Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elégedettek a gyerekek a menzával

Érdekességek2017. április 11.

A kormányzati menzareform bevezetését követően az alsó tagozatos gyerekek és a szülők többsége is elégedett az iskolai közétkeztetés minőségével – derült ki az OGYÉI megbízásából a Kutatópont által végzett országos reprezentatív kutatásból. A felmérés szerint a menzareformmal bevezetett egészségesebb, sóban, zsírban és cukorban szegényebb, több zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó étrend elfogadottsága magasabb a gyerekek esetében a vártnál.

A 2015-ben bevezetett menzareform fogadtatását vizsgálta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) megbízásából a Kutatópont Kft. A közétkeztetés átalakításának célja az volt, hogy a gyerekek egészségesebben táplálkozzanak, ezért az Emberei Erőforrások Minisztériuma kevesebb só, zsír és cukor felhasználását, de több zöldség, gyümölcs, tejtermék és teljes kiőrlésű gabonából készült termék felszolgálását írta elő. Az első tapasztalatok alapján korábban már sor került némi korrekcióra, és a rendelethez szakmai hátteret nyújtó OGYÉI most átfogó képet akart szerezni a 6-12 éves gyerekek étkezési szokásairól, illetve a szülők véleményéről.

Ezt mondták a gyerekek és a szülők

Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója az eredményeket ismertetve elmondta: az 500-500 fős mintán végzett felmérésből kiderült, hogy a tanulók 15 százaléka nagyon jóként, 62 százaléka pedig jóként jellemezte az iskolai ebédet. A menzával elégedetlen, vagy kevésbé elégedett válaszadók leginkább a szűkös választékot és azt kifogásolták, hogy az ételek íztelenek. A nem menzán étkező gyerekek (14%) szülei a közétkeztetéstől való távolmaradást elsősorban azzal magyarázták, hogy gyermekük diétás étkezésre szorul (12%) vagy nem szereti a menzán felszolgált ételeket (27%). A menza megítélésében a szülők közül inkább azok voltak kevésbé elégedettek, akik az átlagosnál jóval (1500 forinttal) többet fizetnek a közétkeztetésért – állapította meg a Kutatópont.


Melyik leves, főétel és desszert a kedvence az alsó tagozatos gyerekeknek?

IDEkattintva elolvashatja.

A vizsgálat szerint a szülők többsége, 88 százaléka soha nem élt panasszal a menzával kapcsolatban. A közétkeztetési tapasztalatokról a szülők 19 százalékát rendszeresen megkérdezik, 60 százalékuknak módjukban áll visszajelzést adni a pedagógusnak, 27 százaléknak pedig nincs ilyen lehetősége. A gyerekek esetében fordított arányokkal találkozunk, 64 százalékukat nem kérdezik meg ebben a kérdésben.


A gyerekek többsége – főleg a lányok és 3-4. osztályokba járók – nyitottak és érdeklődőek a témában. 60 százalékuk szeretne többet tudni az egészséges táplálkozásról, 72 százalékuk szívesen megtanulna főzni, de mindössze 5 százaléknak van lehetősége valamilyen főzéssel kapcsolatos tevékenységben részt venni az iskolában – derült ki a közvélemény-kutatásból.

A reggeli és az uzsonna otthoni falat

A felmérés megállapította, hogy a gyerekek többsége otthon reggelizik, többnyire visz magával valamilyen uzsonnát, és nem vásárol büfében. Akik mégis, azok többnyire üdítőt, péksüteményt, nassolni valót vesznek. Bár viszonylag kevés a diétára szoruló gyerek, de az érintett szülők szerint őket a közétkeztetés keretein belül nem tudják ellátni – olvasható a kutatási anyagban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.

Miért fontos időben eltávolítani a basaliomát?

2026. október 13.

A basalioma az egyik leggyakoribb bőrrák típus, amely többnyire nem feltűnő és csak a szűrés során veszi észre a bőrgyógyász. A jó hír, hogy általában lassan növekszik és nagyon ritkán ad áttétet, ezért megfelelő kezelés mellett többnyire jól gyógyítható. A rossz hír, hogy kezeletlenül helyileg egyre nagyobb területet pusztíthat el. Éppen ezért hívta fel dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica sebésze a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van az időben történő sebészi kimetszésnek.



A basalioma egy gyakori bőrrák típus

A basalioma a bőr legalsó sejtrétegéből kiinduló rosszindulatú daganat. Kezdetben gyakran jellegtelen: megjelenhet apró, fénylő, tömött csomóként, foltként vagy pirosas, nehezen gyógyuló sebként. Általában lassan növekszik, és idővel kisebesedhet. Széle sokszor gyöngyházfényű, az elváltozás pedig időnként vérezhet, bepörkösödhet, majd átmenetileg be is gyógyulhat. Emiatt könnyű egyszerű sebnek vagy makacs pattanásnak gondolni. Leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, például az arcon, a kopasz fejbőrön és a fülön alakul ki, de a törzsön, így a mellkason és a háton is megjelenhet.

Miért lehet veszélyes, ha a basaliomát későn távolítják el?

Ha a basaliomát nem távolítják el időben, lassan, de folyamatosan növekedhet, és a környező szöveteket károsíthatja. A következmények elsősorban attól függőek, hogy hol helyezkedik el, mekkora és milyen típusú a daganat. – A basalioma idővel kifekélyesedhet és visszatérően vérezhet, ezért akár krónikus sebként is fennállhat. Ez egyre mélyebbre terjedhet, és hosszabb idő alatt károsíthatja a bőralatti szöveteket, nagyobb elváltozásoknál pedig az izmokat, porcokat vagy csontokat is. Az arcon, orron, fülön vagy szem környékén jelentős helyi szövetkárosodást és később összetettebb műtéti beavatkozást tehet szükségessé – magyarázza Medgyesy doktor. – Ha a képlet nagyobbá válik vagy előrehaladott stádiumba kerül, akkor az eltávolítása után nagyobb heg vagy rekonstrukciós műtét is szükségessé válhat. Mivel szerencsére áttétet nagyon ritkán ad, ezért a basalioma fő veszélyét nem az áttétképzés, hanem a kezeletlenül kialakuló helyi szövetpusztítás jelenti.

A szociális gátlás

2026. október 12.

Előfordulhat az, hogy valaki kifejezetten rosszabbul teljesít mások jelenlétében, egyszerűen lefagy, akár versenyhelyzetben, akár ha csak valaki(k) figyeli(k) a viselkedését. Ez nagyon gyakran abból fakad, hogy az illető vagy nincs tudatában annak, egy-egy társas helyzetben hogyan is kellene viselkedni, vagy nagyon is tudatában van, csak fél, hogy pont azoknak az elvárásoknak nem tud majd megfelelni. Sokak tapasztalata, hogy gyakran félve, szorongva lépnek be egy helyiségbe, legyen szó házibuliról, értekezletről vagy iskolai foglalkozásról. És ez a félelem különösen erős akkor, ha az ember épp nem a saját közegében van, hanem a jelenlévők, vagy legalábbis azok nagy része ismeretlen számára. Egyszerűen kívül van a helyzet a szociális komfortzónáján.

Általános vélekedés, hogy a társas gátlás igazi kiindulópontja a kamaszkor, mert akkor van a legnagyobb jelentősége a mások (főleg a barátok, no meg az ellenkező nem) véleményének, akkor lehet a legnagyobb a megfelelési kényszer. És ezzel párhuzamosan a meg nem feleléstől való félelem.

De sokaknál ez felnőtt korban is megjelenik, hogy egy igazán baráti, támogató közegben az ember fel tud oldódni, de más helyzetek már komoly kihívást jelentenek számára. Például elmenni egy állásinterjúra majdnem mindenkinek stresszes, de van akinek szinte megoldhatatlan feladat. Vagy felhívni egy hivatalt, leülni egy idegen mellé a vonaton, esetleg mások jelenlétében étkezni. De miért is létezik a társas gátlás? A leggyakoribb magyarázat szerint azért, mert az egyén társas helyzetekben, mások „szeme előtt“ viselkedésével nagyobb kockázatot vállal, amitől könnyebben hibázik, és ez eleve szorongást vált ki belőle.