Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Boldog párok titka

Érdekességek2026. április 25.

 Vannak, akik boldog párkapcsolatban, házasságban élnek, mások pedig nem. Sajnos az utóbbiak vannak többségben. Éppen ezért sokakat érdekel a titok: megakadályozhatjuk-e, és ha igen, hogyan, hogy el ne múljon a nagy szerelem? A viselkedéskutatók - miközben házastársakat kérdeztek meg errõl a kérdésrõl - arra az eredményre jutottak, hogy bizonyos magatartásformák minden boldog párra jellemzõek.

Bármelyikünk tapasztalhatta már, hogy egyes párok mintha egy életre elõfizettek volna a szerelemre. Még 50 évi házasság után is kéz a kézben ülnek a kanapén, és szerelmes pillantásokkal néznek egymásra. "Szívecském, emlékszel, amikor ...?" A házasság elején a férfi és a nõ is egyet akarnak: azt, hogy a szerelem örökké tartson. Az akarat azonban önmagában nem elegendõ! A válások nagy száma ezt egyértelmûen bizonyítja. A házasságok egyharmada - nagyvárosokban a fele - tönkremegy. A párkapcsolatokra nincs garancia!


Kancellári stratégia
Ennek ellenére is léteznek örökre együtt maradó, boldog párok. Véletlen lenne csupán ha egy házasság jól mûködik? Egyszerûen csak jól passzol egymáshoz a két ember, vagy lehet, hogy a boldog pároknak van egy különleges titkuk? Otto von Bismarck birodalmi kancellár ismerte a boldog házasság stratégiáját.

Így írt róla: "A házasságban az a lényeg, hogy az erõk egyensúlyban legyenek. Mindenkinek szüksége van hatalmi területre. Mindkét embernek bele kell adnia az erejét, hogy nyugodt lelkiismerettel profitálhasson a másikéból." Nem hangzik túl érzelmesen. Mivel azonban Bismarck Johanna von Puttkamerrel kötött házassága ugyanúgy kivívta a kortársak csodálatát, mint a politikája, valami biztosan van benne.

Természetesen a pszichológusokat is foglalkoztatja a boldog házasság titka. Judith s. Wallerstein, neves amerikai viselkedéskutató egy vizsgálat során 50 olyan kaliforniai házaspárt kérdezett meg kapcsolatukról, akik legalább kilenc éve házasok, közös gyermekeik is vannak, és házasságukat "jó"-nak minõsítették. Két évvel késõbb újabb interjúk következtek, ugyanazokkal a párokkal. Az eredmény megdöbbentette a pszichológusnõt: várakozásaival ellentétben a boldog házasságban élõ nõkre és férfiakra egyáltalán nem az volt jellemzõ, hogy stabil családi viszonyok között nõttek volna fel. A száz ember közül csak ötnek jelentett példaképet szülei házassága. Emellett érdekes megfigyelés volt, hogy a nõk javarésze máshogyan szeretett volna élni, mint az édesanyja. A pszichológusnõ kutatási eredményeit a következõképpen összegezte: a jó házasság alapja kilenc olyan mindennapos kihívás megoldásán nyugszik, amellyel a nõnek és a férfinak együttesen kell megbirkóznia. Vegyük sorra õket

 Örökre megõrzik az elsõ idõszak szerelmének emlékét. "Az a képesség, hogy a kapcsolat elsõ benyomásait megõrizzük szívünkben, az életre szóló szerelem feltétele" - állítja Judith S. Wallerstein. A vizsgálatban részt vevõ párok közül sokan lelkesen mesélték, hogyan találkoztak elõször partnerükkel. A házasság mûvészete abban rejlik, hogy megtartjuk emlékezetünkben a kapcsolatunk kezdetébõl származó idealizált képeket, ugyanakkor reálisan látjuk a jelent.

 Élete a házassággal újrakezdõdik. Amikor John Lennon feleségül vette Yoko Onot, feladta miatta a Beatlest. Senki sem akarta megérteni, õ azonban megmagyarázta: "A Beatles sokáig olyan volt, mint egy jól mûködõ házasság. Mindenki hozzáadott valamit. Egyensúlyban voltunk. Azonban ez egy kicsit felborult. Amióta Yokoval vagyok, újra megtaláltam ezt az egyensúlyt."

Minden házasságban az az elsõ feladat, hogy lelkileg elszakadjunk az addigi családunktól, és létrehozzunk egy új kötõdést partnerünkkel. Ahhoz, hogy jó legyen a házasságunk, önálló véleményünknek kell lennie, és hagyatkoznunk kell saját ítélõ és döntéshozó képességünkre! A gyermekbõl házastárssá válás csak akkor lehetséges, ha újragondoljuk a szüleinkkel való viszonyunkat és a velük való konfliktusainkat.

 Készek kompromisszumot kötni. Ha egy férfi mondjuk kutyát és kertes házat szeretne, felesége viszont inkább a városban szeretne élni, adott a konfliktus. Ezt csak úgy lehet feloldani, ha a felek lassan megpróbálják összhangba hozni a terveiket. Például egyelõre a városban maradnak, de ha gyermekeik születnek, vidékre költöznek. Ezzel a kompromisszummal a pár leteheti egy tartósan boldog partnerkapcsolat alapját. A mi és az én közötti egyensúly megteremtésében - vagyis abban, hogy a házastársak összeegyeztetik jövõre vonatkozó terveiket, és mindkettõjüket kielégítõ kompromisszumos megoldást választanak - áll az új egység, a házasság egysége! Az énközpontú gondolkodást a házasságban a Mi-nek kell felváltania. Ugyanakkor ennek a Mi-nek magába kell foglalnia a partnerek bizonyos fokú függetlenségét is!

 Nem hanyagolják el egymást akkor sem, ha gyermekeik lesznek. "Emlékszem, teljesen magamon kívül voltam a boldogságtól, amikor elõször tartottam kezemben a gyermekemet" - meséli egy boldog házasságban élõ férfi. A tanulmányban részt vevõ párok életében a gyermek/ek/ születése csúcspontot jelentett. Mindannyian elmondták azt is, hogy a gyermekek nélkül egyszerûbb lett volna az életük, de megérte. "A gyermekek összekötnek bennünket, szeretjük õket, de egymást sem hanyagoljuk el." - magyarázta egy feleség. Tehát a boldog párok képesek idõnként kilépni szülõszerepükbõl, és ehelyett a szeretõ társ szerepét elõtérbe állítani.

 Megtanulják kezelni a válsághelyzeteket. A közismert Oscar-díjas színész, Mel Gibson egy idõben sokat ivott. Felesége, akivel 17 év házasság kötötte össze, egy idõ után azt követelte tõle, hogy menjen elvonókúrára, különben elhagyja a gyerekekkel együtt. Azóta a férfi egy kortyot sem iszik - felesége pedig kitart mellette. Mel Gibsont és Robynt Hollywoodon kívül is mintapárnak tartják. Azaz a boldog házasságokban is vannak konfliktusok, de a partnerek képesek elhárítani a fenyegetõ veszélyeket.

 A konfliktusmegoldásra is fordítanak idõt. Ha nem tisztázzuk a konfliktusokat, fennáll annak a veszélye, hogy a kapcsolat a mindennapok megfeszített ritmusában elsekélyesedik. A házasságok gyakori vitás pontja a függetlenség, a pénz, és a munka. De mi az, ami a jó házasságokat a rosszaktól megkülönbözteti? Az, hogy a párok bizonyos szabályokat állítanak fel a konfliktusok kezelésére: például soha nem fekszenek le úgy, hogy haragban lennének egymással.

 Tudják, hogy a szex és a szerelem összetartoznak. A szex fontosabb, mint ahogyan azt egyesek gondolják. A jó házasságban a szex és a szerelem elválaszthatatlanul összekapcsolódnak - még akkor is, ha a párkapcsolat már régen nem számít újdonságnak. A boldog párok között szinte mindegyikkel elõfordult, hogy harcolniuk kellett azért, hogy megmaradjon kapcsolatuk bensõségessége. Ez nem volt könnyû, de elhatározásuk és ragaszkodásuk segített ebben.

 Soha nem unják meg egymást. Uschi Glas színésznõ és férje, Bernd Tewaag 24 éve élnek együtt, és 15 éve házasok. Házasságuk titka? "A tisztelet. És az, hogy szabad teret engedünk egymásnak" - mondja Uschi. Az õ munkájához sok szabadságra van szüksége. Férje így gyakran tölti szabadidejét a barátaival, még nyaralni is elmegy velük. Az unalmat ez a pár nem ismeri.

A boldog kapcsolatban élõ férfiak és nõk gyakran a családjukon kívül is tevékenykednek. Szakmájukban nagyon aktívak, ugyanakkor közös érdeklõdési területük is van.

 Meghitt kapcsolatban élnek. A sikeres amerikai színész, Dustin Hoffman feleségével, Lisával 18 éve házasodott össze. Így beszél róla: "Mindennap egy kicsit jobban szeretem Lisát. Gyengédsége és megértõ szavai erõt adnak nekem az élethez és a munkámhoz." A vigasztalás és a bátorítás a jó házasság egyik feltétele.

A felsorolt kilenc pont közül egyik megvalósítása sem könnyû. Ugyanakkor, ha a párok nem tekintik házasságukat befejezett mûremeknek, s még nyugalmi állapotban sem veszik természetesnek a házastársi boldogságot, jó esélyük van arra, hogy hosszútávon is harmóniában éljenek. A recept: csak az vezethet a boldogsághoz, ha készen állunk kapcsolatunkat állandóan újragondolni és a megváltozott körülményekhez igazítani!

" A hirtelen támadt szerelem, amely házasságot indít,
igazgyöngy, gyémánt, drágakõ, melyet a legnagyobb mûvész
csiszolt, kincs, amelyet a szív legmélyén kell elrejteni."
/Balzac/

A házaspárok tovább élnek...
A michigani egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a házasság az egészségnek is jót tesz:

• A házasságban élõk jobban fel tudják dolgozni a stresszt, mint az egyedülállók és a vadházasságban élõk.
• A házasokat ritkábban éri szívinfarktus, és magasabb életkort érnek meg.
• A házasoknak általában alacsonyabb a vérnyomásuk, és jobban mûködik az immunrendszerük.
• A házasságban a partnerek tovább maradnak szellemileg frissek.

Ezek az eredmények a következõképpen magyarázhatóak. A házasság a biztonság érzését adja a partnernek, így a stressz kevésbé viseli meg õket. Gondjaikat van kivel megosztaniuk, és ez nemcsak lelkileg teszi stabilabbá õket, de a betegségektõl is megóvja. Szellemi frissességrõl pedig a házastárssal való eszmecsere gondoskodik!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.

Nemzeti Rákellenes Nap

2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Idén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.