Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Epére - retek!

Érdekességek2018. április 06.

A keresztesvirágúak családjába (Brassicaceae, Cruciferae) tartozó retket (Raphanus sativus) ősi kultúrnövényként tartjuk számon, melyből szelekciós és nemesítő munka eredményeként alakult ki a fekete vagy kerti retek. Gömbölyű és hosszú formáját ma főként Európában termesztik és nyersen, savanyítva, illetve főzeléknek elkészítve egyaránt fogyasztják.

A fekete retket (Raphanus sativus L var. niger) a magyar népi orvoslásban gyógynövényként is használható tápláléknövényként tartják számon. Gyógyító célú alkalmazásának egyik területe az epebántalmak (epekő, epeúti pangás) kezelése volt, melyre kétféleképpen is használták.

Az egyik alkalmazásmód szerint a gumót nyersen lereszelték, megsózták és abból az epepanaszokkal küszködők éhgyomorra egy-két kávéskanálnyit fogyasztottak. Emellett használták úgy is, hogy a retek testébe fúrt lyukba mézet tettek, azt ott állni hagyták, majd a gumó kieresztett és mézzel összekeveredett levét fogyasztották. Az ily módon elkészített feketeretek-lének a nép epetisztító és epekövet eloszlató hatást tulajdonított. A megreszelt
és mézzel összekevert fekete retket, valamint a gumóba tett méz, illetve cukor hatására képződő levet köhögés, szamárköhögés és tuberkulózis ellen is fogyasztották. Különösen gyakran használták gyermekek köhögésének csillapítására.

A fekete retek táplálkozási értékét főként C-vitamin-, foszfor-, kalcium- és vastartalma adja, emellett 1,5-2% fehérjét, 8%-nyi szénhidrátot és 0,25%-nyi mennyiségben növényi savakat is tartalmaz. Hatóanyagai közül a csípős ízű mustárolaj és az antibiotikus hatású rafinin említhető meg.

A fitoterápiában a feketereteklé, illetve a retekkivonatot tartalmazó készítmények fogyasztását - népgyógyászati megfigyelések alapján - epebántalmak kezelésére ajánlják, mivel kedvező hatással van a bélműködésre, enyhén stimulálja a perisztaltikát és elősegíti a széklet ürítését is.


A meghámozott és felaprított fekete retekből kipréselt levet a csípős íz eltávolítása céljából néhány órán keresztül hűtőben tárolják. A préslé javasolt napi adagja 100-150 ml, amit több részletben elosztva ajánlott elfogyasztani. A 4-5 napig tartó reteklékúra a minél tökéletesebb hatás elérése érdekében 2-3 napos szünetek beiktatásával többször megismételhető.

Azoknál a betegeknél, akiknél a retekpréslé fogyasztása gyomor-és más egyéb panaszokat idéz elő, a kezelést be kell szüntetni és annak folytatására más növényt vagy feketeretek-kivonatot tartalmazó készítményt kell választani.

A feketereteklé terápiás alkalmazásának főbb területei: krónikus székrekedés, az epeutak krónikus gyulladása, valamint az epehólyag-gyulladás szubakut stádiuma. Epekőbetegség esetén mind a retekpréslé, mind pedig a retekkivonatot tartalmazó készítmények alkalmazása csak orvosi javaslatra ajánlott.

dr. Babulka Péter


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.