Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

Érdekességek2025. szeptember 02.

Fotó: farakos © 123RF.comVannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.


Mit lehet tenni a megelőzéshez?

Azoknak, akik rizikófaktorokkal rendelkeznek trombózis szempontból, fontos mindent megtenniük a megelőzés érdekében. A vérrögképződést megelőző életmódnak része a dohányzás abbahagyása, az egészséges étrend, a bőséges folyadékfogyasztás és a rendszeres mozgás hajnalban, késő este, még melegben is. Ennek egyrészt a vérkeringés felpezsdítése a célja, másrészt a mozgás segít a súlyfelesleg leadásában is, ami az egyik legfontosabb rizikófaktor. Ugyanakkor a kivizsgálás és a rendszeresen ellenőrzések szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen a szükség esetén elrendelt véralvadásgátló terápia az alapja a trombózis, és annak kiújulása elleni küzdelemnek.  


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tévedés a tavaszi zsongás?

2026. április 12.

Martin Reincke, a német Endokrinológiai Társaság elnöke szerint a tavasz manapság már legföljebb az eszkimók életében járhat valódi élettani változásokkal.

A freiburgi professzor szerint ugyanis a civilizált világ számára az évszakváltás, azaz hogy például a tél nyárba fordul, az emberi hormonokra már nincs közvetlen hatással.

A Tavaszi láz-szindrómának nevezett jelenségért a tudósok szerint többek között a Melatonin hormon felelõs. E hormont a napfény és a meleg befolyásolhatja. Az erõsödõ napfény és az egyre nagyobb meleg hagyományosan jókedvet is hoz magával. Ám ez a hatás ma már csupán a természeti népek életében jelentõs – véli Reincke professzor, akinek a szakterülete a hormonális megbetegedések köre, és kutatásait a Freiburgi Egyetemi Klinikán végzi.

Tavasz, mozgás, sport és (sport)sérülések

2026. április 12.


A tavasz mindenkit a természetbe csábít. Sokan sportolnak, kertészkednek vagy kirándulnak, ami a húzódások, zúzódások és ficamok rizikójával is jár. Ez azonban senkit se riasszon el a szabadtéri tevékenységektől! Sokkal inkább azzal kell tisztában lenni, hogyan láthatók el a bokát, térdet vagy csuklót érő bajok!


A leggyakoribb zárt sérülések: a húzódás, a zúzódás és a ficam


Húzódás: az izmok a túlzott megterhelés hatására tartósan összehúzódnak, görcsbe rándulnak. A húzódás egy elhibázott mozdulat hatására hirtelen lép fel, az izomláznál jelentősebb fájdalommal jár, emellett izommerevség és gyulladás is tapasztalható.
Zúzódás: a csapat- és küzdősportokban gyakori sérülés általában valamilyen külső erőbehatásra (pl. ütés, rúgás) keletkezik, és az izomrostkötegek szerkezetének roncsolódásával jár. Szemmel látható vöröses és lilás foltok jönnek létre, és erős fájdalmat érez a sérült.
Ficam: a túlzott erőbehatás következtében az ízületi fej elhagyja az ízületi árkot, ami miatt az ízületi szalagok is megsérülnek. A ficam ízületi merevséggel, intenzív fájdalommal jár. A sérült tájék dagadt, véraláfutásos, és sok esetben szemmel látható az érintett terület deformálódása. Első teendő az elmozdult ízvégek helyretétele és a sérült szalagok helyreállítása, ha kell, műtéti úton.

5+1 tipp, amit érdemes megfogadnod a kézmosással kapcsolatban

2026. április 11.

Mostál már kezet? – gyerekként halljuk, felnőttként kérdezzük. Olyan mondat ez, amely óhatatlanul belénk ivódik. Kezet mosunk, amikor hazaérünk, mielőtt eszünk, miután mosdóban voltunk. A Kézmosás Világnapja alkalmából a Lucart összegyűjtött pár kézmosással kapcsolatos érdekességet. Teszteld magad: újdonság vagy ismétlés?

Az UNICEF kezdeményezésére október 15-e a Kézmosás Világnapja. A nap célja már 2008 óta az, hogy felhívja a figyelmet a megfelelő kézmosás és az alapvető higiéniai körülmények fontosságára.

A kézmosásra már a kisgyermekeket is megtanítják az óvodában, a koronavírus óta pedig kiemelt figyelmet kapott a helyes kézmosás menete a médiában és a közbeszédben egyaránt. Kezet mosunk, amikor hazaérünk, mielőtt eszünk, miután mosdóban voltunk – ez természetes, az óvodából el sem ballaghatunk e szokás elsajátítása nélkül. De vajon mindig helyesen tesszük-e, nem kellene-e többet és mindenre kiterjed a figyelmünk? Az olasz papíripari vállalat, a Lucart, amelynek hazánkban Nyergesújfaluban van gyára, összegyűjtött 5+1 tippet a helyes kéztisztításhoz: