Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csecsemőkori kólika és posztbiotikum: kérdések és válaszok szülőknek

Érdekességek2021. június 29.

A csecsemőkori hasfájás az egyik leggyakoribb probléma, amivel a kisgyermekes szülők orvoshoz fordulnak. Egyes felmérések szerint akár minden második gyermeket is érintheti a csecsemőkori krónikus hasfájás, vagy más néven kólika. 

Fotó: gettyimages.comA csecsemőkorban a sírás nem feltétlen utal kóros állapotra, de a Wessel-féle „hármas szabállyal” megállapítható kólika mégis számos család életét nehezíti meg: 3 hónaposnál fiatalabb (újabban 5 hónap), egyébként egészséges csecsemő 3 vagy több órát, 3 vagy több napon át egy hét alatt sír. 

Egy síró baba hangja, aki görcsökkel küzd, a legzavaróbb, figyelemkeltő és cselekvésre ösztönző hang, ami létezik számunkra – egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint

A csecsemőkori kólikát manapság a funkcionális kórképek közé soroljuk, ez azt jelenti, hogy nincs mérhető, kimutatható szervi elváltozás a hátterében. Ugyanakkor vannak kórképek, amelyeket ki kell zárni a csecsemőkori krónikus hasfájás hátterében, de a kólika esetén is beszámolnak újabban a bélflóra jellegzetes elváltozásáról, a diszbiózisról.

A diszbiózist (dysbiosis) a jótékony baktériumok alacsony mennyisége, valamint a káros baktériumok, gombák vagy paraziták elszaporodása okozhatja. Az elmúlt tíz évben a bélrendszeri diszbiózis előfordulási arányának drámai növekedése figyelhető meg, melyben a környezeti- és életmódtényezők egyaránt nagy szerepet játszanak. A bél egészségének helyreállításához, illetve egészségének megőrzéséhez a megfelelő életmód kialakításával is hozzájárulhatunk. Egyik javasolt kezdet lehet a megfelelő táplálkozás mellett a széles spektrumú probiotikumok bevitele, természetesen csepp formában és speciálisan csecsemőknek tervezve.

Egyes feltételezések a bélflóra összetételének eltérése mellett a gyomorbélrendszer éretlenségét, a bél áteresztő képességének zavarát és túlzott érzékenységét gyanítják a tünetek hátterében.

2018-ban a Houstoni Egyetem mikrobiológia és virológiai kutatói újabb következtetésre jutottak, miszerint a csecsemőkori kólika a bélflóra egyensúly zavarának megjelenése (diszbiózis) mellett a bélrendszer gyulladásával kapcsolható össze.


Mi a mikrobióm?

Bélbolyhaink összes felülete jelenti azt a közel 400m2-nyi védvonalat, amelyet további 2-3 kg-nyi baktérium egészít ki, és tartja fenn az egyensúlyt a fertőzést is kiváltani képes baktériumok, és szervezetünket a gyomorbélrendszeren át érő folyamatos ingerek között. A mikrobióm a bélben található különböző mikrobák szimbiózisa, vagyis együttélése, mely önálló organizmusnak is tekinthető, génállománya közel 100-szorosa az emberének! A mikrobióm feladatai közé tartozik a védvonal jelleg mellett egyes vitaminok előállítása, anyagcsere folyamatok lebonyolítása, de ugyanígy a bélnek saját immunrendszere és idegrendszere is működik.

Amennyiben sérül ez a védelmi vonal, mérgező anyagok, allergének, baktériumok juthatnak be szervezetünkbe. Ismert, hogy genetikai fogékonyság esetén környezeti ártalmak (táplálkozási hibák, fertőzések, gyógyszerek, fizikai és pszichés stressz, utazás, versenysport) autoimmun jellegű gyulladást okozhatnak. Ezt a lehetséges folyamatot már leírták számos kórkép létrejöttében, így feltételezik kóroki jelentőségét nem csak a bélrendszeri fertőzések, hanem ételallergiák kialakulásának.

Evidenciák léteznek, hogy kólikás babák mikrobiómja – bélflóra összetétele – eltérő a nem kólikás babák mikrobiómjának összetételétől. Kólikás babák bélflóra diverzitása (baktérium fajta összetétele) alacsonyabb, mint egészséges társaiknak, így akár kevesebb is lehet a Bifidobacterium és Lactobacillus törzsek száma.  

Mi a prebiotikum, probiotikum, posztbiotikum és szimbiotikum?

A probiotikumok a jótékony hatású mikroorganizmmusok, amelyek a felborult bélflóra egyensúlyt, a diszbiózist képesek helyreállítani. A probiotikumok szaporodásához szükségesek a prebiotikumok, amelyeket a szervezet fel tud használni, és egészségre jótékony hatást gyakorolnak. A pre- és probiotikum kombinációja a szimbiotikum, amelyek tehát egymás hatását erősíthetik. A probiotikumok által termelt posztbiotikumok, pedig a jóhatású bélflóra tagok számának emelésében és szabályozásában lehet segítségére, döntően a baktériumok anyagcseretermékei vagy részei. 

Probiotikus törzsek jellemzése

Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a probiotikumok pozitív hatással vannak a kialakult csecsemőkori hasfájásban (kólikában). A bélflóra egyensúlyának a helyreállításában nagy szerepet játszik a különböző törzsek jelenléte egy adott készítményben.    

Nem hiányozhatnak a felsorolásból a különböző törzsek, amelyeknek szerepe lehet a kólika kezelésben:

A Lactobacillus infantis egyedülálló az anyatej oligosaccharid bontási képességében, elősegíti a veleszületett immunválasz fejlődését, fontos szerepet játszik a gyulladás kontrollálásában, csökkenti a bél áteresztő képességét.

A Lactobacillus reuteri Gram-pozitív probiotikum, melynek a hasmenés megállítása mellett egyértelműen a kólika kezelésében van jelentősége, csökkentve a sírásidőt. 

A Lactobacillus casei Gram-pozitív baktérium élelmiszeripari jelentőségén túl egyes vizsgálatokkal felmerült, hogy a Helicobacter pylori növekedését gátolja, valamint hatásos lehet gyomorbélrendszeri panaszok esetén.

A Lactobacillus rhamnosus különálló probiotikus hatású baktériumnak tartjuk. Ennek a baktérium fajnak van a legtöbb ajánlása probiotikumként, 

A Lactobacillus plantarum antioxidáns és bélpermeábilitást fokozó hatása van, 

A Lactobacillus salivarius egy szintén probiotikus hatású Gram-pozitív baktérium törzs, mely klinikai jelentősége a hasnyálmirigy gyulladás és a kialakult csecsemőkori ekcémák (atópiás dermatitisz) kezelésében van egyes vizsgálatok alapján.

A Lactobacillus acidophilus egy Gram-pozitív, mikroaerofil baktérium, amely a Streptococcus thermophilussal együtt szintén gyakran használt probiotikus törzs. Élettani jelentősége a kórokozó fajok visszaszorításában van. 

A Bifidobacterium bifidum egy Gram-pozitív, anaerob, pálca alakú baktérium, amely az egyik leggyakrabban használt probiotikum. A gyomorbélrendszerben bárhol előfordulhat, a bélflóra egyik legnagyobb mennyiségben jelen lévő tagja, számának csökkenése a diszbiózis egyik jó előrejelzője. 

A Bifidobacterium longum törzsbe tartozik a Bifidobacterium infantis is, mely a mikrobióm egyik legtöbb, kedvező hatással rendelkező tagja, gyulladáscsökkentő hatását számos vizsgálat bizonyítja. 

A leggyakrabban használt probiotikus törzsek az ún. tejsavbaktériumok mint például a Lactobacillus helveticum , amelyek élettani hatása a pH csökkentése révén a káros baktériumok elleni védekezés, a diszbiózis helyreállítása. Emellett élelmiszeripari jelentőségük is nagy a fermentációban, mely során a cukrok tejsavvá alakulnak, így csökkentve a pH-t, és teremtve ezzel kedvező környezetet a jóhatású baktériumok növekedésének.

Mi a mikronizált Chlorella alga szerepe az újszülöttek fejlődésében?

A Chlorella vulgaris, a klorella egysejtű alga, amely klorofillet, fehérjéket, ásványi anyagokat, diétás rostokat, nukleinsavakat és vitaminokat tartalmaz. Bizonyos állatkísérletes tanulmányok kimutatták, hogy a klorellának számos biológiai hatása van, mint például a vércukorszint csökkentése és bizonyos anyagok méregtelenítése, de emellett stimulálja a növekedést, az anyagcserét és a vérsejtképző aktivitást, növeli a daganatokkal szembeni ellenállóképességet.

Újszülöttkorban, már méhen belüli is ismert, hogy számos anyaggal találkozik a szervezet, mely bemutatásra kerül, és hozzájárul az immunrendszer és az idegrendszer korai fejlődéséhez is. Ugyanakkor a méhlepényen, és később az anyatejen is mérgező anyagok is átjuthatnak, amelyek a magzat és az újszülött fejlődését károsan befolyásolhatják. Kifejezetten újszülöttekre vonatkozó vizsgálatok természetesen nem léteznek, de a legújabb eredmények is megerősítik a klorella méregtelenítő képességét.

És nem utolsó sorbán nagyon fontos a kólika szempontjából, hogy csecsemőnk számára olyan étrendkiegészítőt válasszunk, amely nem tartalmaz lehetséges káros összetetőt és alkoholmentes, GMO-mentes, gluténmentes, szójamentes, tejszármazékmentes, vegetáriánus és természetes alapanyagokat tartalmaz. Ez már a mai kor követelménye

Szimpatika – A fokozott szülői stressz is okozhat csecsemőkori hasfájást

dr. Cseh Áron
I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Semmelweis Egyetem

Kólikás hasfájás esetén is hatásos lehet a NDF Colic Relief®a 11-féle probiotikus törzset és mikronizált klorella algát tartalmazó lizátum. Újszülöttek és csecsemők részére ajánlott!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tavaszi–nyári testtömegcsökkentő étrend nőknek (1200 kcal/nap)

2025. május 08.



A receptek nyersanyagkiszabása 1 személyre vonatkozik.
A reggeli, illetve uzsonna zöldségei „korlátlan” mennyiségben, lemérés nélkül fogyaszthatók, mint ahogy az édesítőszerrel ízesített teák is.
A többi élelmiszernél és készételnél ügyelni kell a megadott mennyiségekre!
Az étlap nem fedezi a napi 2,5–3,0 l folyadékigényt, erről gondoskodni kell, elsősorban ásványvíz formájában! Az édes íz hiányát energiamentes édesítőszerekkel lehet pótolni!

1. NAP (1221 kcal)

Reggeli
Citromos tea (édesítőszerrel)
Köményes sajt (50 g)
Korpás Abonett (2 db)
Uborka

Tízórai
Alma (1 db)

Ebéd
Csontleves zöldségbetéttel (200 ml)
Sült virsli (1 db)
Lecsós zöldbab (zöldbab 150 g, szójacsírakonzerv 30 g, étolaj 1 evőkanál, lecsó 50 g, vöröshagyma)

Uzsonna
Málnás túró (félzsíros túró 100 g, málna 50 g, mesterséges édesítőszer)

Vacsora
Joghurtos szárnyas saláta (csirkemell 100 g, zeller 100 g, ananász 50 g, sárgarépa 50 g, joghurt 50 g, édesítők ízlés szerint)
Korpás kifli (1 db)

Forradalmi áttörés a szúnyogirtásban: egy környezetbarát technológiával hatékonyabban védekezhetünk

2025. május 07.

Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival. Az új anyag nemcsak az irtószerek hatékonyságát növeli, hanem környezetbarát is.

A szúnyoggyérítés kérdése egyre fontosabb téma hazánkban, és nemcsak az apró rovarok bosszantó csípései, hanem a megjelenő új, potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok miatt is.

A legismertebb irtási mód, amivel nyaranta találkozhatunk, az úgynevezett vegyszeres irtás. Az ilyenkor használt szerek azonban nemcsak a vérszívókat, hanem sok más hasznos élőlényt, például a méheket is elpusztítják, komoly ökológiai kárt okozva. Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el – ezeket a módszereket ismerhetjük úgy, hogy biológiai szúnyoggyérítés.


Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak friss jelentésükben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói.

A biológiai gyérítés nehézsége azonban, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol ki kéne fejteniük hatásukat.

Megoldásként ezeket a hatóanyagokat valamilyen granulátumra, például homokra, vagy műanyagra rögzítik, de ez a módszer is számos nehézségbe ütközik. A sokszor használt homokszemcsék, bár természetes anyagok, éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az irtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen. A szintén gyakran használt műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ez utóbbi problémát – hiszen könnyű szemcseként sokáig lebegnek a felszínen –, de a kémiai irtószerekhez hasonlóan környezetkárosítók. A speciális fehérjékből készült jégpelletek is jó megoldást jelentenek, de gyors olvadásuk korlátozza a használatukat, különösen azokon a meleg klímájú területeken, ahol jellemzően nagy a szúnyog-koncentráció.

Úgy véli, felnőttként már nem lehet 1-es típusú cukorbeteg? De igen!

2025. május 07.



Az 1-es típusú cukorbetegséget sokáig fiatalkori diabétesznek hívták, hiszen döntően gyerekeknél és tinédzsereknél diagnosztizálták azt. A tévhitekkel szemben azonban felnőtteknél is kialakulhat ez a típus, ám mivel a tünetei nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteihez, nem kizárt a kezdeti téves diagnózis sem. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista éppen ezért arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos megérteni a különbséget és megfelelő kezelést alkalmazni.

A felnőttkori 1-es típusú cukorbetegség könnyen összetéveszthető a 2-es típusúval

A felnőttkorban, tipikusan 30 év felett induló 1-es típusú cukorbetegség akkor következik be, amikor a hasnyálmirigy valamiért leáll az inzulintermeléssel, vagy legalábbis csökkenti azt – emögött általában egy autoimmun folyamat áll. Ha valóban erről van szó, akkor LADA típusú cukorbetegségről lehet beszélni (Latent Autoimmune Diabetes in Adults). Az inzulintermelés csökkenése vagy leállása azzal jár, hogyha kevés van ebből a vércukor mennyiséget szabályozó hormonból, akkor a táplálékkal bevitt cukrok a véráramban maradnak ahelyett, hogy energiává alakulnának az izmokban, zsírban, májban.
– Az egyik nagy különbség a gyermekkorban induló 1-es típusú cukorbetegség és a felnőttkori megjelenés közt, hogy míg a gyerekek általában inzulinkezelésre szorulnak, a felnőtteknek nem minden esetben szükséges azonnal elkezdni az inzulinadást, főként, ha a hasnyálmirigy még termel valamennyit. Emiatt viszont előfordulhat, hogy 2-es típusúnak diagnosztizálják a valójában 1-es típusú diabéteszt.

Milyen tünetekre kell felfigyelni?

Egyelőre nem tudjuk, mi lehet az oka annak, hogy az immunrendszer éppen a hasnyálmirigyet támadja meg, vizsgálják a vírusok, a környezeti mérgező anyagok szerepét. Az azonban biztos, hogy a genetika nem megkerülhető, ha ugyanis az egyik szülőnek van 1-es típusú cukorbetegsége, az utódnál 1-8% a kialakulás esélye, két szülő érintettsége esetén pedig már 30%. Felnőttkorban lassan, hónapok alatt alakulhat ki a diabétesz, az alábbi, fokozatosan megjelenő panaszokra kell felfigyelni:
– extrém éhség, szomjúság még akkor is, amikor eleget ettünk, ittunk,
– gyakori vizelési inger, még éjjel is,
– szokatlan fáradtság, gyengeség,
– hirtelen és szándék nélküli fogyás,
– homályos látás vagy más látászavarok,
– gombás és más jellegű gyakoribb fertőzések,
– gyümölcsös, édeskés illatú lehelet,
– légzési nehézségek,
– kézben, lábbal jelentkező zsibbadás, bizsergés,
– száraz, viszkető bőr.