Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Coeliakia

Érdekességek2025. június 11.

A Coeliakia Egyesületek Európai Szövetsége kezdeményezésére minden év május 16. a Coeliakia Világnapja. Az idei fókusz a gyerek és felnőttellátás közötti váltáson, illetve az egészségügyi szakemberek körében elterjedt tévhiteken van.

Fotó: andreypopov © 123RF.comAhogy a korábbi években már hagyománnyá vált, az AOECS (Coeliakiás Betegek Egyesületeinek Európai Szövetsége) idén májusban is egy webinar-sorozattal hívja fel a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyekkel a coeliakiás betegek gyakran találkoznak az egészségügyi ellátásuk során: a diagnózis utáni strukturált gondozás és követés hiányával, valamint az egészségügyi szakemberek széles körében elterjedt tévhitekkel.

A coeliakia krónikus betegség, ami nem gyógyítható, de kezelhető, ma ismert egyetlen hatékony kezelése az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes diéta. A betegség a népesség 1,5%-át érinti – ez Magyarországon több mint 140 ezer embert jelent –, bár többségük ma még diagnosztizálatlan.

A coeliakia késői diagnózisa hosszú távon súlyos egészségkárosodáshoz vezethet, növelheti más autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát, míg korai felismerése és kezelése kulcsfontosságú a potenciális szövődmények és társult betegségek megelőzésében.

Az AOECS tagszervezete, a Magyar Coeliakia Egyesület képviselője is részt vett a UEG (Európai Gasztroenterológusok Szervezete) által, az emésztőrendszeri betegségekben szenvedők folyamatos ellátásának jelenlegi helyzetéről és annak javításáról szóló jelentésének elkészítésében. Ennek legfontosabb megállapítása az volt, hogy kritikus hiányosságok vannak a gyermekkori és felnőttkori ellátás átadás/átvételének szabályozásában.

Az összefoglaló szerint a coeliakia egyike azon emésztőrendszeri betegségeknek, amelyek esetében sürgősen megoldást kell találni a hiányosságok kiküszöbölésére. Súlyos gondot jelent, hogy a kezelőorvosok több mint kétharmada nem foglalkozik „kiöregedő” páciensei átadásának megtervezésével, a gyermekkori ellátásból a felnőttkoriba történő átadásával. A jól szabályozott és folyamatos ellátás hiánya vezet ahhoz, hogy a fiatal betegek felnőve kimaradnak az egészségügyi ellátásokból, ami a gluténmentes diéta követésének zavaraihoz, a gondozás elmaradásához és súlyos szövődményekhez vezet.

A coeliakiában szenvedő betegek számára a gyermekgyógyászati ellátásból a felnőttkori egészségügyi ellátásba történő áttérés nem csupán orvosváltást jelent, hanem egy kritikus pillanat, ami meghatározhatja a betegek hosszú távú egészségügyi állapotát.


A coeliakiás betegek egészségét érintő kockázatok:

A gluténmentes diéta betartásának kockázatai: A felnőttgondozásba áttérő serdülők gyakran azzal szembesülnek, hogy a gluténmentes diétájuk ellenőrzése nem kötelező eleme az egészségügyi rendszer elvárásainak.

A felnőttkori ellátás hiányosságai: Sok felnőtt gasztroenterológus szakorvos sincs tisztában a coeliakia több szervet érintő, autoimmun jellegével, ami ellátási hiányosságokhoz vezet.

A szabályozott átadás/átvetel hiánya: Gyakori, hogy a rendszerben hiányoznak a coeliakiás betegek igényeire szabott, szabályozott programok, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a folyamatos és hatékony ellátás biztosításához.

Az AOECS akciótervet készített, melyhez a Magyar Coeliakia Egyesület is csatlakozik, és mely szerint támogatjuk:

Mindezt tesszük azért, hogy minden érintett számára világos legyen: a gyermek- és felnőttkori ellátások közötti átmenet több, mint egyszerű egészségügyi ellátó váltás; arról szól, hogy a fiatal betegeket ellássuk azokkal az eszközökkel, tudással és támogatással, amire szükségük van ahhoz, hogy életük minősége a krónikus betegségük mellett is jó legyen.

A coeliakia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) krónikus autoimmun betegség. A glutén egyes kalászos gabonákban (búza, árpa, rozs, tönköly és ezek valamennyi fajtaváltozatában) megtalálható fehérje, más nevén a sikér. A betegség gyermekkorban, jellemzően 1 és 5 éves életkor között jelentkezik, de bármely életkorban kialakulhat és diagnosztizálható. Sőt, ma a diagnosztizált esetek nagyobb hányada felnőtt, sőt időskorban történik, majd az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta mellett a betegek gondozása is élethosszig tart. Minden 100 magyarból legalább 1 coeliakiás, azonban többségük nem tud róla, hogy a fel nem ismert betegsége miatt vannak állandósult tünetei.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Egy gyakori panasz: a hajhullás

2026. szeptember 16.

Ugye varázsütésre nem fog megoldódni a problémánk, amikor azt tapasztaljuk, hogy hull a hajunk? Az év minden szakában tanácsos áttekintenünk, hogyan ügyeljünk hajunk egészségére, és milyen kezeléssel állítsuk meg a hajhullást. A kulcsszó a türelem, mert azonnali változás senkitõl és semmilyen "csodaszertõl" nem várható. Ha netán mégsem hiszünk a sikerben, készítsünk hajunk jelenlegi állapotáról egy fotót, és néhány hónapos gondos törõdés, ápolás után egy másikat. Látni fogjuk a különbséget, persze csak ha megfogadjuk a jó tanácsokat...

Megtalálni az okokat

A nõi haj hullásának okaira nem könnyû rájönni: kész nyomozást igényel, hogy megtaláljuk a sok "gyanúsított" közül az igazi bûnöst! Még mielõtt orvoshoz fordulnánk, nyugtalankodás helyett - megfigyeléseinkre alapozva - mi is sikerrel járhatunk.

Fõleg tavasszal és õsszel hull a hajunk? Ez a szezonális "vedlés" természetes, és nem ad különösebb aggodalomra okot, ha nem tart tovább három hónapnál, és utána visszatér hajunk növekedése a régi kerékvágásba. Ugyanez a helyzet, ha sebészeti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés után következik be a hajhullás. De ha tartósan és erõsen ritkul, forduljunk orvoshoz: vérszegénységrõl, pajzsmirigyproblémáról lehet szó...

Élet a digitális és a való világ között

2026. szeptember 16.

Z generációsként a gyógyszertárban



A „generációs bumm” minden munkahelyen megjelenhet, akár együtt dolgozásról, együtt gondolkodásról, vagy – mint a gyógyszertárban – a különböző generációk kiszolgálásáról van szó. Más a nyelvezet, az élethelyzet és a motiváció. Mindegyik félnek törekednie kell a különbségek megértésére és a kommunikációs hidak felépítésére. A gyógyszertárban ez kulcsfontosságú, hisz az egészségünkről van szó.



A Z generáció szülötteként egyszerre élsz a digitális világ pörgésében, ugyanakkor fontos számodra, hogy minél tudatosabb életmódot alakíts ki. A gond csupán az, hogy a közösségi médiában nem mindig egyértelmű, hogy mi működik ténylegesen, és mi az, ami csak egy újabb trend. A patikában viszont valódi, személyre szabott tanácsot kapsz, nem általános tippeket. A gyógyszertár nem csak akkor hasznos, ha már baj van, a szakemberek megelőzéssel, bőrápolással és mentális jólléttel kapcsolatban is hiteles infót adnak számodra.

Használd ki, hogy itt kérdezhetsz!

Nem kell kísérletezned vagy bizonytalanul vásárolnod, a patikai dolgozók segítenek abban is, hogy melyik vitamin, étrendkiegészítő vagy szépségápolási termék passzol hozzád, és mi az, ami nem ajánlott az életmódod vagy az egészségi állapotod függvényében.

Itt nemcsak eladnak neked valamit, hanem meghallgatnak, kérdezhetsz és választ kapsz. Úgy, hogy biztos lehess benne, hogy amit hazaviszel, az tényleg jót tesz neked.

Gondolj a megelőzésre is! Ne várd meg, amíg baj lesz. Jöhetsz tanácsokért is, hogy energikusabbnak érezd magad, hogy még szebb legyen a bőröd vagy hogy jobban aludj.


Z generáció: Hogyan hat a digitális élet a mozgásra?

2026. szeptember 15.

A Z generáció életének természetes része a digitális jelenlét. Az okostelefonok, a közösségi média és az online kommunikáció gyakorlatilag a születésük óta körülveszik őket. A tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és sokszor még a kikapcsolódás is a képernyőkhöz kötődik. Bár a technológia számos előnnyel jár, az egyre inkább ülő életmód a test működésére is hatással van.



A hosszú ideig tartó képernyőhasználat, a kevés mozgás és a tartós statikus testhelyzetek miatt a Z generáció tagjainál is egyre gyakrabban jelennek meg olyan panaszok, amelyeket korábban inkább az idősebb korosztályokra voltak jellemzőek. A nyakfájás, a vállfeszülés, a derékpanaszok vagy az általános fáradtság ma már nem ritka a fiatalok körében sem. Ezek a tünetek azonban nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem fokozatosan, a mindennapi szokások következményeként.

A digitális élet új testtartása

A modern technológia használata gyakran együtt jár az előrehajtott fejtartással, a görnyedt háttal és a hosszú ideig fenntartott ülőhelyzettel. Telefonhasználat közben sokan automatikusan lefelé néznek, míg a laptop előtti munka vagy tanulás során a vállak előreesnek, a hátizmok pedig folyamatos terhelés alatt maradnak. Ez a testhelyzet idővel fokozhatja:


a nyak- és vállövi feszülést,
a hátfájást,
a derékpanaszokat,
a fejfájás kialakulásának esélyét is.


A probléma tehát nem önmagában a technológia használata, hanem az, hogy a test hosszú időn keresztül kevés változatossággal, szinte mozdulatlan helyzetben marad.