Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Daganatos betegségek – Mindenkinek a legjobb esély jár

Érdekességek2025. október 22.

Fotó: Lilly Hungária Kft.A daganatos betegség mélyebb, kutatásokon alapuló megértése az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nem csak hatékonyabb, de a páciensek számára is kíméletesebb kezelési protokollok segíthessék a gyógyulást. A képalkotó és szövettani módszerekkel megerősített diagnózist követően ma már rendszerint egy több szakterületből álló onkoterápiás csapat dönt a további lépésekről, figyelembe véve a daganat méretét és típusát, a nyirokcsomó-érintettséget, valamint a beteg preferenciáit és általános állapotát. A kezelési út általában sebészeti beavatkozással indul -az emlődaganat esetében a műtétet gyakran megelőzheti a gyógyszeres kezelés- amelyet szükség esetén sugárkezelés, hormonkezelés vagy gyógyszeres terápia egészíthet ki – emellett pedig egyre nagyobb szerep jut a fent említett életmódbeli változtatásoknak és a beteg mentális jóllétének is. A cél a gyógyítás mellett a túlkezelés elkerülése és a mellékhatások minimalizálása, illetve a lehető legjobb életminőség elérése a páciens mindennapjaiban.

A diagnosztika mellett a terápiák is fejlődnek: számos új, innovatív terápiát hagytak jóvá az elmúlt néhány évben, így a betegek kilátásai még a magasabb kockázatú esetekben is nagymértékben javultak. Az első 5 évben ugyanis a diagnosztizált emlődaganatos esetek mintegy 10%-ában újul ki a betegség, míg a legnagyobb esély erre az első és a második év közötti időszakra tehető a kutatások szerint. Ennek elkerülésében jelentős szerepet játszanak a kifejezetten személyre szabott, gyógyszer- és hormonterápiát kombináló kezelések. „A terápiás döntések során ma már nemcsak a daganat biológiai tulajdonságai számítanak, hanem az is, hogy a beteg számára milyen életminőség biztosítható hosszú távon. Ebben sok az egyéni tényező, de minden innovációs törekvés abba az irányba mutat, hogy egyre célzottabb kezelésekkel nemcsak tovább élni, hanem jobban élni is segítsünk az érintetteknek. Emellett a folyamatban kulcsszerep jut a kommunikációnak és annak, hogy beteg számára teljesen átlátható legyen a betegút teljes egésze” – mondta Prof. Dr. Bodoky György az eseményen.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Z generáció: Hogyan hat a digitális élet a mozgásra?

2026. szeptember 15.

A Z generáció életének természetes része a digitális jelenlét. Az okostelefonok, a közösségi média és az online kommunikáció gyakorlatilag a születésük óta körülveszik őket. A tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és sokszor még a kikapcsolódás is a képernyőkhöz kötődik. Bár a technológia számos előnnyel jár, az egyre inkább ülő életmód a test működésére is hatással van.



A hosszú ideig tartó képernyőhasználat, a kevés mozgás és a tartós statikus testhelyzetek miatt a Z generáció tagjainál is egyre gyakrabban jelennek meg olyan panaszok, amelyeket korábban inkább az idősebb korosztályokra voltak jellemzőek. A nyakfájás, a vállfeszülés, a derékpanaszok vagy az általános fáradtság ma már nem ritka a fiatalok körében sem. Ezek a tünetek azonban nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem fokozatosan, a mindennapi szokások következményeként.

A digitális élet új testtartása

A modern technológia használata gyakran együtt jár az előrehajtott fejtartással, a görnyedt háttal és a hosszú ideig fenntartott ülőhelyzettel. Telefonhasználat közben sokan automatikusan lefelé néznek, míg a laptop előtti munka vagy tanulás során a vállak előreesnek, a hátizmok pedig folyamatos terhelés alatt maradnak. Ez a testhelyzet idővel fokozhatja:


a nyak- és vállövi feszülést,
a hátfájást,
a derékpanaszokat,
a fejfájás kialakulásának esélyét is.


A probléma tehát nem önmagában a technológia használata, hanem az, hogy a test hosszú időn keresztül kevés változatossággal, szinte mozdulatlan helyzetben marad.

A PCOS új változata a PMOS

2026. szeptember 15.

A korábban használt PCOS, azaz a policisztás ovárium szindróma új nevet kapott: poliendokrin metabolikus ovárium szindróma (PMOS).

Az új elnevezés pontosabban tükrözi a betegség komplex természetét, hiszen nemcsak a reproduktív rendszert, hanem az anyagcserét is érinti. A betegség a reproduktív korban lévő nők kb. 10–15%-ánál fordul elő.

Diagnosztikájához a három fő kritériumból kettő egyidejű megléte szükséges.


Hiányzó vagy ritka ovuláció, mely a gyakorlatban 35 napnál hosszabb ciklusokat jelent.
Kismedencei ultrahangvizsgálat során a petefészkek „policisztás” szerkezete, melyek tulajdonképpen nem valódi ciszták, hanem az érésben megrekedt, kis méretű tüszők.
Magas férfihormonszintek klinikai vagy laboratóriumi jelei. Ez lehet a hirsutizmus, mely erős, sötét szőrzet megjelenését jelenti férfiakra jellemző testtájakon, mint a bajusz, áll, mellkas, köldök alatti terület, derék, farpofák és belső combok. Idetartozik még a súlyos akne, valamint a fejtetőn jelentkező kopaszodás.


A minimum két kritérium megléte mellett azonban van még egy fontos kitétel: minden hasonló tüneteket okozó egyéb betegséget ki kell zárni. Ebből már látható, hogy a PMOS diagnosztizálásához komplex kivizsgálás szükséges:


részletes anamnézisfelvétel,
fizikális vizsgálat,
kismedencei ultrahang,
laboratóriumi vizsgálat.

Óvjuk környezetünket!

2026. szeptember 14.

Hőség, hőkatlan, hőkupola, aszály, vízhiány, földrengések… Mi történik? Talán mi okozzuk mindezt? A kutatók szerint az elmúlt 100 évben több állat- és madárfaj halt ki, mint az azelőtti 12 ezer évben, ami az utolsó jégkorszak óta eltelt.

Irtjuk a fákat, az erdőket, a föld tüdejének mondott amazóniai esőerdő részeit, mert a „civilizációnknak” kell a terület. A Föld felszínét az űrtől csak kb. 40 mérföldnyi atmoszféra választja el. Nyolc milliárd ember számára ez csak 40 mérföldnyi levegő! És akkor az állatokról még nem is beszéltünk, amelyek között vannak számunkra nagyon fontos haszon- és társállatok, ők is lélegeznek.

A fák és a növények biztosítják számunkra az oxigént, vagyis az életet. Kizárólag azért tudunk élni itt a Földön, mert a fák és a növények folyamatosan megújítják nekünk az oxigéntartalékunkat, és tőlük kapjuk a gyümölcsöket, zöldségeket is. Közvetve az állati húst is, mert azok pedig növényeket esznek.