Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

Érdekességek2025. szeptember 02.

Fotó: farakos © 123RF.comVannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.


Mit lehet tenni a megelőzéshez?

Azoknak, akik rizikófaktorokkal rendelkeznek trombózis szempontból, fontos mindent megtenniük a megelőzés érdekében. A vérrögképződést megelőző életmódnak része a dohányzás abbahagyása, az egészséges étrend, a bőséges folyadékfogyasztás és a rendszeres mozgás hajnalban, késő este, még melegben is. Ennek egyrészt a vérkeringés felpezsdítése a célja, másrészt a mozgás segít a súlyfelesleg leadásában is, ami az egyik legfontosabb rizikófaktor. Ugyanakkor a kivizsgálás és a rendszeresen ellenőrzések szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen a szükség esetén elrendelt véralvadásgátló terápia az alapja a trombózis, és annak kiújulása elleni küzdelemnek.  


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Z generáció: Hogyan hat a digitális élet a mozgásra?

2026. szeptember 15.

A Z generáció életének természetes része a digitális jelenlét. Az okostelefonok, a közösségi média és az online kommunikáció gyakorlatilag a születésük óta körülveszik őket. A tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és sokszor még a kikapcsolódás is a képernyőkhöz kötődik. Bár a technológia számos előnnyel jár, az egyre inkább ülő életmód a test működésére is hatással van.



A hosszú ideig tartó képernyőhasználat, a kevés mozgás és a tartós statikus testhelyzetek miatt a Z generáció tagjainál is egyre gyakrabban jelennek meg olyan panaszok, amelyeket korábban inkább az idősebb korosztályokra voltak jellemzőek. A nyakfájás, a vállfeszülés, a derékpanaszok vagy az általános fáradtság ma már nem ritka a fiatalok körében sem. Ezek a tünetek azonban nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem fokozatosan, a mindennapi szokások következményeként.

A digitális élet új testtartása

A modern technológia használata gyakran együtt jár az előrehajtott fejtartással, a görnyedt háttal és a hosszú ideig fenntartott ülőhelyzettel. Telefonhasználat közben sokan automatikusan lefelé néznek, míg a laptop előtti munka vagy tanulás során a vállak előreesnek, a hátizmok pedig folyamatos terhelés alatt maradnak. Ez a testhelyzet idővel fokozhatja:


a nyak- és vállövi feszülést,
a hátfájást,
a derékpanaszokat,
a fejfájás kialakulásának esélyét is.


A probléma tehát nem önmagában a technológia használata, hanem az, hogy a test hosszú időn keresztül kevés változatossággal, szinte mozdulatlan helyzetben marad.

A PCOS új változata a PMOS

2026. szeptember 15.

A korábban használt PCOS, azaz a policisztás ovárium szindróma új nevet kapott: poliendokrin metabolikus ovárium szindróma (PMOS).

Az új elnevezés pontosabban tükrözi a betegség komplex természetét, hiszen nemcsak a reproduktív rendszert, hanem az anyagcserét is érinti. A betegség a reproduktív korban lévő nők kb. 10–15%-ánál fordul elő.

Diagnosztikájához a három fő kritériumból kettő egyidejű megléte szükséges.


Hiányzó vagy ritka ovuláció, mely a gyakorlatban 35 napnál hosszabb ciklusokat jelent.
Kismedencei ultrahangvizsgálat során a petefészkek „policisztás” szerkezete, melyek tulajdonképpen nem valódi ciszták, hanem az érésben megrekedt, kis méretű tüszők.
Magas férfihormonszintek klinikai vagy laboratóriumi jelei. Ez lehet a hirsutizmus, mely erős, sötét szőrzet megjelenését jelenti férfiakra jellemző testtájakon, mint a bajusz, áll, mellkas, köldök alatti terület, derék, farpofák és belső combok. Idetartozik még a súlyos akne, valamint a fejtetőn jelentkező kopaszodás.


A minimum két kritérium megléte mellett azonban van még egy fontos kitétel: minden hasonló tüneteket okozó egyéb betegséget ki kell zárni. Ebből már látható, hogy a PMOS diagnosztizálásához komplex kivizsgálás szükséges:


részletes anamnézisfelvétel,
fizikális vizsgálat,
kismedencei ultrahang,
laboratóriumi vizsgálat.

Óvjuk környezetünket!

2026. szeptember 14.

Hőség, hőkatlan, hőkupola, aszály, vízhiány, földrengések… Mi történik? Talán mi okozzuk mindezt? A kutatók szerint az elmúlt 100 évben több állat- és madárfaj halt ki, mint az azelőtti 12 ezer évben, ami az utolsó jégkorszak óta eltelt.

Irtjuk a fákat, az erdőket, a föld tüdejének mondott amazóniai esőerdő részeit, mert a „civilizációnknak” kell a terület. A Föld felszínét az űrtől csak kb. 40 mérföldnyi atmoszféra választja el. Nyolc milliárd ember számára ez csak 40 mérföldnyi levegő! És akkor az állatokról még nem is beszéltünk, amelyek között vannak számunkra nagyon fontos haszon- és társállatok, ők is lélegeznek.

A fák és a növények biztosítják számunkra az oxigént, vagyis az életet. Kizárólag azért tudunk élni itt a Földön, mert a fák és a növények folyamatosan megújítják nekünk az oxigéntartalékunkat, és tőlük kapjuk a gyümölcsöket, zöldségeket is. Közvetve az állati húst is, mert azok pedig növényeket esznek.