Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Délutáni szunyókálás -nem csak gyermekeknek

Érdekességek2018. szeptember 08.

A délutáni szieszta jól bevált szokás a mediterrán országokban: az ebédet követő időszakban elcsendesül a város, az emberek elvonulnak, pihennek. E szokás kialakulásában természetesen szerepe van ezen országok éghajlati viszonyinak, a déli hőségnek. Nem véletlen, hogy elsősorban a nyári kánikula idején vágyunk mi is egy kis sziesztára.  

Ha túl rövid az éjszaka
Gyakori probléma, hogy rosszul és keveset alszunk. Habár az egyéni alvásigények eltérőek lehetnek, azért általánosságban elmondhatjuk, hogy huzamosabb időn keresztül, napi 5-6 óra alvás nem elég ahhoz, hogy napközben jól teljesítsünk. Ha nem orvosi kezelést igénylő alvászavarok állnak a kialvatlanság hátterében, hanem folyamatos időhiányban szenvedünk, és emiatt rövidül meg az éjszakai alvásidő, akkor a napközbeni szunyókálás hasznos lehet – tanácsolja dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus-főorvos.


A kevesebb, néha több
 Fontos azonban mértéket tartanunk, mert a túl hosszúra sikeredett napközbeni alvással sajnos épp ellenkező hatást érünk el. Ha a tervezett szundítás másfél óránál továbbra nyúlik, szinte biztos, hogy még fáradtabbak, nyúzottabbak leszünk utána. Szakértők szerint napi 15-20 perc az, amit érdemes délutáni szundításra fordítanunk. Érdekesség, hogy az alvásidő hossza szerint frissülnek fel egyes képességeink is:
- 20 perc elteltével figyelmünk és a motoros képességek javulnak, melyeknek jó hasznát vesszük például a gépelésben.
- 30-60 perces alvással már a memóriánk is felfrissül, és kreativitásunk is szárnyra kap.
- 60-90 perc alatt pedig az alvás már a REM, vagy „gyors szemmozgás” fázisban zajlik. A vizsgálatok szerint ekkor az agynak azok a területei aktívak, amelyek a tanulásban, a gondolkodásban, a dolgok megszervezésében vesznek részt.
Kutatások igazolják, hogy frissítő hatása mellett a napközbeni pihenés a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát és a stresszt is képes csökkenteni. 

Szundi-kisokos
Ha jól esik és lehetőségünk van rá, kialakíthatunk egy olyan napirendet, amiben a pihenés minden nap megközelítőleg azonos időpontra esik. Célszerű ezt a nap közepére, 13 és 15 óra közé tenni.
Használjuk a telefon ébresztőjét, hogy szunyókálás közben ne fél szemmel az órát figyeljük, ha nem szeretnénk elaludni. Ha tudjuk, hogy 30 percünk van pihenésre, akkor eszerint állítsuk be az ébresztőt, így biztosan nem nyúlik a tervezettnél hosszabbra a pihenő.
Jó, ha erre az időre a fényt kizárjuk. Sötétben gyorsabb és pihentetőbb az alvás, erre a célra egy szemfedő is megfelel.
Alvás közben a testhőmérséklet csökken, ezért vékony pléddel takarózzunk szunyókálás alatt.

Ne feledjük azonban, hogy a napközbeni aluszékonyságnak, álmosságnak gyakran a nem megfelelő alvásminőség az oka! Ha tehát rendszeresen vágyunk a napközbeni alvásra, feltétlenül keressünk fel alvásspecialista szakembert, aki eldönti, nem kóros folyamat, alvásbetegség áll-e a tünetek hátterében!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hányinger, hányás

2026. október 17.

Az émelygés, a hányinger rendkívül kellemetlen, kínzó érzés, mely gyakran hányással végzõdik. Miután a hányás során az elfogyasztott táplálék a gyomorból a szájon át kiürül, a legtöbb ember azt gondolja, hogy az ok kizárólag a gyomor vagy legalábbis az emésztõrendszer valamilyen betegsége. Ez azonban tévedés, számos más oka is lehet. 

Az kétségkívül igaz, hogy hányingert, hányást a tápcsatorna betegségei okoznak a leggyakrabban. A legközönségesebb gyomorrontás is, amikor a gyomor rövid úton igyekszik megszabadulni az elfogyasztott izgató anyagoktól, túl sok alkoholtól, fûszertõl, egyes gyógyszerektõl, esetleg romlott ételtõl.

A gyomornyálkahártya izgalmát, gyulladását:

- vírusfertõzések,
- a gyomorfal túlzott megterhelése (hirtelen, túl nagy mennyiségû étel habzsolása),
- gyomor- és nyombélfekély is okozhatja.

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.