Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az újszülöttekre és oltatlan csecsemőkre lehet különösen veszélyes a szamárköhögés

Érdekességek2024. január 30.

Bár az ötvenes évek eleje óta szinte minden országban oltanak szamárköhögés ellen, mégsem sikerült teljesen visszaszorítani a kórokozót. Horvátországban 1980 óta nem volt ennyi fertőzött, mint most, és különösen aggasztóvá teszi a hírt, hogy a megbetegedések nagy száma növelheti az újszülöttek és csecsemők megfertőződésének esélyét. Hazánkban 1954 óta kötelező a szamárköhögés elleni védőoltás, amit az első évtizedekben három komponensű, úgynevezett Di-Per-Te oltással végeztünk. A magas átoltottságnak köszönhetően hasonló járványtól nem kell tartanunk. Ugyanakkor a veszélyeztetett csoportok számára érdemes felvenni az emlékeztető oltást, és különösen nagy figyelmet igényelnek az újszülöttek, valamint az oltatlan csecsemők – tájékoztat Prof. Dr. Mészner Zsófia, csecsemő és gyermekgyógyász, infektológus, védőoltási szaktanácsadó, a Gyermekgyógyászati Központ orvosa.

Mit kell tudni a szamárköhögésről?

-A szamárköhögés egy rendkívül fertőző, cseppfertőzéssel terjedő, a tüdőt és a légutakat érintő bakteriális megbetegedés, ami az egy év alatti csecsemők, valamint a 10-20 év közötti serdülők körében a leggyakoribb. A fertőzés után 7-10 nappal kezdődő betegség első fázisa a náthához hasonló tünetekkel (orrfolyás, köhögés, orrdugulás) jár, míg a második, kínzó köhögési rohamokkal kísért szakasz több hétig is elhúzódhat. A köhögés kezdetben éjszaka jelentkezik, a rohamok rendkívüli módon megterhelik a gyermekek szervezetét, és fokozott nyákképződéssel, hányással, valamint légzési nehézségekkel is járhatnak. Tudni kell azonban, hogy újszülötteknél, fiatal csecsemőknél nem minden esetben alakul ki a betegségre jellemző húzó, éles hangú belégzés – magyarázza Prof. Dr. Mészner Zsófia, és esetükben a köhögési rohamot rövid légzésleállás is követheti. A fertőzés utolsó szakaszában, ami szintén hetekig elhúzódhat, a rohamok gyakorisága és intenzitása csökken, majd a tünetek fokozatosan megszűnnek (egy újabb légúti fertőzéssel azonban ismételten visszatérhetnek).

Milyen szövődményeket okoz a szamárköhögés?

-A szamárköhögéshez szövődményként hörghurut, tüdőgyulladás, középfülgyulladás társulhat, emellett táplálási nehezítettség, görcsroham, agyi károsodás, sérv és a bordatörés is kialakulhat. Az amerikai járványügyi hatóság, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint a szamárköhögésben szenvedő 1 évesnél fiatalabb csecsemők körülbelül fele kórházba kerül, a súlyos esetek pedig sajnos halálhoz is vezethetnek. Európában a szamárköhögés okozta halálesetek leggyakrabban a három hónaposnál fiatalabb csecsemők körében, a még oltatlan újszülöttek között fordul elő – ismerteti Prof. Dr. Mészner Zsófia.


Hogyan előzhető meg a szamárköhögés?

A szamárköhögés elleni védekezés leghatékonyabb módja a védőoltás, amit jelenleg a csecsemők 2, 3 és 4 hónapos korukban kapnak kombinált, öt komponensű oltóanyaggal, ami a szamárköhögésen túl négy másik fertőzés elleni is immunizál. A csecsemőkori oltások után majd 18 hónaposan, 6 évesen és 11 évesen részesülnek hasonló emlékeztető oltásban. A vakcinák egyetlen összetevője sem okoz megbetegedést, lehetséges mellékhatásként az injekció beadási helyén 1-2 napig tartó enyhe fájdalom, bőrpír, duzzanat, esetleg hőemelkedés, láz léphet fel. Mivel a védőoltás nem jelent élethosszig tartó védettséget, ezért felnőttkorban megfontolandó az emlékeztető oltás beadása – ismerteti a szakember. Különösen fontos a fészekimmunitás kialakítása, ha a családba újszülött érkezik.

Mivel a gyermekek 3 hónapos korukig teljesen, de még egy oltás után is részben védtelenek, és a betegség életveszélyes lehet számukra, ezért őket csak a családtagok (anya, apa, nagyszülők) valamint az egészségügyi személyzet ismétlő oltásával óvhatják meg a fertőzéstől. A várandós nők szamárköhögés elleni védőoltása, amit a várandósság 28-32. hete között lehet felvenni, fiatal csecsemőkorban (korai) védelmet nyújt a babának a szamárköhögés ellen – hangsúlyozza a professzor asszony. 

Ha útnak indulnánk…

Prof. Dr. Mészner Zsófia azt tanácsolja, hogyha szamárköhögés-járványban érintett országba tervezünk utazni, oltási tanácsadás keretei között érdemes előzetes tájékoztatást kérni az úticél járványügyi helyzetéről és a szükséges megelőzési módokról is, hogy minimalizálhassuk a fertőző megbetegedések kialakulásának kockázatát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.