Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ekcéma csecsemőkorban

Érdekességek2022. január 14.

Az ekcéma a csecsemő- és kisdedkor leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Gyakorisága 8-15 százalék és ez az arány egyre nő. Dr.Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus segítségével utána jártunk, mi okozhatja a panaszokat és hogyan kezeljük a tüneteket.

Fotó: gettyimages.comTipikus tünetek

Az ekcéma első jelei már a pár hetes babán is megjelenhetnek, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik. A gyermekek és szülők számára talán a legnehezebb, hogy az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek.

Kiváltó okok

Csecsemő- és kisgyermekkorban leginkább atópiás ekcémával találkozhatunk, ami azt jelenti, hogy a tünetek kialakulásában nagy szerepet játszik az allergiás hajlam öröklődése. A gyermekkori ekcéma sajnos előre jelezheti a későbbiekben megjelenő allergiás betegséget. Az atópiás, vagyis allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálékallergiával is társulhatnak, majd 2 és 3 év között gyakori a savós középfülgyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a légúti allergiára jellemző tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás.

Irány az orvos!

A bőrgyógyász többnyire már az első vizsgálat során felismeri a jellegzetes tüneteket, melyek alapján megszületik a diagnózis: ekcéma. A terápia felírása során az orvos minden esetben figyelembe veszi a gyermek életkorát, s ennek megfelelően állítja össze az alkalmazandó szerek listáját. Az ekcéma kezelésében helyi szteroid készítmények –krémek- használhatóak a panaszok jelentkezésekor. Ezeket kisgyermekeknél rövid ideig, higított formában alkalmazzuk. Fontos szerepet játszanak a panaszok fellángolásakor jelentkező nagyfokú viszketés csillapításában, azonban a tünetek javulását követően a kis beteg kezelésében inkább a testápolásra helyeződik a hangsúly.

2 éves kor után alkalmazhatók az ún. helyi immunmoduláló szerek, melyek lényege, hogy érzékenyebb bőrfelületeken is alkalmazhatóak, illetve fenntartó kezelésként, hosszabb távon, panaszmentes állapotban is használhatjuk őket, a tünetek megelőzésére.

Fontos a gondos testápolás

Az ekcémás csecsemő érzékeny, gyakran igen száraz bőre gondos ápolást igényel. Fontos a nedvesség- és lipidpótlás, melyekről hypoallergén kozmetikumok segítségével gondoskodhatunk. Kerüljünk minden olyan terméket, amely illatanyagot és színezéket tartalmazhat. A kicsi ruháit, ágyneműit, illetve minden olyan textíliát, amely a bőrével közvetlenül érintkezhet folyékony, színtelen mosószerrel mossuk. Öblítőből a szenzitív, vagy bababarát változatot válasszuk, de az is jó megoldás, ha tiszta vízzel öblítjük át alaposan a ruhácskáit. A nedvesség fokozottan irritálhatja a pici érzékeny bőrét, ezért a pelenkát cseréljük gyakrabban. Ügyeljünk rá, hogy a gyermekszobában ne legyen túl meleg és a kicsit ne öltöztessük túl, mivel a verejtékezés fokozza a panaszokat.


Megelőzhető?

Az allergiás hajlam öröklődik. Már egy allergiás szülő esetén is 30, ha mindkettő allergiás, a gyermeknél közel 60- 80 százalék az esély, hogy megjelennek a tünetek. Több kutatás is igazolta, hogy az anya várandósság alatti diétájával nem csökkenthető a gyermeknél megjelenő ekcéma kockázata. A megelőzésben egyes vizsgálatok alapján azonban fontos szerepet játszhatnak a terhesség alatt nagyobb mennyiségben fogyasztott zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin. Friss kutatások pedig a probiotikumok előnyeiről számolnak be, melyeket a várandósság időszakában és csecsemőkorban fogyasztva csökkenthető a gyermeknél megjelenő allergia kockázatát.

Fotó: 123rf.com

A szoptatás az ekcéma megelőzésében is kulcsfontosságú szerepet játszik. Anyatej hiányában az allergiára hajlamos csecsemőknek hipoallergén (HA) tápszert adhatunk. Ekcémás gyermekeknél a hozzátáplálás megkezdésénél az allergizáló ételek –tehéntej, tojás, olajos magvak- bevezetését javasoljuk az 1 éves kor utáni időszakra halasztani.

Kinőhető, vagy a későbbi allergia előfutára?

Azt, hogy az atópiás ekcéma tünetei elmúlnak-e, vagy a későbbiekben is megmaradnak, csecsemőkorban még nem láthatjuk előre. A kicsik egy része valóban kinőheti a betegséget, többségüknél azonban az allergiás tünetek a későbbiekben az ekcéma mellett más formában is jelentkeznek. Az allergiás hajlamot felülírni nem tudjuk, de sokat tehetünk azért, hogy a tünetek ne rosszabbodjanak. A gondos testápolás és az egészséges, minél kevesebb adalékanyagot, tartósítószert tartalmazó étrend segíthet kontrollálni a panaszokat. Sokak számára a nagyváros szennyezett levegője is fokozza a tüneteket, mások esetében épp a vidéki levegővel járó pollendús környezet okoz állapotromlást. Az ekcéma ugyan nem minden esetben gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el.

www.dermatica.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Maradék nélkül

2024. április 14.

Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke számtalan fontos, praktikus, az egészségünket megőrző és környezetünket védő tanácsot ad az élelmiszerek kezelésével kapcsolatban.

– Mennyiben követhetik az emberek leginkább a fenntarthatóság elvét, segítve ezzel a Nébih törekvéseit?

– A Nébihnél hiszünk abban, hogy a lakossággal együtt közösen tehetünk a fenntarthatóságért, és tevékenyen ki is vesszük a részünket ebből a munkából, hiszen a felelősségünk is közös. Azonban a lelkesedés nem minden: a tudatosság és a tájékozottság is legalább ennyire fontos össze-tevője segítő cselekedeteinknek. Éppen ezért a Nébih szemléletformáló kampányainak nem titkolt célja, hogy a fogyasztókat hasznos, döntéseiket segítő információkkal ellássa. A Nébih egyik legsikeresebb programja, a Maradék­ Nélkül az élelmiszer-pazarlás mérséklését tűzte zászlajára. A program 2016-os indulása óta számos aktivitással népszerűsítettük azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel érdemben csökkenthető a környezeti lábnyomunk. Szemléletes, hogy ha az országokat szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorrendbe állítanánk, és magát az élelmiszer-pazarlást is országnak tekintenénk, akkor az Egyesült Államok és Kína után a 3. helyen állna. Az élelmiszer-pazarlással szintén összefüggésbe hozható a metánkibocsátás. Ráadásul kárba vész mindaz az idő, természeti erőforrás és be-fektetett munka, amelyet a termék előállításához és szállításához felhasználtak.

A Nébih Maradék­ Nélkül­ Programja évente egy alkalommal, az őszi időszakban hirdeti meg országos háztartási élelmiszerhulladék-mérését. A mérési időszakban törekszünk a nagy létszámú részvételre, amely nagy örömünkre az utóbbi években több száz háztartást jelentett. Az élelmiszerhulladék-körkép elkészítése segíti hivatalunkat abban, hogy azonosítsa a forró pontokat, valamint rálásson az élelmiszer-pazarlás kiemelt figyelmet igénylő aspektusaira.

A Nébih mellett az önkéntes résztvevők is profitálnak a mérésből: megismerhetik saját élelmiszer-pazarlási szokásaikat, és a tapasztalatok alapján felismerhetik, min lenne érdemes változtatniuk.


A fogyasztóknak érdemes tisztában lenniük az egyik legalapvetőbb ismerettel, vagyis a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő közötti különbséggel.



A fogyaszthatósági idő körébe olyan gyorsan romló élelmiszerek (pl. darált hús) tartoznak, amelyek lejárati idő utáni elfogyasztása akkor is kockázatot jelent, ha nem látunk rajta romlásra utaló jeleket.
A minőségmegőrzési idő olyan időpont, ameddig az élelmiszer a gyártó által kialakított tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megtartja. A tartós élelmi-szerek (pl. száraztészta) általában a minőségmegőrzési időt követően is fogyaszthatóak, ha bontatlan csomagolásban és a gyártó által megadott körülmények között tárolták őket. Amennyiben lejárt minőségmegőrzési idejű terméket találunk otthonunkban, de érzékszervi szempontból megfelelőnek ítéljük meg, nyugodtan adhatunk neki egy esélyt.


Rossz gyakorlat, hogy a fogyaszthatósági idővel ellátott élelmiszerek közül hajlamosak vagyunk akkor is a két héttel később lejáró joghurtot választani, ha pontosan tudjuk, hogy három napon belül elfogyasztjuk azt. A bolygónk is megköszöni, ha legközelebb „mérlegre tesszük” valós szükségleteinket, és tudatosabban vásárolunk.

A gyógytorna az egyik leghatékonyabb segítség vállfájdalomnál

2024. április 14.

A krónikus vállfájdalomnak számos oka van a túlterhelésből eredő problémáktól a porcsérülésig. A fájdalom mellett mozgásbeszűkülés is jelentkezhet, így nem csoda, hogy az érintettek mindenféle módon próbálnak javítani az állapotukon. Gyöngyösiné Gutlébeth Nikoletta, a FájdalomKözpont gyógytornásza egy olyan tanulmányra hívta fel a figyelmet, amely szerint a gyógytorna sok esetben hatékonyabbnak bizonyult, mint a lökéshullám kezelés.

A szakszerű gyógytorna rendkívül sokat segíthet

Norvég kutatók publikálták korábban azt a tanulmányt, amelyben a krónikus vállfájdalom kezelési lehetőségeivel foglalkoztak. Ennek az igen gyakori problémának ugyanis számos kezelési módja ismeretes, a nem szteroid gyulladáscsökkentőktől a szteroid injekciókúráig, az ultrahangos és lökéshullámos kezeléseiktől az akupunktúráig.

A szakemberek konkrétan az alacsony-közepes energiájú impulzusokat alkalmazó lökéshullám kezelés hatékonyságát hasonlították össze a felügyelt gyógytornáéval. A 104 fős kutatásban 18-70 év közti személyek vettek részt, akik legalább 3 hónapja vállfájdalommal küzdöttek. A véletlenszerűen kialakított csoportok közül az egyik hetekig tartó lökéshullám kezeléseken, a másik felügyelt gyógytorna foglalkozásokon vett részt, és egyik csoport sem kaphatott más kezelést a szükséges fájdalomcsillapítókon és gyulladáscsökkentőkön kívül.

A 6., 12. és 18. heti ellenőrzésekkor a fájdalmukat és a mozgáskorlátozottságukat kellett értékelniük egy skálán. Nyolc hét után a gyógytornás csoport 64 százaléka számolt be fájdalomcsökkenésről és szabadabb mozgásról, szemben a lökéshullámos csoport 32 százalékával. Ráadásul utóbbiaknak további kezelésekre is szükségük volt, míg a gyógytornások közül többen visszatérhettek a munkába is. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a lökéshullám terápia ne lenne hasznos, de sok esetben érdemes más kezelésekkel és a gyógytornával kombinálva alkalmazni azt. 

Első a diagnózis

A vállfájdalom nagyon gyakran jelentkezik sportolóknál, megerőltető munkát végzőknél, leggyakrabban a túlerőltetés miatt. Kevesen gondolnak rá, de ezeknél a mozgástípusoknál legfontosabb lenne a megelőzés, a tudatos mozgás. Ugyanis csak akkor ajánlatos a váll izmait erősen megmozgató tevékenységet végezni, ha elég erősek az ott található izmok. Ha gyengék a vállízületet tartó izmok, a váll előrelóghat vagy leereszkedhet, jelentősen növelve így a sérülés veszélyét. Ha a vállban hirtelen, esetleg egy sérülés következtében lép fel a fájdalom, ajánlott a kart felkötni és bejelentkezni egy szakemberhez. Ilyen esetekben elsődlegesen a fájdalomcsillapításra koncentrálnak, helyi, gyorsan ható szerekkel.

Magány vagy egyedüllét?

2024. április 13.

Az élet: magány. Ha az ember magányossága miatt szenved, annak az az oka, hogy nem ismeri önmagát, mert nem érti az élet igazi struktúráját. Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan. A magányosság és az egyedüllét azonban két teljesen különböző dolog.  

„Egyedül születünk, egyedül élünk, és egyedül halunk meg..."

Általában, aki a magányosságtól szenved, az olyasvalami hiányától szenved, amit nem saját magában keresett. Sokan azért vágynak társra, hogy megértésre találjanak, amit nem képesek megadni önmaguknak. Ahhoz, hogy egyedül tudjunk maradni önmagunkkal, hogy elfogadjuk magunkat, az önismeret által juthatunk el. Ha magunkat ismerjük, a világot ismerjük.

Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan.

A magányos embernek nincs kivel kapcsolatot teremtenie semmilyen szinten, legyen az csupán ismeretség, barátság vagy tartós szerelem. Ha sikerül is kapcsolatot teremtenie, esetleg nincsenek eszközei arra, hogy azt fenntartsa, és ne szenvedjen tovább a magánytól. Az emberi kapcsolatok segítenek saját értékeink megítélésében és abban, hogy életünk eseményeit megfelelően tudjuk kezelni, hogy összhangba hozzuk a tőlünk függetlenül létező külvilág hatásait belső érzéseinkkel.

A magány akkor következik be, amikor az ember nem tudja megítélni ezeket az értékeket, ami következménye annak, hogy nincs akivel megbeszélje, akitől megerősítést kaphatna. A kommunikáció azért játszik fontos szerepet a mindennapi kapcsolatokban, mert segítségével informálódhatunk folyamatosan arról, hogy mennyire fontos a személyünk a másik számára. 

A magány érzése a másik ember társasága, közelsége utáni vágyakozás miatt alakul ki. Azért van szükség a másik emberre, hogy megerősítsen minket önmagunk értékelésében és segítsen eligazodni a körülöttünk történő dolgokban, segítsen felismerni valódi jelentőségünket. Egyes személyeken könnyebben lehet úrrá a magány mint másokon, ilyenkor sok függ attól, hogy elég erős-e az illető személyisége, vannak-e lelki tartalékai, hogy megküzdjön a magánnyal. Számtalan oka lehet annak, hogy valaki magányosnak érezze magát. 

A legnagyobb kár, amit a magány okozhat, hogy egyes elfojtott szorongások elhatalmasodhatnak, és súlyos rombolást okoznak a személyiségben. Az embereknek szükségük van a szerelemre, a szeretetre. Ezek nélkül nem képesek normális, egészséges személyiségként leélni az életüket.