Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csökkenti az elbutulás esélyét az egészséges életmód

Érdekességek2025. január 03.

Fotó: gettyimages.comA családi kórtörténet ellenére is csökkenti a demencia, vagyis az elbutulás esélyét az egészséges életmód egy új tanulmány szerint.

Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) konferenciáján az új tanulmány előzetes eredményeit mutatják be. A családi előzmények a demencia komoly kockázatát jelentik. Egy első fokú rokon – szülő, testvér – betegsége majdnem 75 százalékkal emeli a demencia esélyét azokhoz képest, akiknél nincs családi előtörténete a betegségnek.

A demencia más gyakori kockázati tényezői között szerepel az életkor, a nem, az iskolázottság, a magas vérnyomás és koleszterinszint, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a depresszió. „Ha egy családban előfordul a demencia, abban genetikai és genetikán kívüli tényezők is szerepet játszanak. Ez azt jelenti, hogy talán lehetséges mérsékelni a kockázatot a nem genetikai tényezőket célozva” – mondta Angelique Brellenthin, az Iowai Állami Egyetem professzora.

Kollégáival együtt 302 239 nő és férfi adatait elemezte, akik 50-73 évesek voltak, és 2006-2010 között egészségügyi vizsgálatokon estek át az Egyesült Királyság Biobank (UK Biobank Study) projektje keretében, mely mintegy 500 ezer résztvevővel folyt.

A kutatás kezdetén egyikük sem volt demens. Kérdőívet töltöttek ki családi előzményeikről és életmódjukról. Hat egészséges szokást vizsgáltak, egy-egy pontot kapott, aki egészségesen étkezett, vagyis több zöldséget és gyümölcsöt evett, mint feldolgozott húst és finomított gabonát, mozgott eleget, azaz heti legalább 150 perc közepes-élénk aktivitást végzett, napi 6-9 órát aludt, a mérsékelten fogyasztott alkoholt, nem volt elhízott, tehát testtömeg-indexe 30 alatt volt.

A nyolc éven át tartó követés alatt 1698 embernél (0,6 százalék) alakult ki demencia. Akiknél a családban előfordult már a betegség, azok mintegy 70 százalékkal nagyobb eséllyel váltak demenssé.

Az egészséges életmód mind a hat irányelvét követők majdnem fele akkora kockázattal néztek szembe, mint azok, akik kettő vagy ennél is kevesebbet követtek. Háromféle egészséges szokás a demecia kockázatának 30 százalékos csökkenésével mutatott összefüggést azokhoz képest, akik kettő vagy kevesebb szokást követtek még akkor is, ha a kutatók kiszűrték a családi előzményeket, valamint a gyakori kockázati tényezőket, köztük a kort, a nemet, az iskolázottságot, a magas vérnyomást és koleszterinszintet, a cukorbetegséget, valamint a depressziót.

Akiknek a családjában előfordult a demencia, és legalább három egészséges szokást követtek, azoknál 25-35 százalékos kockázatcsökkenést tapasztaltak a szintén családi előtörténettel rendelkező, de csak kettő vagy kevesebb egészséges elvet követőkhöz képest.

A tanulmány korlátai között szerepel, hogy ok-okozati viszonyt nem állapítottak meg az egészséges szokások és a demencia megelőzése között, csak összefüggést fedeztek fel. A genetikai tényezőkről csak a kérdőívek alapján volt tudomásuk.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Óvja szeme világát!

2026. szeptember 17.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

"Szûkülõ" világ

És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem mûködik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségrõl van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelõ-antennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!

A pattanásos bõr

2026. szeptember 17.

A faggyúmirigyek termelte zsírsavak a testhõmérsékleten folyamatosan ürülnek a bõrfelszínre, és rendszeresen távoznak a faggyúmirigyek kamrácskáiból. A csökkent mûködésük következtében a faggyúcsapok a kivezetõ járatokba rekedhetnek, beszáradva lezárhatják a folyamatos kiürülés útját. A mitesszerek kezdetben csupán tûszúrásnyi pontoknak látszanak. 

A faggyú állandó termelõdésével apró göbcsékké növekednek, fertõzõdve pedig kisebb, gennyes hólyagcsák képében okoznak feszülõ fájdalmat. A gyógyulást követõen pedig hegek maradhatnak vissza az arcon vagy a test más bõrfelszínein. Az izzadságmirigyek kivezetõ csövecskéinek elzáródásai csupán apró, kölesnyi nagyságú kiboltosulásokat kelthetnek a szaruréteg alatt. A jelenségek semmiféle kellemetlenséggel nem járnak, csupán a gyógyuláskor viszketnek és lemezesen hámlanak.

A pattanásos bõr kialakulásának oka a szervezet mûködési hibái között keresendõ, nem lehet csak a hormonális rendszer zavarára vagy az anyagcserezavarra, ápolatlanságra stb. fogni.

Egy gyakori panasz: a hajhullás

2026. szeptember 16.

Ugye varázsütésre nem fog megoldódni a problémánk, amikor azt tapasztaljuk, hogy hull a hajunk? Az év minden szakában tanácsos áttekintenünk, hogyan ügyeljünk hajunk egészségére, és milyen kezeléssel állítsuk meg a hajhullást. A kulcsszó a türelem, mert azonnali változás senkitõl és semmilyen "csodaszertõl" nem várható. Ha netán mégsem hiszünk a sikerben, készítsünk hajunk jelenlegi állapotáról egy fotót, és néhány hónapos gondos törõdés, ápolás után egy másikat. Látni fogjuk a különbséget, persze csak ha megfogadjuk a jó tanácsokat...

Megtalálni az okokat

A nõi haj hullásának okaira nem könnyû rájönni: kész nyomozást igényel, hogy megtaláljuk a sok "gyanúsított" közül az igazi bûnöst! Még mielõtt orvoshoz fordulnánk, nyugtalankodás helyett - megfigyeléseinkre alapozva - mi is sikerrel járhatunk.

Fõleg tavasszal és õsszel hull a hajunk? Ez a szezonális "vedlés" természetes, és nem ad különösebb aggodalomra okot, ha nem tart tovább három hónapnál, és utána visszatér hajunk növekedése a régi kerékvágásba. Ugyanez a helyzet, ha sebészeti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés után következik be a hajhullás. De ha tartósan és erõsen ritkul, forduljunk orvoshoz: vérszegénységrõl, pajzsmirigyproblémáról lehet szó...