Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ülés a nagy mumus. Te tudod miért?!

Érdekességek2017. április 15.

Sokan kérdezitek, mi a különbség a börtönös és a kinti óráim között. Azon túl, hogy a börtönben van az egyik, a másik pedig a falakon kívül, nem sok. Ugyanolyan emberek, ugyanolyan problémák, talán más hangsúlyokkal. Az ülés ott is ugyanúgy “szedi az áldozatait", mint a kinti világban, nem válogat. Tippek és trükkök garmadáját olvashatod, hogyan is kéne egy nagy, borsóra hasonlító fitballon egyensúlyozva jelentést írni a fönöködnek, illetve, hogy ne ülj, mert fujj, az rossz. De miért is terjedt el az, hogy az ülés az új dohányzás? Miért ne üljünk, ha tudunk? Az evolúció megengedné azt, hogy képesek legyünk ülni, ha az ennyire káros és halálos számunkra?

Nem. Elárulom, az üléssel nincsen gond. Mint ahogy a futással, guggolással, fekvéssel, egyáltalán semmiféle testhelyzettel nincsen gond, amit képes vagy megcsinálni.

A gond azzal van, hogy a mai ember életmódja az csak és kizárólag az ülésről szól. Fekvés után reggel felkelsz, és leülsz a reggeliző asztalodhoz, majd átülsz a kocsiba/bkv-ra, ülsz amikor dolgozol, délután megint kocsi, ha elmész egy hagyományos konditerembe ott is a legtöbb géphez odaülsz. Este a barátokkal beülsz egy cukrászdába, majd a pároddal leültök filmezni a vacsora után.


Látod? Ülés-ülés-ülés-ülés. És ez még mindig nem lenne baj, ha a testünk nem lenne ennyire zseniális szerkezet! Mert, hogy a túlélés érdekében úgy vagyunk összerakva, hogy nagyon könnyen alkalmazkodjunk a körülményekhez. A testünk, ha tudna gondolkodni és el tudná ezeket mondani, valami ilyesmit hallanál:
Ahha, szóval ma is ülsz. Hmmm… Kicsit kényelmetlen, de nem baj, remélem hamarosan változtatsz. (…) Még mindig… Úgy látszik vadászat és bogyógyűjtögetés helyett most ez a menő. Rendben, akkor üljünk, akkor viszont én is átalakulok.

Csakhogy ennek bizony vannak egészségügyi következményei, az orvos például így látja

Röviden: amit a legtöbbet csinálsz, ahhoz alakul át a tested, hogy azt a folyamatot tökéletesen, a lehető legkevesebb energiával tudja végezni. Ami jelen esetben az ülés.
Ezért mondom, nem magával az üléssel, fekvéssel, bármilyen pozícióval van a gond, hanem az abban eltöltött idővel. 

Maradva az ülésnél, ha ebben a helyzetben töltöd a napod nagy részét, akkor a farizmaid elengednek, inaktívvá válnak, mert nincs rájuk szükséged. Az alhátad, hogy a farizmok funkcióját átvegye és stabilizálja a medencét beáll. A medencéd előrebillen, mert a felhúzott lábas pozíció miatt a csípőhorpasz izom szintén rövidül. A felsőháti szakasz pedig fokozottan domború lesz, a váll előre esik. 

Itt találsz egy csakrák felőli megközelítést az ülőmunka ártalmairól

Azon túl, hogy ez nem egy épületes-szép látvány - ez mondjuk kevéssé érdekelheti az egyszeri ülőmunkát végzőt, mivel szinte mindenkinek így alakult át a teste, ezt látja maga körül - az is a probléma, hogy egészségtelen. Hátfájások, fejfájás, csípőfájdalmak melegágya. Te ismersz olyan 40 évest akinek nem fáj a háta? Vagy, ami még szomorúbb, multiban robotoló harmincasok is hasonló sorsra jutnak.

Mit lehet tenni? Ne ülj annyit - szólna, a tudom, hogy kevéssé megvalósítható jótanácsom. És mégis ezt mondom. Amennyiszer csak lehet, állj fel és mozogj! Ne merevedj be egy pozícióba 30 percnél tovább! Próbáld ki a térdeplőszéket, de ami még szuperebb, az állóasztalt. Lehet venni tízezrekért is, viszont egyszerűbb és költséghatékonyabb bemenni a jól ismert SVÉD bútorboltba a legolcsóbb négyzet alakú asztalért (3000.-) rátenni a sima íróasztalodra, és kész a tökéletes állóasztal magasság. Amikor meg ülve dolgoznál csak leveszed és leteszed a földre, és az eredeti asztalt már használhatod is!

Holisztikus megközelítésben is foglalkoztunk az ülőmunka következményeivel

Fogok írni irodában végezhető, konkrétan életmentő gyakorlatokról. Csináld őket naponta!

Figyelj rá, hogy a szabadidődet ne ülve töltsd! Ha filmezel, közben mozoghatsz kicsit a szőnyegen, néhány jógagyakorlat belefér. Az edzéseid természetes mozgások legyenek, ne szintén székben ülések.

Amennyiben probléma van már, fájdalom, betegség pedig fordulj szakemberhez. 
Ne feledd, az ülés az új dohányzás! Mindahányszor leülsz, képzeld azt, mintha elszívnál egy újabb szál cigarettát. Fel is álltál, ugye?!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Tudomány a dörgicsei kocsmától a Naprendszeren túlig

2025. április 24.



A tudományos kutatás világa kapcsán sokaknak a könyvtár magánya, a neonfényű laboratóriumok, bonyolult képletek és érthetetlen szakkifejezések jutnak eszébe – mintha a kutatók örökre a mikroszkópok mögé zárva élnék fehér köpenyes életüket. A tudomány azonban ennél jóval több és színesebb, művelői pedig nem magányos aktorok, hanem egy sokszínű, mégis egy nyelvet beszélő közösség tagjai, akiknek egyetlen elengedhetetlen tulajdonságuk: a kíváncsiság.

A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójának alkalmából készített, Nekem a tudomány című kisfilmsorozat éppen ezt a sokszínűséget és közösségi jelleget szemlélteti. A sorozatban 22 kiváló kutató – köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin – vall egy-egy percben arról, mit jelent számára a tudomány, a kutatás és a tudós lét a mindennapokban. A vallomások egyszerre személyesek és inspirálóak, megmutatják, hogy a tudományos világ az elméleteken és laboratóriumokon túl egyben kaland, küldetés és felelősség is.

A sorozat célja nem csupán a tudományos ismeretterjesztés, hanem a tudomány emberi arcának bemutatása is. A kutatók a saját szakterületükön kívül arról is beszélnek, milyen motivációk, szenvedélyek és kételyek mentén végzik mindennapi munkájukat. A kutatók világa így válik mindenki számára megközelíthetővé: a dörgicsei kocsmában tartott ismeretterjesztő előadástól a Naprendszeren túli anyag vizsgálatáig. 

Az Akadémia célja, hogy erősítse a tudomány iránti bizalmat egy olyan világban, amelyben az álhírek és a félrevezető információk gyakran próbára teszik a tényeken alapuló gondolkodást. Az MTA 200 éve biztos pont, amely a bizonytalanságok közepette is hiteles forrásként szolgál a társadalom számára.

Jelentős fejlesztés az SZTE SZAKK Kardiológiai Centrumában

2025. április 24.

Átadták az intézmény felújított szívkatéteres műtőjét

Közel 300 millió forintos beruházás révén újult meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának egyik szívkatéteres műtője, amely mostantól a legmodernebb technológiával segíti a szívkoszorúér-betegségek gyorsabb és hatékonyabb kezelését. Az új berendezés Közép-Kelet-Európában elsőként Szegeden állt munkába, lehetővé téve a világszínvonalú ellátást.

– Az elmúlt években az SZTE-n rutinszerűvé váltak a nagyszabású fejlesztések – nemcsak az egészségügy, hanem az egyetem más területein is –, amelyek kormányzati, uniós vagy egyre gyakrabban saját, egyetemi forrásból valósulnak meg – hangsúlyozta az ünnepélyes átadón Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. Mint kifejtette, az egyetem négy alappillére – az oktatás, a kutatás, a betegellátás és a közösség szolgálata – ebben a projektben maradéktalanul megvalósul. „A Szegedi Tudományegyetemen nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is kiemelkedő szakmai munka folyik” – szögezte le Prof. Dr. Rovó László.

Prof. Dr. Szili-Török Tamás, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának vezetője hangsúlyozta, hogy a most átadott, felújított műtő mérföldkő a Kardiológiai Centrum életében. „Ez az előrelépés nemcsak a munkakörülményeinket javítja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a betegellátás színvonalát tovább emeljük. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a folyamatos és magas szintű ellátás biztosításában is előrelépést érjünk el” – fogalmazott. Szili-Török professzor elmondta, hogy közel két éve azon dolgoznak, hogy olyan közép- és hosszú távú stratégiát alakítsanak ki, amely révén a szegedi kardiológiai ellátás ismét vezető szerepet tölthet be – először a régióban, majd országos szinten, és végül akár Európában is. Az ünnepélyesen átadott, korszerűsített laboratóriumban a koszorúér-betegségek, a strukturális szívbetegségek és a perifériás érbetegségek kezelése zajlik. Ehhez nemcsak kiemelkedő szakértelemre, hanem a legmodernebb, megbízható technológiára is szükség van. „A szakértelem mindig is adott volt: Dr. Ruzsa Zoltán tanár úr vezetésével a csapat nemzetközi színvonalon végzi munkáját, méltó módon követve elődeik nyomdokait” – zárta gondolatait Szili-Török professzor.

Így segíthetnek a legújabb trendek, hogy ne legyen rémálom az alvás

2025. április 23.

Az alvás létfontosságú szerepet játszik testi és lelki egészségünk megőrzésében, ám egyre több magyar küzd alvásproblémákkal, köztük már tíz év körüli gyerekek is. Ráadásul még a nemzetközi átlagnál is rosszabbul alszunk: a felmérések szerint a magyar lakosság 60 százaléka tapasztal rendszeres alvászavart, mintegy minden harmadik ember (29%) pedig krónikus álmatlansággal él. Ez a tendencia súlyos következményekkel járhat, hiszen a nem megfelelő alvás növeli a szívbetegségek, a depresszió és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Az alvás világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont alvásszakértő orvosa, dr. Várdi Katalin bemutatja a pihentető alvást elősegítő, legújabb trendeket.

„Egészségügyi szempontból az alvás minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége – különösen a gyerekek esetében, akiknél az alvás jelentős hatással van a mentális, fizikai és érzelmi fejlődésre. Ennek ellenére sokan még mindig alábecsülik a rossz alvás életminőségre gyakorolt negatív hatását, például azt, hogy a gyakori ébredésekkel járó kialvatlanság mennyire megy a napi teljesítőképesség rovására, a lehetséges egészségügyi kockázatokról nem is beszélve. Ezt alátámasztja, hogy a kutatások alapján Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nő az egyre kevesebbet és egyre rosszabbul alvók aránya és mindez egyre fiatalabb korban okoz problémát. Ennek hátterében főként a fokozott stressz, a pandémia óta egyre többeket érintő szorongás, depresszió, továbbá a szinte egész napos képernyőhasználat, a helytelen matrac- és/vagy párnaválasztás és esti rutin áll” – figyelmeztet dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa.

Az alváskutatások eredményei alapján a magyarok leggyakrabban olyan alvászavarokkal küzdenek, mint az elalvási vagy éppen felkelési nehézségek, a gyakori éjszakai ébredések, horkolás, alvási apnoé (légzéskimaradás) és rémálmok. Az alvásminőség romlása rövid és hosszú távon is okozhat egészségügyi gondokat, mind fizikai, mentális és érzelmi szinten. Ilyen következmény lehet például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása (magas vérnyomás, stroke, szívritmuszavar), az elhízás, emésztési problémák és cukorbetegség kialakulása, az immunrendszer legyengülése. A kialvatlanság következtében fokozott nappali fáradtság, figyelemzavar, memória- és tanulási zavarok, valamint hangulatingadozás léphet fel, ami hosszú távon akár depresszióhoz is vezethet. Szintén hosszú távú következmény lehet a demencia vagy a korai halálozás. Az alváshiány emellett gyakori mikroalvásokat eredményezhet, amelyek különösen veszélyesek vezetés vagy gépek kezelése közben.