Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Babát tervez? Ezt tudnia kell, ha vérnyomás gyógyszert szed

Érdekességek2019. november 23.

A magas vérnyomás rendezését célzó gyógyszerek ma már nagyon jó hatásfokkal, biztonságosan működnek, van azonban néhány olyan kivétel, amelyet mindenképpen tekintetbe kell venni. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az ACE-gátlók és a várandósság kapcsolatát elemezte.

Fotó: 123rf.comHogyan hatnak az ACE-gátlók?

Az angiotenzin olyan, a szervezetben termelődő anyag, amely természetes módon képes emelni a vérnyomást. Az ACE-gátlóknak nevezett gyógyszerek ennek az anyagnak, az angiotenzin II nevű enzimnek a képződését gátolják, vagyis megakadályozzák, hogy miatta emelkedjen a vérnyomás. Ezek a szerek ráadásul nem csak a szívelégtelenségben szenvedőkre hatnak jól, de a magas vérnyomás miatt kialakult szövődmények kezelésében is hatásosak. Ezen a gyógyszercsoporton belül is megkülönböztethetőek az egyes hatóanyagok, és ennek megfelelően több különböző gyógyszert nevezhetünk ACE-gátlónak.

Általánosságban elmondható róluk, hogy a táplálékfogyasztás nem befolyásolja a hatásukat, a savlekötők azonban csökkentik a hatásfokot. Asztmásoknak, krónikus hörgőszűkületben szenvedőknek nem ajánlott a szedésük, mert mellékhatásként előfordulhat kínzó, száraz köhögés. Ugyanígy meg kell fontolni a szedést károsodott veseműködés esetén, mert az ACE-gátlók a vesén keresztül ürülnek. Ezen kívül van még egy fontos szempont, amit a gyógyszer elrendelésekor figyelembe kell venni: a babatervezés, a várandósság és a szoptatás kérdése.

Mit kell tekintetbe venni kismamáknál?  

A fogamzóképes korban levő hypertoniás nőket fel kell világosítani, hogy terveznie kell a terhességet. Amennyiben  ACE-gátlót szed a vérnyomás kezelésére, el kell azt hagynia, amikor teherbe szeretne esni. Ez azt jelenti, hogy amikor nem védekezik a teherbe esés ellen, akkor már  más gyógyszerrel kell kezelni a vérnyomását. Ha erre nem figyel és  mégis teherbe esik ACE-gátló szedése mellett, azt azonnal el kell hagyni, amikor a terhesség kiderül. A ma érvényben levő ajánlások szerint terhesség alatt tilos ACE-gátlót szednie a kismamának, van lehetőség a terhesség alatt más gyógyszerekkel és életmódbeli kezeléssel féken tartani a vérnyomást – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. 


A gyógyszerek betegtájékoztatói elsősorban azt emelik ki, hogy a második és harmadik trimeszterben kell elkerülni ezt a gyógyszertípust, ugyanis magzatkárosodást (csökkent veseműködés, kórosan kevés magzatvíz, a koponya csontosodásának visszamaradása) és újszülöttkori toxicitást (veseelégtelenség, izomtónus gyengeség, magas káliumszint) okozhat.

Ha az ACE-gátló szedése mégis a terhesség második vagy harmadik trimeszterében történt, javasolt a vesefunkció és a koponya ultrahangos ellenőrzése. Születés után pedig a csecsemőt fokozottan kell vizsgálni hipotónia esetleges kialakulása szempontjából.  Kapocsi doktornő azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az első trimeszterben is más működési elvű gyógyszert kell alkalmazni, hiszen a kockázatok kismértékű növekedése ebben az időszakban sem kizárható ACE-gátló szedése esetén. 

Mi a helyzet a baba tervezésekor és szoptatáskor?

A legfontosabb tudnivaló a tudatos, magas vérnyomás-kezelésben részesülő nőknek, hogy már a tervezett fogantatás előtt egyeztetniük kell a kezelőorvossal. Erre a legkésőbbi időpont a terhesség beigazolódása. Ilyen esetben ugyanis más készítményt fogunk ajánlani – hangsúlyozza a szakember. – A szoptatás is egy kényes időszak ebből a szempontból. Mivel nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat az ACE-gátlók szoptatásban történő alkalmazására vonatkozóan, ilyen készítményeket nem adunk szoptatás alatt sem. Viszont van lehetőség biztonságosabb gyógyszer választására. Az elsődleges szempont tehát a terhességet tervező nő, illetve a kismama és a kardiológus megbízható együttműködése – a mama és a baba egészségének megőrzése, a terhességi és az azon kívüli magas vérnyomás biztonságos elkerülése.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.