Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Előfordult a családjában trombózis? Készüljön feltáró vizsgálatra!

Érdekességek2024. március 26.

A várandósság idején a test nagyon sok változáson megy keresztül, megnő az alvadási faktorok aktivitása, miközben csökken a véralvadást gátló fehérjék mennyisége. A veszély még nagyobb, ha a leendő kismamának genetikai hajlama van a vérrögösödésre, súlyosabb visszértágulatokkal küzd, esetleg autoimmun beteg, illetve életmódjából származik a trombózis kialakulásának nagyobb esélye. Miért fontos a genetikai eltérésekre fókuszálni? Dr. Szélessy Zsuzsanna adja meg a válaszokat. 

Fotó: gettyimages.comA trombofília a trombózis készség fokozódását jelenti, amely két okból alakulhat ki: vagy a véralvadást segítő fehérje marad tovább aktív, és nagyobb intenzitással dolgozik, vagy az alvadási faktorokat lebontó, inaktiváló fehérjék nem tudják maradéktalanul teljesíteni a feladatukat. Többnyire veleszületett állapot, az öröklött tényezők miatt pedig fokozódhat a trombózis készség – avat be a részletekbe dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa, aki elmondta azt is, hogy a veleszületett, azaz familiáris trombofília egyáltalán nem ritka a Magyarországon. 

Leggyakoribb familiáris trombofíliás állapotok

A Leiden mutáció az egyik legismertebb trombofília, az orvosok általában ezt kérik a genetikai vizsgálatok alkalmával, azonban nem elegendő csak erre az egyre fókuszálni!

Enyhébb a heterozigóta állapot és súlyosabb a homozigóta mutáció, vagy a kombinált mutációk.

Kockázati tényezők

A familiáris trombofília esetén már kisebb életmódbeli változásra vagy egészségügyi problémára is súlyos vérrögösödés alakulhat ki. Kiváltó tényező lehet egy nagyobb műtét, súlyosabb fertőzőbetegség, kórházi kezelés utáni hosszabb ágyban fekvés, izom- és csont sérülés, gipszrögzítés, valamint fogamzásgátló szedése, ösztrogén pótlása, illetve terhesség idején és a szülést követő első hat héten is megnő a kockázat – sorolja a Trombózisközpont orvosa. 

Az egészséges kismamáknál a várandóság idején négyszeresére, míg a gyermekágyban tizennégyszeresére nő a trombózis kialakulásának esélye! A mélyvénás trombózis egyik fő veszélye a tüdőembólia: a vérrög egésze vagy egy darabkája leszakadhat, és bekerülve a véráramba a tüdőbe jut és akár életveszélyes tüdőembólia jöhet létre.


Komplex feltárás!

Rendkívül fontos a családi anamnézis, mert megkönnyíti a kivizsgálást, illetve az azonnali kezelés elrendelését is jelentheti. Amennyiben kiderül, hogy a családban valakinek trombózisa, tüdőembóliája, diagnosztizált trombofíliája volt, akkor a megelőzés érdekében célszerű komplex feltáró vizsgálatokat elvégeztetni (véralvadás funkcionális tesztjei, genetikai és immunológiai vizsgálatok), még a gyermekvállalás elhatározása előtt. Akkor is fontos tisztázni a fokozott trombózis készség jelenlétét, ha fogamzásgátló szedését kezdené el, esetleg versenysportoló, élsportoló, extrém sportot űz, valamint rendszeresen hosszú távolságon utazik, balesetveszélyes munkakörben dolgozik.

Fotó: 123rf.com

Trombózist megelőző kezelés 

A kezelés általában átmenetileg adott véralvadásgátló gyógyszerek alkalmazásával, a visszeres végtagok megfelelő kezelésével, életmódbeli változtatások betartásával zajlik – mondja dr. Szélessy Zsuzsanna. A terápia fajtája, dózisa, időtartama meghatározott protokoll alapján történik, a szakorvos ezt egyénre szabva határozza meg. 

A súlyos szövődmény kialakulásának elkerülésére, fokozott kockázat esetén kis molekulatömegű heparin injekciót (LMWH) írhat elő a szakorvos, ennek célja, hogy megakadályozza a vérrögök kialakulását. Megnyugtató a családnak, amennyiben várandós kismamát kell kezelni, hogy a magzat egészségét nem veszélyezteti. 

A trombózis megelőzésében örök érvényű szabály a mozgás, megfelelő mennyiségű folyadék bevitel, utazáskor kényelmes ruházat viselése (ne szorítsa el a keringést a lábakon). Amennyiben visszér tágulatai is vannak, a kompressziós harisnya viselése is fontos.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.