Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Életközépi válság, avagy a romba dőlt álomvár

Érdekességek2018. július 20.

A pánik oldását szolgáló alkoholizálás, az elhamarkodott döntések később sokszorosan megbosszulják magukat…

A férfiak nem tudják, hogy bizony, ők is ‘klimaxolnak’, még ha más módon is mint a nők. A rettegés, annak az érzése, hogy az épített birodalom mint kártyavár omolhat össze, valamint a kiégés érzése biztos jele az életközépi válságnak, és érzelmileg hasonlóképp megterhelő, mint a nőknél többek közt a nőiességük hanyatlása miatt megélt aggodalom. A pszichés problémák ebben az időszakban mindkét nemnél gyakoriak,  de a nőknél  a menopauza, mely során szinte ‘megbolondulnak a hormonok’, fizikailag is kifejezetten megterhelő időszakot jelent. Nem ritkán fordulnak elő náluk elő pszichoszomatikus tünetek is, ami mögött viszont legtöbbször az orvos semmilyen betegséget nem talál. 

Vannak hirtelen jövő, váratlan válsághelyzetek az életben, amelyek a vis major kategóriába tartoznak, és nem lehet rá felkészülni, bár felvértezett lélekkel és biztos családi háttérrel azokat is könnyebb átvészelni. Azonban az életkori krízisek, mint például a serdülőkor, a családalapítás, a gyermekszületés, a klimax, és fő témánk, az élet közepi válság is nagy biztonsággal bejósolható életesemény, amelyet nem kerülhetünk ki. Azonban a krízis mindig fordulópontot is jelent. Olyan feszült, fájdalmas állapotot, amely magában hordozza a pozitív és a negatív irányba történő változás lehetőségét egyaránt. 

A ‘borítás’ ilyenkor gyógyírnak tűnhet a problémákra

A legnagyobb és legégetőbb problémát az élet közepén az jelenti, hogy el kell döntenünk, hogy a hátralévő időnkben mihez kezdjünk magunkkal. Ekkor tesszük mérlegre eddigi életünket, ekkor kerülhet sor az őszinte szembenézésre eddigi életünkkel, valamint  az életidő szabott voltára való eszmélésre. Ekkor kezd el bennünket marcangolni a kérdés, hogy ha eltávozunk az élők sorából, hagyunk-e nyomot magunk után a világban, büszkék lehetnek-e ránk a gyermekeink, leszármazottaink.


Vannak, akik, hogy gyorsan rövidre zárják a változás feszültségét, felbontják hosszú évek óta stabil kapcsolatukat, azt remélve, hogy az újítás gyógyírként oldja majd meg problémáikat.
Pedig a házasság nem egyik napról a másikra lesz unalmas, vagy fárasztó, a társkapcsolatot hosszú éveken át, szinte észrevétlenül elhanyagolódnak el és mennek tönkre. Azonban ennek a lefelé ívelő folyamatnak a felismerése gyakran csak az életközépi válság idején következik be, melyet pánikszerűen követhet a ‘borítás’. Minél inkább csúszik bele egy párkapcsolat a ‘társas magányba’, annál valószínűbb, hogy az életközépi válság idején romba dől az addig közösen építgetett családi álomvár.  

A másik, ugyanolyan fontos, ugyanezt a korosztályt érintő fogalom a kiégés, a burnout, amelynek tünetei a kedvetlenség, depresszió, az addig élvezettel és lelkesen – talán túl lelkesen is, amit a munkaalkoholizmus szakszóval illetünk – végzett munka megutálása. Néha az érintett embert a benső énje figyelmezteti, hogy nem azt csinálja, amit szeretne, amire képességei és adottságai predesztinálják. Ilyenkor jönnek rá sokan, hogy hobbijuk, kedvenc időtöltésük sincsen, amit igazán élvezhetnének, amiben kiteljesedhetnének, és kiszállhatnának a mindennapok mókuskerekéből. Ebben az időben – a tesztoszteron hormon csökkenéséből adódóan is –, csökken a férfiak szexuális érdeklődése, libidója, lehangolttá válhatnak, befelé fordulóvá, megkeseredetté válnak.

Mi lehet a valódi  megoldás?

Filmekből, reklámokból, álpróféták beszámolóiból az árad felénk, hogy ilyenkor dobjunk el kapát-kaszát, és valósítsuk meg önmagunkat, járjuk végig az El Caminót, utazzunk el Balira, Peruba, érintetlen tájakra, hogy megtaláljuk önmagunkat. De gondoljunk bele! Ekkor nem csak a problémáink elől menekülünk? És vajon miért jelentene egy ilyen roppant drága, a családi kasszából bizonyosan hiányzó összegbe kerülő út menekülést, és miért-miben jelentene változást? Hiszen, amikor visszajövünk, ugyanaz vár ránk. Biztos, hogy ez a jó megoldás?
Ha az anyagiak miatt az előbbi „útkeresés” nem megvalósítható, akkor mi az általános, jól bevett – és sajnos elfogadott – szokás?  Nyugtatót íratnak a „körzetinél”, rákapnak az alkoholos italokra, illetve magasabb fokozaton fogyasztják, mint addig. A férfiak bátrabban eresztik ki a felgyülemlett gőzt ilyenformán nyilvánosan, illetve egymás között, míg a nők inkább otthon, magányosan isznak elbújva. Ezért is nevezik a női alkoholizálást zugivásnak, ami még veszélyesebb, mint a közösségi ivászat, hiszen nehezen felfedezhető, ezért nem lehet segíteni a bajbajutotton. Felmérések szerint a fokozott alkoholfogyasztás az ötvenpluszos magyar férfiakra és nőkre különösen jellemző.
Azonban az elfojtás, az alkoholizálás, az elhamarkodott döntések később sokszorosan megbosszulják magukat.  Jó döntés lehet viszont a problémák megjelenésével párhuzamosan segítséget kérni egy szakembertől. Pszichológushoz fordulni nem a kudarc beismerése, hanem nagyon is bölcs válasz az életközépi válság egyedül aligha legyőzhető kihívásaira. Ezen felül érdemes lehet megtanulni relaxálni, és olyan önismereti csoporthoz csatlakozni, amit képzett pszichológus vezet. Ha nagyobbnak tűnik a gond, akkor pszichiáterhez is fordulhatunk, akinek módjában áll akár gyógyszerekkel is segíteni bennünket, hogy átvészelhessük a pszichésen megterhelő időszakot.

A nőknél a klimax kínzó tünetei jól kezelhetők, azonban férfiak számára is van segítség

A nőgyógyász a dolog hormonális oldaláról megközelítve a problémát tud segíteni, hozzájárulva ahhoz, hogy a hangulat,az  önértékelés és viselkedés is sokkal stabilabb legyen.

A férfiak hormonális állapota is meghatározza a hangulatukat, munkabírásukat. Gyakori, hogy a felgyűlt stressz miatt a prolaktin hormon szintje emelkedik szervezetükben, míg életkorral csökken a tesztoszteron szintje. Mindez nemcsak a szexuális teljesítőképességre van rossz hatással (a prolaktin  felelős a szexuális kielégülés érzetért. A túl magas prolaktinszint a férfiaknál libidóvesztést, impotenciát válthat ki, csökkenti a vér tesztoszteron avagy szexhormon-szintjét is), hanem anyagcseregondokat is okoz, például olyan derék körüli elhízást – úszógumit –, amitől nem tud megszabadulni a férfi.

A személyiség gyenge pontjai nemritkán a változókorban válnak hangsúlyossá, nyilvánvalóvá. Ha az önreflexió rendre elmaradt a leélt évek során,  és valahogy sikerült is elleplezniük a személyiségükből fakadó problémákat az érintetteknek,  ebben az életszakaszban sajnos szinte szükségszerű, hogy ‘az időzített bomba robban’, és az illető úgy érezheti, egyszerre szinte szétesik minden benne és körülötte. A jó hír azonban, hogy az emberek nagy részénél jól át lehet hangolni ezeket az elkeseredett időszakokat. A terapeuta, a rendszeres testmozgás, az újra megtalált hobbi, a barátságok felelevenítése, a meditáció, új dolgok elsajátítása, a rendszeres  tanulás mind-mind segíthetnek a felborult lelki egyensúly visszaállításában. Akik párkapcsolatban élnek, először lehetőleg önmaguknál kezdjék el a változtatást, mielőtt egy kiugrással tönkre tennék szeretetteljes párkapcsolatukat. Akik pedig magányosan élnek, önbecsülésüket visszaszerezve, új, megerősödött énjük birtokában új párkapcsolatot találhatnak, amelyben, okulva az életközépi válság során megéltekből, felvérteződve számos új képességgel, nagy eséllyel képesek lesznek a kiteljesedésre.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.