Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elhúzódó köhögés tüdőgyulladás után

Érdekességek2024. március 21.

Tüdőgyulladás után a felépülés elhúzódhat, a köhögés akár hetekig is megmaradhat. Mennyi időt vehet igénybe a gyógyulás és mikor forduljunk orvoshoz, ha nem szűnnek a panaszaink? Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont főorvosát kérdeztük. 

A tüdőgyulladás kiváltó okai

Az elmúlt években főként a koronavírus szövődményeként fellépő tüdőgyulladásról hallhattunk, ám a betegséget több kórokozó is kiválthatja. A közösségben szerzett tüdőgyulladásokért többségében a Pneumococcus néven ismert baktérium a felelős. (Ez ellen 2014 óta a kisgyermekek már a kötelező oltási rend részeként megkapják a védőoltást.) 

Enyhe, nem tipikus tünetekkel járó tüdőgyulladást okozhatnak a Chlamydia pneumoniae és Mycoplasma pneumoniae nevű kórokozók, de a betegség vírusos eredetű is lehet, mely elsősorban a szív és tüdőbetegeket, valamint a kisgyermekeket veszélyezteti. Leggyakoribb formája az influenza fertőzés szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás, ezért is javasolt az influenza elleni védőoltás a krónikus betegek részére. Szintén gyakran okoz vírusos eredetű tüdőgyulladást az ősztől tavaszig gyermekközösségekben gyakran terjedő RSV vírus.

Baktériumok és vírusok mellett gombák, paraziták és vegyi anyagok is kiválthatnak tüdőgyulladást, de kialakulhat félrenyelés következtében is, amikor idegentest kerül a légutakba. 

Változatos tünetekkel járhat

Jellegzetes tünete a nehézlégzés, köhögés és magas láz. Emellett gyakran okoz szapora légzést, hasi-, mellkasi fájdalmakat és étvágytalanságot. A tünetek azonban életkoronként és kiváltó októl függően is eltérőek lehetnek. Előfordulhat, hogy a tüdőgyulladás enyhe tünetekkel jelentkezik. Láz helyett csak hőemelkedés, száraz köhögés, nyaki nyirokcsomó duzzanat, fáradtságérzés, fejfájás, izom-, ízületi és szegycsont mögötti mellkasi fájdalom, ízületi fájdalmak jelentkeznek. 

A komolyabb szövődmények megelőzésének érdekében fontos a tüdőgyulladás mielőbbi diagnózisa és az idejében megkezdett kezelés. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a felépülés elhúzódik és a köhögés, nehézlégzés hosszabb időn át is megmarad. A teljes gyógyuláshoz akár két hétre is szükség lehet. A kiújulás megelőzéséhez fontos, hogy csak akkor térjünk vissza a munkába vagy folytassuk a tanulmányainkat, ha teljesen gyógyultank érezzük magunkat és az orvosi kontrollvizsgálat is igazolja a gyógyulást.


Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy a tünetek (láz, köhögés, nehézlégzés) megszűnése után még hosszú heteket vehet igénybe, amíg a röntgenelváltozások is visszahúzódnak. A megfelelő kezelés ellenére is, az esetek néhány százalékában valamilyen maradvány maradhat a tüdőben. Keressük fel soron kívül az orvost, ha a kezelés ellenére a tüneteink néhány napon belül észrevehetően nem javulnak, vagy rosszabbodnak. Akkor is javasolt a kivizsgálás, ha a tüdőgyulladást követő két-három hét elteltével továbbra is gyakori köhögés, nehézlégzés jelentkezik. Ilyen esetben is fontos a mielőbbi kezelés, mert egy esetleg fennálló gyulladást korai stádiumban megkezdett terápiával jó eséllyel lehet maradandó károsodás nélkül megszüntetni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.