Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ókor immunrendszer-erősítője: a fokhagyma

Érdekességek2024. február 16.

A fokhagyma (Allium sativum) fogyasztásának már az ókorban különleges jelentőséget tulajdonítottak.

Fotó: pixabay.comTöbb ezer éves tapasztalat

Az első javallatot i. e. 5000 körül vésték a sumér ékírásos agyagtáblákba. Egy i. e. 1500-ban írt papiruszra az egyiptomi tudósok az illatos gumó 22-féle orvosi alkalmazását jegyezték fel. A növényt Tutanhamon sírjában is megtalálták. A piramist építő munkások azért bírták a nagy igénybevételt, mert táplálékuk egyik legfontosabb összetevője a fokhagyma volt. A görög atléták és a görög katonák is fokhagymával javították erőnlétüket, Homérosz Odüsszeiájában pedig fokhagymától nyertek erőt Kirké boszorkányságai ellen.

A fokhagyma származási területe – sok más pikáns fűszerféléhez hasonlóan – a mai Irán, illetve Afganisztán; más feljegyzések szerint a növény Kirgízia sztyeppjeiről származik. Fogyasztása Japánban és Kínában ősidők óta ismert. Kínában ma is az egyik legfontosabb gyógynövény. 

Összetétele, hatóanyaga

Tápértéke jelentős: szénhidrátot, fehérjét, fontos ásványi anyagokat, illóolajat, B1– és B2-vitamint tartalmaz. Több mint kétszázféle biológiailag aktív anyag – vitamin, ásványi anyag, aminosav és enzim – található a fokhagymában. Egyik legfontosabb hatóanyaga a mintegy 1% kéntartalmú alliin (illóolaj), mely közismerten antibiotikus hatású. Mára az egyik legfontosabb gyógynövényünkké vált. 

A fokhagyma hatóanyagai egyaránt sikeresen veszik fel a harcot a baktériumokkal, a vírusokkal, a gombákkal és az élősködőkkel, ezenkívül serkentik az emésztést, csökkentik a koleszterinszintet, tisztítják az érfalat, valamint erősítik az immunrendszert, normalizálják a szapora szívműködést. kiem


Fotó: pixabay.com

Gyógyhatása

A régi időkben gyógyszer hiányában baktérium, vírus és gomba okozta fertőzéses betegségeket, még a tífuszt és a kolerát is fokhagymával gyógyították.

A meghűléses betegségek kezelésében is nagy szerepe van a népi gyógyászatban. Asztma, köhögés, szamárköhögés, hörghurut esetében a nyálkahártya kevésbé ingerlékeny a tejben főtt fokhagyma hatására. Óvakodjanak továbbá a fokhagymától azok is, akik gyulladásos betegségben szenvednek.

A korszerű orvostudomány elismeri, hogy a fokhagyma rendszeres fogyasztása eredményesen csökkenti a magas vérnyomást, segít megelőzni az érelmeszesedést. A fokhagyma nemcsak megakadályozza a koleszterin, illetve a zsír lerakódását a vérben, hanem képes a már lerakódott masszát feloldani, csökkenteni a vér koleszterinszintjét. A fokhagyma két hónap alatt érezhetően csökkentheti a vérzsírszintet. Nem szabad azonban túlzásba vinni a fogyasztását, mert az LDL-szint mellett a HDL-szint is csökkenhet, ami szívelégtelenséghez vezethet.

Fotó: pixabay.com

A fokhagyma fokozza az emésztőrendszer, az epe és a máj működését, fertőtleníti a bélrendszert.

Bizonyított

Kutatók úgy találták, hogy a fokhagyma baktericid hatása számottevő: egy közepes méretű gerezd 100 000 penicillinegység baktériumölő hatásával egyenértékű. A fertőzés típusától függően a szájon át szedhető penicillindózisok 600 000–1,2 millióig terjednek. Ezzel 6–12 fokhagymagerezd egyenértékű.

Kovács Ildikó
élelmiszermérnök


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Állati fehérje fogyasztása időskorban

2026. április 04.

Az ajánlás hangsúlyos eleme az állati fehérjék (hal, hús, tojás, tej, tejtermék) és ezen belül is kiemelten a (csontok egészségének megőrzéséhez hozzájáruló kalciumot és az ennek beépülését segítő D-vitamint tartalmazó) tej, tejtermékek mindennapos fogyasztása, amellyel – többek között – az időseket érintő esendőség kockázata is csökkenthető.

Javasolt, hogy minden főétkezés tartalmazzon 1 adag (alacsonyabb zsír-, só- és cukortartalmú) állati eredetű fehérjeforrást (tej, tejtermékek, hal, tojás, hús és húskészítmények) de ajánlott előnyben részesíteni a tejet, tejtermékeket, halat és tojást.

Naponta 0,5 l tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű (600 mg) kalciumot tartalmazó tejtermék (pl.: joghurt, kefir, aludttej, sajt, túró, túrókészítmény) minél változatosabb fogyasztása mindenképpen javasolt.

Sport, mozgás, aktív életmód – mást jelentenek, de mindegyik fontos az egészséghez!

2026. április 03.

A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlása, az OKOSTÁNYÉR® is arra hívja fel a figyelmet a táplálkozási útmutatás mellett, hogy „válassz olyan mozgásformát, amit szeretsz és csináld egyhuzamban legalább 10 percig! Fokozatosan növeld az időtartamot, mert ez további egészségi előnyökkel jár.” A szakmai szövetség most azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kéne végeznie, hogy megőrizze az egészségét.

Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma, mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kilokalóriákban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a házkörüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint például a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás. A testmozgás a nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést. A sport pedig ennek az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül.

Mire figyeljünk a húsvéti édességek beszerzése során?

2026. április 03.

Döbbenetes mennyiségű cukrot fogyasztanak a gyerekek a húsvéti ünnepek alatt. Egyes becslések szerint egy hétre elegendő kalóriamennyiséget és 1kg cukrot is megesznek csokinyulak és tojások formájában, és többnyire a teljes ajándékba kapott édesség készlet el is fogy a tavaszi szünet végére. Rajcsik Enikő, a Budai Allergiaközpont dietetikusának segítségével annak jártunk utána, mire figyeljünk, ha ételallergiás gyermek részére vásárolunk, milyen és mennyi édességet egyenek a gyerekek az ünnep alatt?

Nem az allergén összetevő hizlal

Ami allergénmentes, az nem feltétlenül egészségesebb különösen, ha édességekről van szó, hiszen cukrot mind a mentes, mind pedig a nem mentes élelmiszer is tartalmazhat. Ha például valaki tejmentes diétát tart, étcsokoládékat többnyire fogyaszthat – de itt is mindig el kell olvasni az összetevők listáját – ám étcsokoládén belül is létezik cukorral és cukormentesen készült termék. A gluténmentesség is könnyen becsapós lehet. „Felnőttek is sokan esnek abba a tévedésbe, hogy a fogyás reményében választják a gluténmentes étkezést, ám a gluténmentes lisztek sokszor épp a magas keményítőtartalmuknál fogva hizlalóbbak a normál lisztekből készült társaiknál, tehát a lisztérzékeny gyermek étkezése sem lesz egészségesebb csupán attól, mert kerülnie kell a glutént.”