Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Befolyásolható? A hüvelyben élő baktériumok összetétele változhat

Érdekességek2024. január 29.

Fotó: gettyimages.com

Az elmúlt évtized kutatási eredményei bebizonyították, hogy a hüvelyben – ideális esetben – baktériumok és gombák tömkelege él. Amennyiben a hüvelyben élő baktériumok és gombák számában jelentős változás következik be, vagy az arányok eltolódnak kedvezőtlen irányba, annak intim fertőzés lehet a következménye. Bakteriális vagy gombás hüvelyfertőzés alakulhat ki, kellemetlen tünetekkel, köztük viszketéssel, kipirosodással, folyással.

A táplálkozás, a dohányzás, ill. a stressz is hatással van arra, hogy milyen mikroorganizmusok népesítik be a vaginát.

Számít a táplálkozás

Kimutatták, hogy a hüvelyben élő Candida élesztőgombák igen érzékenyek a gazdaszervezet táplálkozására. Úgy tűnik, hogy a cukrokban dús ételek a gombák elszaporodásának kedveznek, így a túlzott fogyasztásuk előnytelenül hathat a hüvelyflórára, és egyfajta táptalaja lehet a hüvelygomba kialakulásának. Ezzel szemben a vitaminokban és az ásványi anyagokban dús táplálkozás kedvező lehet a hüvelyflóra egyensúlya szempontjából, és még akár a bakteriális hüvelyfertőzések kivédéséhez is hozzájárulhat.

A stressz a hüvelyflórát is károsítja

Talán nehezen elképzelhető, de a stressz is roncsolhatja a hüvelyflórát. A stressz során felszabaduló hormonok, így pl. a kortizol, csökkentik a hüvelyben élő jótékony baktériumok, a Lactobacillusok számát, a gyulladásos folyamatokat serkentik, ill. meglévő hüvelyfertőzés esetén állapotromlást okozhatnak. Érdemes tehát stresszkezelő technikákat elsajátítani és alkalmazni, legyen szó meditációról, jógáról vagy sporttevékenységről.

A dohányzás nem csak a tüdőnek árt

Megfigyelték, hogy a dohányzó és a nem dohányzó nők hüvelyflórája eltér egymástól. A dohányzó nők hüvelyében kevesebb Lactobacillus él, miközben a kórokozó baktériumok száma emelkedett lehet náluk. Plusz egy érv szól tehát a füstölgésről való leszokás mellett.


A szexuális partner is megzavarhatja a hüvelyflórát

Az ondófolyadék kémhatása lúgos, a hüvelyé pedig optimális esetben savas, így az óvszer nélküli szexuális aktus a hüvelyi kémhatás emelkedését hozza magával, ami akár ki is billentheti a hüvelyflórát az egyensúlyából. Jó tudni, hogy egy új szexuális partner vagy a gyakori partnercsere (óvszer nélküli aktusnál) egyaránt gyakoribbá teheti a hüvelyflóra egyensúlyvesztését és a következményes bakteriális hüvelyfertőzést.

A hüvely túlzásba vitt tisztítása ártalmas lehet

A hüvely öntisztuló szerv, amelynek nincs szüksége „belülről” való mosásra. Egy alapos belső tusolás vagy öblítés ugyanis kimoshatja a hüvelyből az azt benépesítő jótékony baktériumokat, ami könnyen teret enged a kórokozók elszaporodásának. Vagyis, az orvosi javallat nélkül végzett irrigálás és egyéb „tisztítások” nemcsak fölöslegesek, de káros hatásúak is lehetnek. Hasonlóképpen, a hüvelyflórát megzavaró intim dezodorok használata sem javasolt. Mit lehet tenni? Az optimális tisztaság érdekében az intim terület langyos vagy meleg csapvízzel kívülről való lemosása ajánlható napi 1-2 alkalommal.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.