Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Betegségeid forrása: A székrekedés

Érdekességek2018. augusztus 11.

Korunk vezető népbetegségei a szív és érrendszeri megbetegedések, az elhízás, a magas vérnyomás, vércukor, testzsír és a koleszterin szint mellé felzárkózik a sorba a székrekedés is, mely egy igazán alattomos probléma, korunkban pedig nagy betegségnek számít, ha tisztában vagyunk a mellékhatásaival.  

A székrekedés egyike a leggyakoribb panaszoknak, amely igen sok embert érint. Nem is olyan régen ezek a tünetek is különösen az idősebbek körére voltak jellemzőek...  Franciaországban tízmillió ember szenved székrekedésben, Németországban a lakosság 30%-a. Az elmúlt években a statisztikusok szerint növekedett a székrekedésben szenvedő emberek száma.

Naponta egyszer székletet kell üríteni, ez a nézet már az ókor óta meggyőződése az embereknek. Néhány teljesen egészséges ember is székrekedés elleni szereket kezd szedni, mert nincs naponta széklete, és függővé válik a hashajtóktól. A székletürítés normál gyakorisága még egészséges emberek körében is tág határok között mozog. A naponkénti egyszeri székletürítés nem feltétlen garanciája a megfelelő bélműködésnek. Ma már széles körben elfogadott, hogy a naponta háromszori székletürítés ugyanúgy normális lehet, mint a heti háromszori.


Mi a székrekedés?

A székrekedést úgy lehet meghatározni,

Tipikus tünetek jellemzik a székrekedést:

A székrekedéssel együtt járó tünetek igen változatosak lehetnek

A székrekedésben szenvedő betegek többségénél általában valamennyi tünet megtalálható, néha azonban egyik-másik tünet hiányozhat. A fenti tünetek bármelyike már székrekedést bizonyít.

A székrekedés szövődményei:

A jól összeállított speciális diéta és a rendszeresen végzett sport, azaz az aktív életmód segít elkerülni és gyógyítani a betegséget

A testmozgás előnyös hatásai

Az aktív életmód fontos a székrekedés megelőzésében és kezelésében. A késői felkelés és az ágyban való hosszas lustálkodás nem előnyös. A hegymászás, a sífutás, a séta, úszás, biciklizés és a sport, mozgás egyéb formái mind ajánlhatók. A fizikai aktivitás fokozza a belek mozgását, erősíti a hasfalat és általában is hozzájárul a jó egészséghez.

Hashajtók és egyéb kezelési módszerek

Szorulás esetén a székletlazítók és egyéb hashajtók alkalmazása meglehetősen összetett probléma. Ezek általában hatékonyak a kezelés kezdetén, azonban túl hosszú alkalmazás esetén a szervezet függővé válik ezektől a készítményektől, míg végül teljesen képtelen lesz a spontán székletürítésre.
Régóta alkalmazzák az orvosi gyakorlatban a természetes székletlazítókat; bizonyos növényeket, például

A bélmosásokat, a colon terápiát is lehet alkalmazni, azonban óvatos figyelemmel, mert ezek a beavatkozások a bélflóra roncsolódásával járnak. Colon terápiára csak orvoshoz forduljunk, a beöntéseket pedig ne túl gyakran és szakszerűen alkalmazzuk. 

Összefoglalva tehát a nem súlyos székrekedéses  esetek házi gyógymódját:

A székletet beindíthatja a hanyatt fekve végzett "pocak masszázs" is, amikor az óramutató járásával egyezően, körkörösen megsimítjuk, lágyan nyomjuk a pocakot. Soha nem szabad erős nyomást alkalmazni, inkább egy erőteljesebb simogatás ez, mint klasszikus masszázs. 

STOP - ha a tejtermékek fogyasztása beindítja a bélműködést, akkor az nem jó jel! Érdemes lehet kivizsgáltatni, egyúttal a tejtermékek fogyasztásával egészen felhagyni, mert ez azt jelzi, hogy a szervezet rosszul reagál a tejre. Ha elhagyjuk a tejet, az emésztés akár magától is helyrebillen, ha ezeket a tanácsokat megtartjuk!

Székrekedés és pszichoterápia 

A székrekedés számos lelki ok miatt is kialakulhat, például a korai bilire szoktatás, vagy valamilyen megszégyenítés miatt, amire akár nem is emlékszik a beteg. Lelki analógiája a fukarság, a javak visszatartása, a pénzzel, bőséggel, vagyonnal kapcsoaltos problémák. Ha tartósan elhúzódik, egyszerű eszközökkel nem javul, akkor édremes a lelki okokat is megvizsgálni, akár terápia, akár kineziológiai oldás formájában a mögötte meghúzódó lelki blokkokat is oldani.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.