Tízből nyolc magyar felnőttnek már nincs meg az összes foga

2025. június 20.

Modern fogpótlási megoldások segíthetnek legyőzni a szégyenérzetet

A magyar lakosság az utolsó helyen áll az Európai Unióban a természetes fogakkal rendelkezők arányát tekintve. Míg az uniós átlag 41%, addig itthon mindössze az emberek kevesebb mint ötödének van meg az összes foga – derül ki az Eurobarometer adataiból. A magyarok elsősorban váratlan kiadásokra (60%), autóra, lakásra (37%) vagy utazásra tesznek félre, a fogaik állapotának rendezése nem szerepel a leggyakoribb megtakarítási célok között. Pedig a foghiány nemcsak esztétikai probléma, a rágási képesség elvesztésével, egyéb testi tünetekkel, az arckifejezés torzulásával és nem utolsósorban lelki nehézségekkel is jár. Az érintettek nagy része képes lenne beruházni minőségi fogpótlásra, mégsem teszi, részben a kivehető fogsorhoz kapcsolódó negatív sztereotípiák, részben a félelem miatt. Pedig a modern fogpótlási technológiák már csaknem fájdalommentesek, és jóval többet tudnak, mint azt a legtöbben gondolnák.

Hetente mintegy 400 ember érdeklődik Magyarország első, kizárólag protézisrögzítésre és műfogsorkészítésre specializálódott szakértőitől arról, „hogyan nyerhetné vissza a rágási képességét.” Legtöbbjük részben vagy már teljesen elveszítette a fogazatát.

„A fogak hiánya túlmutat a rágási nehézségeken. Az állkapocs stabilitása, a fogak összeszorítása hozzájárul a test izmainak összehangolt működéséhez, segíti az erőkifejtést. Fogak nélkül ez a képesség megszűnik. A megváltozott arcberendezés rombolhatja az önértékelést is. Azonban a szégyenérzet és a fogászati beavatkozástól való félelem – főként a korábbi negatív tapasztalatok, esetleges traumák miatt – tovább nehezíti a helyzetet” – magyarázza dr. Szabó László, fogszakorvos, protézisrögzítés-szakértő.

Még élnek az előítéletek a kivehető fogsorról

„Amikor az ember elveszíti az utolsó fogait, az pszichésen is nagy megterhelést jelent az emberek számára. Egy gondos fogorvos igyekszik a műfogsorhoz kapcsolódó pszichés problémákat is megoldani. A páciensek egyik része teljesen elzárkózik a kivehető fogsor lehetőségétől, másoknál ez nem okoz problémát, de nyilván a pénztárca is dönt. Mi elsősorban azokat szólítjuk meg, akik érzik, hogy a fogazatuk állapota már kritikus, és félő, hogy elveszítik a megmaradt fogaikat is. Ezek az emberek jellemzően már rendelkeznek valamilyen fogpótlással, amely instabillá vált, fájdalmat okoz, vagy már alig tudnak vele rágni. Sokan közülük a néhány megmaradt saját foggal próbálnak boldogulni, de tisztában vannak vele, hogy eljön az a pont, amikor valamilyen megoldást kell találniuk” – mondja a fogszakorvos.A fogorvoslás napjainkban főképp a nagy, komoly, implantációs műtétekkel járó beavatkozásokra és a rögzített pótlásokra fókuszál. Az egyetemi oktatásban is ezen van a hangsúly. A kivehető fogsorok készítésének presztízse alacsonyabb, pedig a rögzített, kivehető fogsorok készítése egyedi szaktudást igényel, mind a fogorvos, mind a fogtechnikai laboratórium oldaláról. Ma már rendelkezésre állnak olyan innovatív technológiák, amelyekkel valóban jó minőségű pótlást lehet készíteni.

„Az embereket sok esetben riasztja a kivehető protézis fogalma a hozzá kapcsolódó előítéletek miatt. Pedig egy korszerű, minőségi kivehető fogsor már régen meghaladta azt a képet, amikor a fogsor éjszaka egy pohárban van az éjjeliszekrényen. Mindössze a reggeli és az esti tisztítás idejére szükséges eltávolítani, és alvás közben is viselhető. Természetesen igényel bizonyos kompromisszumokat a mindennapokban ez a megoldás is, de a páciensek beszámolója szerint akár diót is lehet vele ropogtatni” – hangsúlyozza dr. Szabó László.

Miért nélkülözhetetlen a speciális napszemüveg sportoláskor?

2025. június 19.

Ha nyár, akkor rengeteg szabadtéri sport – de a szemünk védelme ilyenkor is elengedhetetlen. De miért számít a sportnapszemüveg helyes kiválasztása, hogyan növelheti teljesítményét a megfelelő látási viszonyokkal, és milyen különbségek vannak az egyes sporttípusokhoz optimalizált modellek között? Az Alensa összegyűjtötte a legfontosabb szempontokat és gyakorlati tanácsokat a megfelelő döntéshez.

Miért fontosak a sport napszemüvegek?

A sportnapszemüvegek nem csupán divatos kiegészítők, hanem speciálisan tervezett eszközök, amelyek jelentősen javíthatják a sportteljesítményt és védik szemünket. 2024-ben világszerte összesen 4,07 milliárd USD értékben vásároltak sportszemüvegeket, ami jól mutatja a termékkategória iránti jelentős érdeklődést, és egyben azt is, milyen fontos szerepet tölt be a sportoló emberek szemében. A sportnapszemüvegeknek számos szerepük van. Elsődleges feladatuk a szemkáprázás csökkentése, a színkontraszt javítása és az UV-védelem biztosítása anélkül, hogy akadályoznák a sporttevékenységet.
A polarizált lencsék hatékonyan szűrik a vízfelületekről, (adott esetben a hóról) vagy aszfaltról visszaverődő fényt, ami különösen hasznos evezésnél, vitorlázásnál és horgászatnál. A lencse színe szintén meghatározó – a barna vagy szürke árnyalatok növelik a kényelmet erős fényben, míg egyes színek javítják a kontrasztlátást, ami kerékpározásnál vagy vezetésnél előnyös.  „A jó szellőzés pedig megelőzi a párásodást intenzív testmozgás során. A megfelelő sportnapszemüveg kiválasztásával nemcsak szemünket védjük, de sportteljesítményünket is javíthatjuk a jobb látási viszonyoknak köszönhetően” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája.

Miben különböznek a sima napszemüvegtől?

A sportnapszemüvegek számos lényeges tulajdonságban térnek el a hagyományos modellektől. Bár minden napszemüveg nyújt bizonyos UV-védelmet, a sportváltozatok kifejezetten az aktív életmód igényeire lettek kifejlesztve.

A forma az egyik kulcsfontosságú különbség

Míg a hagyományos napszemüvegek általában egyenes síkban helyezkednek el az arcon, a sportmodellek ívelt kialakításúak, amely körülöleli az arcot. Ez nemcsak megőrzi a periférikus látást, hanem megakadályozza az UV-sugarak oldalról történő bejutását is, 360 fokos védelmet biztosítva – ez különösen hasznos futóknak vagy téli sportok kedvelőinek.

D-vitamin mindenkinek

2025. június 19.

Töltse fel szervezetét még a napsütés előtt

A D-vitamin igazából nem vitamin, hanem egy előanyag, amiből több lépésben aktiválódik egy hormon. Az aktív hormon a D2 vagy a D3 -vitaminból keletkezik. A D2 -vitamin növényi eredetű (pl. gomba), a D3-vitamin vagy a napfény hatására keletkezik a bőrben, vagy állati eredetű táplálékból tudjuk bevinni (pl. olajos halak) a szervezetünkbe.

A táplálkozás útján nagyon kevés D-vitaminhoz jutunk. Az átlagos magyarországi étrend csak 80 nemzetközi egységet (NE) biztosít. Éppen ezért a D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás. Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10–15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D 3-vitamin-képzéshez. A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D 3-vitamin termeléséhez.

Egészséges embereknek a téli–tavaszi hónapokban napi 1500-2000 NE/nap D3 -vitamin-pótlás javasolt.

A női egészség fontos része minden életszakaszban a megfelelő D-vitamin-ellátottság. A D-vitamin-hiány a termékenységet nagy valószínűséggel előnytelenül befolyásolja, ezért a fogamzás előtti gondozás része az ideális D-vitamin-szint elérése.

A D-vitamin a szervezet számos folyamatában részt vesz (pl. csontanyagcsere, immunszabályzás, szív-ér rendszer, női hormonrendszer, agyi működések). Várandós nők esetében viszont rendkívül keveset tudunk a D-vitamin-hiány káros hatásairól pedig kiemelkedően gyakori állapot. Az biztos, hogy bizonyos terhességi szövődmények kockázata fokozódik (pl. preeklampszia), illetve a magzat és az anya csontanyagcseréjére is kedvezőtlen a hatása. Azt is megfigyelték, hogy az alacsony anyai D-vitaminszint a babáknál a skizofrénia kialakulásának fokozott kockázatával jár, illetve a téli–tavaszi születésűekben gyakoribb a skizofrénia a nyári–őszi születettekhez képest. Továbbá magzati és csecsemő-, kisgyermekkori D-vitamin-hiányban az 1-es típusú cukorbetegség kockázata jelentősen fokozódik.

A terhesség alatt az ajánlott D-vitaminpótlás 1800-2000 NE naponta.

Ezzel szemben a Magyarországon forgalomban lévő magzatvédő multivitaminkészítmények 200–1000 NE D 3 -vitamint tartalmaznak. A legújabb, meggyőző irodalmi adatok alapján a 12. terhességi hét után a napi 4000 NE adása sem okoz mellékhatásokat.