Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egészségpénztár vs. nyugdíjbiztosítás: az 5 fő különbség

Érdekességek2024. január 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Időskori anyagi stabilitásunk megteremtésére a nyugdíjbiztosítás az egyik legoptimálisabb eszköz, ám nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az egészségünk megőrzésére is kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Sajnos pont ez a két kérdés az, amire még mindig a szükségesnél jóval kisebb figyelem irányul, hiszen a mindennapi teendők forgatagában kevesen tudnak ennyire előre tervezni. Hazánk nyugdíjrendszere azonban elavult, lévén a juttatások fedezetét az aktívan dolgozók járulékai adják, ez azonban évről évre egyre nagyobb terhet jelent.  

Ráadásul azt is szem előtt kell tartani, miszerint az állami egészségügy finanszírozása is ebből az összegből történik, ami még tovább gyengíti a társadalombiztosítási rendszer stabilitását. Ezek az okok a szolgáltatások és a juttatások színvonalának csökkenéséhez vezetnek, ám a jó hír, miszerint ezt egyéni szinten megelőzhetjük. A grantis.hu weboldalon erre külön is kitérnek. Kiváló megoldás például a nyugdíjbiztosítás, illetve a piacon elérhető további öngondoskodási formák alkalmazása.

A kulcs a tudatos tervezésben rejlik

A legnehezebb feladatot az jelenti, hogy egyszerre kell felkészülnünk a váratlan események okozta kihívásokra, emellett pedig egy olyan portfóliót kell összeállítanunk, amivel biztosíthatjuk passzív éveink nyugalmát. Szerencsére a folyamatosan növekvő igényekre a szolgáltatók nagyon gyorsan reagáltak és ennek megfelelően ma már számtalan kiváló eszköz érhető el a kínálatban. A nyugdíjbiztosítás több szempontból is rendkívül előnyös, tudniillik nem csupán egy remek megtakarítási forma, de emellett kockázatviselési szolgáltatást is tartalmaz, ami hatalmas segítség, ha velünk esetleg történik valami.


További érv a konstrukció mellett, hogy a kifizetés itt a szerződéskötéskor érvényben lévő korhatárhoz kötött, ezen felül pedig a nyugdíjbiztosítás egyike annak a három öngondoskodási megoldásnak, amire adójóváírás formájában állami támogatást vehetsz igénybe. Ezzel az eszközzel tehát hosszú távra tervezhetsz, ám mindeközben nem szabad megfeledkezned egészséged megőrzésének fontosságáról sem. A magánorvosi ellátás mellett ugyanis a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök és a különböző szűrővizsgálatok is komoly kiadást jelentenek. A kiadásokkal járó teher azonban egészségpénztár alkalmazásával eredményesen csökkenthető. De hogyan is működik ez a konstrukció és miben tér el a nyugdíjcélú megtakarítási formáktól?

Egészségpénztár és nyugdíjbiztosítás – a fő különbségek

Míg időskori anyagi biztonságod megteremtése egy hosszú távú folyamat, addig az egészségmegőrzés folyamatos kihívást jelent. Az egészségpénztár pontosan ezt a célt hivatott ellátni – illetve megkönnyíteni –, tudniillik az ide befizetett összegek kizárólag meghatározott termékekre és szolgáltatásokra fordíthatók. Ez önmagában persze még nem lenne túlságosan nagy előny, ám erre a formára is igénybe veheted az állami támogatást, adójóváírás formájában. Ez azt jelenti, hogy a befizetéseid 20 százalékát pluszban visszakaphatod, ám bizonyos tényezőkre - mint például az egyéb pénztári tagságaid - mindenképp ügyelj a kalkuláció során. További óriási előny, hogy egyes szolgáltatások esetében az egészségpénztár megléte plusz kedvezményekkel járhat. A biztosdontes.hu linkre kattintva ezt is megtudhatod.

Jogosan merül fel ugyanakkor a kérdés, hogy nyugdíjbiztosítás mellé szükség van-e egészségpénztár kötésére. A válasz egyértelműen igen, hisz előbbi kizárólag a nem várt eseményre nyújt fedezetet, ráadásul az itt összegyűjtött pénzedhez csak időskorodban férhetsz hozzá következmények nélkül. Ezzel szemben a pénztárban lévő összeg bármikor felhasználható és egy olyan biztonsági hálót nyújt, ami az állami egészségügy állapotának tükrében hatalmas segítséget jelent a mindennapokban.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.