2024. december 11.
Amikor stresszt élsz át, az agyad aktiválja a szimpatikus idegrendszert, növelve a kortizol és az adrenalin hormonok termelését. Ennek hatására a szívverés felgyorsul, a vérnyomás emelkedik, s bár ez hasznos lehet rövid távon, hosszú távon a folyamatos stressz számos testi tünetet és mentális problémát okozhat. Például pánikrohamokat, depressziót idézhet elő, bipoláris zavarban szenvedőknél felerősítheti a hangulatingadozásokat, és még hosszan lehetne sorolni. Tudtad, hogy mindezt kivédheted a Qi gong egy különleges fajátjával?
Qi gong – az életerő áramlásának harmonizálása
Az energiaáramlás blokkjai gyakran összefüggésben állnak a stressz okozta betegségekkel és feszültségekkel. A Qi gong (csikung) segít a test belső energiájának, vagyis a „Qi” áramlásának javításában, ami hozzájárulhat az általános jóléthez, lehetővé teszi a szervezet számára, hogy erősítse és szabályozza az ideg- és immunrendszert, a hormonokat, valamint felszabadítsa a mélyen gyökerező érzelmeket és stresszt.
„A folyamatos rohanás, a végtelennek tűnő feladatok állandó nyomása komolyan megterheli a szervezetet mind testi, mind lelki szinten. Ahhoz, hogy valóban megoldjuk ezeket, el kell érnünk e problémák gyökerét. Az általunk oktatott Qi gong a Calligraphy Health rendszerén alapul. A technikák kiemelt hangsúlyt fektetnek a DanTian-légzésre, mely segít összekapcsolni a tudatot és a testet. Hosszú távon ez a folyamat csökkenti a stressz által okozott fizikai megterhelést és segít fenntartani az érzelmi egyensúlyt.
A segítés sejtszinten történik azáltal, hogy kapcsolatot építünk ki az elme és a lélek között. Ezzel megkezdődik a mély sejtszintű gyógyulás, azaz sejtről sejtre képesek leszünk elengedni azt, ami visszatart minket. Nem erővel, akarattal vagy külső támogatással, hanem azzal, hogy a saját testünk hallgat minket, megnyílik és működik” – árulja el R A Y, aki jelenleg a Calligraphy Health Qi gong egyik legmagasabban képzett vezetője, Magyarország egyedüli mestertanára.
2024. december 11.
Hepatológia és gasztroenterológia – talán nem mindenki számára világos fogalmak. Ugyanazzal foglalkozik a gasztroenterológus, mint a hepatológus? Milyen problémával lehet az egyes szakorvosokhoz fordulni? A legautentikusabb válaszokat dr. Németh Alíz , a Gasztroenterológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus adta.
Mivel foglalkozik a gasztroenterológus és a hepatológus?
A gasztroenterológia alapvetően az emésztőrendszerrel, annak betegségeivel foglalkozik, de van tudása a máj működéséről is. Ez utóbbiban azonban egy külön szakterület, a hepatológia tud mélyebben elmerülni, ugyanis a hepatológus tulajdonképpen „májdoktor”. A hepato szó jelentése máj, a hepatológus azonban nem csak a májjal, hanem az epeút összes szervével tisztában van, vagyis a májbetegségeken kívül az epeproblémákat is képes diagnosztizálni és kezelni.
Mivel pedig ebben a szervrendszerben szerepe van a hasnyálmirigynek is, ennek vizsgálatát egy hepatológus és egy gasztroenterológus is el tudja végezni (jellemzően utóbbi szokta), ugyanis az egyik szerv betegsége hatással van a többire is. Egyes hepatológusok pedig kifejezetten a végstádiumú májbetegségekre és májátültetésre specializálódnak.
– Úgy fogalmazhatunk, hogy minden hepatológus gasztroenterológus is egyben, de ez fordítva nem feltétlenül igaz. Vagyis a gasztroenterológiai szakvizsga után lehet a hepatológia irányába szakosodni – foglalja össze a tudnivalókat Németh doktornő.
Mivel foglalkozik tehát a májorvos?
Alapvetően májproblémák kapcsán jutnak el az emberek a hepatológushoz. Ezeknek sokszor és sokáig nincs jellegzetes tünete, csak esetleg egy más célból elvégzett laborvizsgálat kapcsán tűnik fel, hogy a májfunkciós értékek eltérnek a normálistól. Néha az általános tünetek, például hasfájás, emésztési zavarok miatt felkeresett gasztroenterológus javasolja, hogy érdemes hepatológus szakorvoshoz fordulni. Utóbbi olyan betegségeket próbál felfedezni vagy kizárni, mint például a hepatitiszek (májgyulladások), zsírmáj (ami kialakulhat az alkoholbetegség talaján, de attól függetlenül is), májcirrózis, akut vagy krónikus májelégtelenség és májdaganat. Ritkább kórképek is előfordulnak a hepatológiai praxisban, mint a Wilson-kór vagy az autoimmun májbetegségek.
Ugyancsak a hepatológus foglalkozik az epeúti betegségekkel, többek közt az epevezeték szűkülettel, az epekővel, az epepangással, az epehólyag-gyulladással és az itt kialakuló daganatokkal.
2024. december 10.
Ahogy véget ér a nyár, rövidebbek lesznek a nappalok, lehűl az idő és visszarázódunk a dolgos hétköznapokba, egyre kevesebb programot szervezünk és a hideg estéket inkább otthon töltjük a meleg nappali biztonságában. A téli bekuckózásnak is megvannak a maga előnyei, ha azonban azt vesszük észre, hogy egyre rosszabb a hangulatunk, csökken az energiaszintünk és lassan semmihez sincs kedvünk, itt az idő a változtatásra! A téli letargia ellen számos kreatív módszerrel harcolhatunk, lássuk, mik a legjobb megoldások.
1. Keljünk fel a kanapéról
A hideg napokon alig várjuk, hogy a munkából hazaérjünk, ezt követően pedig sokszor elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy még megmozduljunk. A sportolás azonban a legjobb eszköz letargia ellen, ezért próbáljunk meg erőt venni magunkon: ha a konditeremhez tényleg nincs energiánk, akkor sétáljunk egy nagyot a környéket vagy próbáljuk ki az otthoni edzéseket. Jógázzunk, erősítsünk néhány súlyzó segítségével vagy indítsuk el a zenét és táncoljunk egyet: ha így teszünk, az energiaszintünk és a hangulatunk is azonnal emelkedni fog.
2. Legyenek céljaink
A szezonális depresszió első jele is lehet az, hogy értelmetlennek, céltalannak érezzük a mindennapjainkat. Ezen nagyon könnyen segíthetünk: találjunk ki apró feladatokat, például egy új recept kipróbálását, a régi iratok vagy ruhák szanálását vagy egy nagytakarítást. Állítsuk magunkat kisebb kihívások elé, így újra érezzük majd, hogy a napjainknak van valami célja, ami motivációt és lendületet ad ahhoz, hogy kikerüljünk a jelenlegi állaptunkból.
3. Pihenjük ki magunkat
A téli időszakban fáradékonyabbak vagyunk, ennek ellenére a munkánkat és az otthoni feladatokat is el kell látnunk. Figyeljünk arra, hogy ne terheljük túl magunkat: a hétvégéken nevezzünk ki egy napot, amikor nem foglalkozunk a házimunkával és az egyéb teendőkkel, és a fotel kényelmében, egy meleg takaróba burkolózva engedjük ki az elmúlt napok feszültségét. Ezen az estén feküdjünk le időben és aludjuk ki magunkat, így reggel energiával tele ébredünk majd.
A The Lancet Neurology folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók népességi adatokat elemeztek, hogy megállapítsák a betegség hét kockázati tényezőjét.
