Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

D-vitamin: minden, amit tudni kell, mégsem esik szó róla soha

Érdekességek2026. május 02.

Tavasz van, több a napfény – de vajon elég ez a megfelelő D-vitamin szinthez?

Fotó: baibakova © 123RF.comAhogy megérkezik a tavasz, egyre hosszabbak a nappalok, több időt töltünk a szabadban, és az óraátállítás után még inkább úgy érezhetjük, végre feltöltődhetünk napfénnyel. Sokan ilyenkor megnyugodnak: ha süt a nap, biztosan rendben van a D-vitamin-szintünk is. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Bár a D-vitamin az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett „csodaszere” lett, mégis meglepően keveset tudunk róla, a legtöbben csak felszínes információkkal rendelkezünk. Ráadásul számos tévhit is kering a napozástól a táplálkozásig. Bakk Brigitta, a Rama dietetikusa segít tisztábban látni, mi igaz és mi nem.

Egy biztos: a D-vitamin nem csupán egy a sok vitamin közül, a szervezet szinte minden működésére hatással van. Éppen ezért nem mindegy, hogy elegendő áll-e rendelkezésre – még tavasszal sem.

Több mint vitamin: miért kulcsfontosságú?

A D-vitamin szerepe jóval túlmutat a csontok egészségén. Nélkülözhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez, hozzájárul az izomműködéshez, és talán a legmeglepőbb, hogy fontos szerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában is. Emellett a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyában is részt vesz, és egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a hangulatra, sőt a depresszió kialakulására is hatással lehet. Hiánya gyakran alattomosan jelentkezik: fáradékonyság, koncentrációs nehézségek, gyenge ellenállóképesség és izomgyengeség is jelezheti. Hosszabb távon komolyabb következményekkel járhat, gyermekeknél például fejlődési problémákat, felnőtteknél csontlágyulást okozhat.


Tavaszi napsütés: elég vagy sem?

Sokan gondolják, hogy a tavaszi napsütés már elegendő a D-vitamin-raktárak feltöltéséhez, de ez nem feltétlenül igaz. Bár valóban nő a napsütéses órák száma, a téli hónapok alatt kiürült raktárak feltöltése időt vesz igénybe. Ráadásul a D-vitamin-termelődéshez nem elég pusztán az, hogy világos van: a napsugarak beesési szöge, az UV-B sugárzás erőssége, valamint az, hogy mennyi bőrfelületet ér napfény, mind befolyásolja a folyamatot. Tavasszal sokszor még nem elég erős a napsütés, különösen a reggeli és késő délutáni órákban, így könnyen előfordulhat, hogy a tavaszi napfény önmagában még nem elegendő a megfelelő szint fenntartásához. Bár sokan azt gondolják, hogy elegendő időt töltenek a napon, a valóság az, hogy a lakosság jelentős része D-vitamin-hiányos. Magyarországon ez az arány a téli hónapokban akár a 70 százalékot is elérheti – és a tavasz elején sokan még mindig ebben az állapotban vannak.

D-vitamin a tányéron

A D-vitamin forrásai közé tartoznak például a halmájolajok, a tojás, a máj és bizonyos tejtermékek. Ezek hozzájárulhatnak a megfelelő bevitelhez, ugyanakkor egyes étrendek – például a növényi alapú táplálkozás – esetén nem mindig fedezik teljes mértékben a szervezet igényeit. Ilyenkor kaphatnak nagyobb szerepet a dúsított élelmiszerek, amelyek kifejezetten arra szolgálnak, hogy segítsenek kiegészíteni a szükséges tápanyagokat, így a D-vitamint is. A modern margarinok közül a Rama és a Flora termékei is kifejezetten D-vitaminnal kiegészítve kerülnek a boltok polcaira, így hozzájárulhatnak a napi bevitelhez. Sokan tudják, hogy a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, azt azonban már kevesebben, hogy ez azt jelenti, hogy csak zsírral együtt tud megfelelően hasznosulni a szervezetben. Ezért is előnyös, ha olyan élelmiszerekkel visszük be, amelyek tartalmaznak zsiradékot – például egy gazdag reggeli szendvics részeként. Bár egyetlen élelmiszer sem csodaszer, a mindennapi étkezésekbe beépített, dúsított termékek hosszú távon jelentős szerepet játszhatnak az egyensúly fenntartásában.

Nem csodaszer, de nélkülözhetetlen

A szakértők szerint a napfényszegényebb hónapok után – még tavasszal is – sokak számára indokolt lehet a D-vitamin pótlása, különösen, ha vérvizsgálat hiányt mutat. Az általános ajánlás felnőtteknek napi 1500–2000 NE (nemzetközi egység, 1 NE = 0,025 mikrogramm), de egyes esetekben ennél magasabb dózis is indokolt lehet, természetesen szakember javaslata alapján. Fontos azonban, hogy a túlzás sem jó: mivel zsírban oldódó vitaminról van szó, felhalmozódhat a szervezetben. Bár sokan hajlamosak minden problémára univerzális megoldásként tekinteni rá, a D-vitamin nem csodaszer. Ugyanakkor kétségtelen, hogy nélkülözhetetlen a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez – és hiánya jóval több területet érint, mint azt korábban gondoltuk. A tudatos táplálkozás, a megfelelő pótlás és az apró, mindennapi döntések együtt segíthetnek abban, hogy szervezetünk tavasszal is valóban megkapja azt, amire szüksége van.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Társállatok tartása az egészséges életmód kulcsa?

2026. szeptember 13.

A ma már népbetegségnek számító elhízás, a mozgásszegény, egészségtelen életmód ránk, emberekre és házi kedvenceinkre is világszerte jellemzõvé vált. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számos feladatra hívja fel a kormányok, gazdasági szereplõk és a civil szféra figyelmét, amely többek között kiemeli az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás fontosságát. 

Mindezek mellett célszerû rávilágítani a társállattartás egészségmegõrzésben és betegségmegelõzésben betöltött szerepére, mind a gazda, mind pedig kedvence vonatkozásában. A rendezvény fõvédnöke: dr. Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott.

A halálesetek több mint 50%-át a szív és érrendszeri betegségek okozzák, ami az EU-átlag kétszerese. A felnõtt lakosság 35-40%-a túlsúlyos, 18%-a kövér. A felnõtt lakosság 2/3-a még alkalomszerûen sem sportol.

A probléma világméretû. A fejlett országokban például az elhízásból, a szív és érrendszeri, a daganatos, a cukorbetegségbõl, valamint a mozgásszervi és az emésztõrendszeri betegségekbõl származó halálozás eléri a 70%-ot. Ezeknél a betegségeknél a táplálkozásnak, a fizikai aktivitásnak kiemelt szerepe van.

Erekciós problémák: merjünk beszélni róla!

2026. szeptember 12.

Az erekciós (merevedési) zavarok számos férfi és partnere életét keserítik meg. Félelem a probléma megbeszélésétõl, az esetleges orvosi kezeléstõl, netán a férfiasság elvesztésétõl - mind-mind lelki válságba sodorhatja a férfit. A szakorvosi segítségen kívül a társ szerepe, intelligens reagálása döntõ fontosságú lehet az állandósulni látszó aggodalom eloszlatásában és a kudarcélmény megszüntetésében. 

"Úgy vágyom a feleségemre, mint 20 éves koromban, de amikor tettekre kerül a sor, megszûnik az erekcióm. Már a válás határán állunk". - panaszkodik András, a negyvenes éveinek vége felé járó vállalkozó. Õ, számos férfitársához hasonlóan, nehezen éli meg ezt a problémáját, amely miatt úgy érzi, férfi mivoltában leértékelõdik, és veszélybe sodorja a házasságát is.

Rendszerint anélkül, hogy reklamálnák partnerük teljesítményét, a nõk ilyen esetekben újra és újra felteszik maguknak a kérdést: mennyiben felelõsek a férfi szexuális téren elszenvedett kudarcaiért? Gyakran azon is tépelõdnek, hogy vajon már nem tetszenek-e a társuknak, férjüknek... Van, aki eljut addig a pontig, hogy azt javasolja a férfinak: nézzen más után, de csak azért, hogy megtudja, az erekciós problémákért ki a felelõs. Másoknál az elégedetlenség szinte "kitapintható": sokszor csend ereszkedik a partnerek, házastársak közé, akik nem merik már megérinteni sem egymást, nincs merszük kezdeményezni. És hatalmas teherként nehezedik rájuk a "nincs mit tenni" érzése. Pedig a baj orvoslásának a csendnél és a tétlenségnél nincs nagyobb gátja...

Ritmusban napról napra

2026. szeptember 12.

Tekintsen biológiai órájára is, s éljen megfelelõ ritmus szerint! A különbözõ napszakokban a szervezetünk többé-kevésbé készen áll bizonyos tevékenységekre. Profitáljon hát biológiai órájából, idõzítse tevékenységeit a legmegfelelõbb idõpontra, s hozza ki magából a maximumot. 

Hormonok, testhõmérséklet, éberség... minden pillanatban ki vagyunk téve biológiai ciklusunk ingadozásainak. Testünk precíziós mûszerhez, leginkább egy pontos órához hasonlatos. Az agynak két része játssza az összehangoló szerepet. A hipotalamusz az "inga", amely olyan külsõ hatások alapján mozog, mint például a nap és az éjszaka váltakozása. Másfelõl a tobozmirigyet tartják a szervezet "homokórájának". Szinte állandó ritmust követ a nap 24 órájában.

Igazítsa magát a belsõ órájához!

A szervezetünkben zajló különbözõ ingadozások, melyeknek legtöbbször nem is vagyunk tudatában, életritmusunk szempontjából rendkívül fontosak. Amennyiben figyelembe vesszük azokat, hatékonyabb munkára, nagyobb teljesítményre leszünk képesek mindennapjaink során. Az alábbiakban bemutatunk egy átlagos napot óráról órára, mely a biológia törvényei szerint telhet el...