Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Égő érzés a nyelven és a szájpadláson – mi okozhatja?

Érdekességek2024. február 15.

Fotó: 123rf.com

Ha nemrég fogászati kezelésen járt és ilyen tüneteket tapasztal, elképzelhető, hogy allergiás valamelyik felhasznált anyagra. Tartós tünetek lehetnek az implantátum, a fogtömés miatt, de átmeneti panaszokat okozhat az érzéstelenítő vagy fertőtlenítőszer is. Dr. Balogh Katalin allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.

Fémallergiás tünetek

Az implantátumok, a tartós fogpótlások, koronák, hidak és a kivehető protézisek is gyakran okoznak allergiát, ezért annak, aki ilyen komoly beavatkozásra készül, érdemes ellenőriztetnie, hogy nem allergiás-e az implantátumra. Mivel ez egy költséges és hosszadalmas procedúra, még a beültetés előtt javasolt megbizonyosodni arról, hogy a fém nem fog allergiás tüneteket okozni. Ha az allergia csak később derül ki, akkor a kellemetlen panaszok megszüntetéséhez mindenképp el kell távolítani az implantátumot.

A fémallergia vizsgálata epicutan teszttel történik. Az allergént kamrás tapaszra viszik fel, majd ezt ráragasztják a beteg bőrére. Bizonyos időközönként – 24-48-96 óra és 1 hét múlva – ellenőrzik, hogy a tapaszok alatt jelentkezett-e bármilyen allergiára utaló tünet – bőrpír, viszketés, kiütés. Amennyiben igen, akkor arra az adott fémre a beteg szenzitizált, azaz túlérzékenyített. (Allergiát akkor lehet megállapítani, ha a betegnek vannak olyan tünetei, ami a pozitív teszttel egybevág.) Ilyen esetben a pótlást úgy kell megválasztani, hogy az adott fémet ne tartalmazza.

Egy fogtömés is kellemetlen tünetekkel járhat

Az implantátumok mellett sok egyéb, a fogászati kezelések során használt anyag is allergiás tünetet okozhat. Gyakran okoznak kellemetlen tüneteket például a fényre kötő tömőanyagok. A fogpótlások rögzítéséhez használt ragasztók, a kezelésekhez szükséges fertőtlenítő szerek, a lenyomatok készítéséhez használt alapanyagok, polírozó szerek, sőt még a fogkrémek egyes összetevői is allergiás tüneteket okozhatnak.

A fogászati allergiák kivizsgálása a fémallergiával megegyező módon történik. Lehetőség van a kettőt egy időben is vizsgálni, ez esetben a teljes fém és fogászati epicutan teszt elvégzésére kerül sor.


Fotó: 123rf.com

Mikor forduljunk orvoshoz?

Még a beavatkozások előtt is jelezheti a fémallergiát, ha a betegnek a fémektől – például bizsuktól, övcsattól, farmer gombtól – bőrtünetei vannak. Gyakran a fogorvosok is kérik az allergiateszt elvégeztetését.

Amennyiben ez mégsem történik meg, allergiára utalhat az elhúzódó fogíny gyulladás a tömés vagy a pótlás esetében az ajak repedezés, de az arcon megjelenő bőrkiütések is lehetnek fogászati allergia következményei. Gyanúra ad okot, ha szájüregben égő érzést tapasztal, elhúzódóan jelenlévő sebek, fekélyszerű elváltozások vagy égő, csípő érzés jelentkezik. Ilyen esetben javasolt allergia vizsgálatot végeztetni, hiszen a tünetek csak akkor fognak megszűnni, ha a pótlás vagy fogtömés cseréje megtörténik.

Mivel allergia bármilyen életkorban jelentkezhet, és bárkinél idővel újabb allergiák is kialakulhatnak, ezért fontos tudni, hogy ha korábban nem tapasztalt, újfajta panasz jelentkezik, a következő fogászati beavatkozás előtt újabb teszt elvégzésére lehet szükség. A vizsgálat eredménye, az ennek alapján a fogorvos számára adott allergológus szakorvosi javaslat csak a vizsgálat elvégzése idején érvényes.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.