Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

D-vitamin pótlása

Érdekességek2026. március 10.

Fotó: serezniy © 123RF.comA tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.


Az alap mindig az étrend, minden évszakban

“A vitamin- és ásványianyag-bevitel alapját elsősorban a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás adja. Az ételeink közül a D-vitamin természetes forrásai közé tartoznak a zsíros tengeri halak (pl. lazac, makréla, hering), a tojássárgája, a máj és májkészítmények, illetve egyes gombafélék. Ezek rendszeres fogyasztása jó kiindulópontot jelenthet, ugyanakkor a táplálkozás önmagában nem fedezi teljes mértékben a napi D-vitamin-szükségletet” – mondja Somogyi Sára, a BioTechUSA dietetikusa.

“A D-vitamin szerepe az immunrendszer működésében és az izom-csont rendszer támogatásában tudományosan igazolt. Magyarországon sokaknál alakul ki hiányállapot, mivel a legváltozatosabb és kiegyensúlyozottabb étkezéssel sem lehet biztosítani a megfelelő mennyiségű D-vitamint, ezért a rendszeres, ellenőrzött pótlás táplálékkiegészítő formájában – az étrend és az életmód figyelembevételével – része lehet a megelőzésnek.” – teszi hozzá a dietetikus.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a táplálékkiegészítők nem helyettesítik a kiegyensúlyozott étrendet, hanem annak kiegészítői” – emeli ki Németh Sándor, a BioTechUSA termékspecialistája. „Az alap mindig az ételekből származó tápanyagbevitel, ugyanakkor bizonyos élethelyzetekben – például a rendszeres edzés, fokozott terhelés mellett várandósság ideje alatt vagy egyéni szükségletek esetén – a célzott D-vitamin-pótlás indokolt lehet, akár a nyári időszakban is.”

Mennyi az ajánlott D-vitamin mennyiség?

Egészséges felnőttek számára általában napi 1500‑2000 NE (37,5-50 μg) D‑vitamin bevitel ajánlott a megfelelő szint elérésére és megtartására. Természetesen ez egyénenként változhat, és az optimális dózis függhet életkortól, testsúlytól, életmódtól, egészségi állapottól és a szezonális napsugárzás mennyiségétől is. Érdemes rendszeres időközönként laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizni a D‑vitamin szintet, hogy a pótlás ténylegesen a szükséges mértékű legyen.

A D-vitamin különlegessége, hogy a szervezetünk alapvetően napfény hatására állítja elő: az UV-B sugárzás hatására a bőrben keletkezik, majd a májban és a vesében alakul át aktív formájává. Az őszi-téli, napfényben szegény időszakban azonban ez a természetes képződés jelentősen csökken, ezért ilyenkor kiemelten fontos a pótlása. Ennek több módja is létezik: a piacon elérhető csepp, tabletta és kapszula formájú készítmények közül mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a felszívódás érdekében érdemes étkezéshez kötve bevenni.

 BioTechUSA


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Időskori táplálkozás

2026. február 28.

Az időskor táplálkozási vonatkozásai igen nagy jelentőséggel bírnak, hiszen a népesség idősödésével egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az idős korosztály életminőségének fenntartására, amely szorosan összefügg a megfelelő táplálkozással.

Az idősödő szervezetben gyakran alakulnak ki hiányállapotok, malnutríció (kóros tápláltsági állapot) vagy szarkopénia (alacsony izomtömeg és csökkent izomerő, esetleg csökkent izomfunkció), amelyek rontják az életminőséget.

Az időskor változásai

Időskorban a fizikai aktivitás és az anyagcsere lassulása a szervezet energiaszükségletét is csökkenti. Az étvágy és az éhségérzet mérséklődése hiánybetegségekhez, malnutríció (kóros tápláltsági állapot) és szarkopénia (alacsony izomtömeg és csökkent izomerő vagy izomfunkció) kialakulásához vezetnek. Időskorban a folyadék- és az elektrolit-háztartás egyensúlya is gyakran felborul.

A méregtelenítő máj

2026. február 27.

Ha kinyújtott kézfejünket egymás mellett egy asztalra tesszük, körülbelüli képet kaphatunk májunk nagyságáról. Terebélyessége nagyjából egy szivaros dobozéhoz hasonlítható, súlya 1,5-2 kg. A szerv a test jobb oldalán, a bordaívek alatt, a felső gyomortájon található, egészséges állapotban nem tapintható.

A máj legfontosabb funkciói közé tartozik a vér méregtelenítése, a véralvadás biztosítása, az epefolyadék előkészítése és majd minden anyagcsere-folyamat irányítása - összesen kereken ezer feladat! Nehezen képzelhető el az a csodagyár, amely képes lenne ezt a penzumot teljesíteni: a máj egymillió lebenyből áll és minden egyes lebeny 350 000 májsejtből!

Hirtelen eszméletvesztés - nem biztos, hogy a meleg okozza

2026. február 27.

Biztosan sokan érezték már, hogy mindjárt elájulnak, ha valami miatt túl sokáig kellett állniuk a napon. Sokszor ilyen nyilvánvaló okok állnak a jelenség mögött, azonban dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az eszméletvesztés akár szívprobléma tünete is lehet. 

Előjelek és teendők

Ha hirtelen akadályozottá válik a fej felé tartó véráramlás, és az agyban egy több mint 8 másodpercig tartó vérellátási zavar jelentkezik, rövid ideig elveszíthetjük az eszméletünket, vagyis elájulhatunk. A vérnyomásnak kb. 50 Hgmm alá kell csökkennie ahhoz, hogy az agyi vérkeringést befolyásolja. A kezdeti tünetek már 2-3 másodpercig tartó vérellátási zavar után jelentkezhetnek, ilyenkor elgyengülünk, ásítozunk, szédülünk, bőrünk nyirkos, hidegverejtékes, sápadt. 
Ha az ájult személy vízszintes helyzetben van, fordítsuk oldalra a fejét. Ha ül, nyomjuk a fejét a térdei közé, így könnyebben áramolhat az agyba a vér. Ne itassunk, etessünk vele semmit, csak ha már teljesen magához tért. Amennyiben más tüneteket is tapasztalunk, vagy nem tér magához, hívjunk orvost! Ha az ájulás többször is megismétlődik, mindenképpen javasolt a kivizsgálás.