Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Érdemes tudatos vásárlónak lenni a pszichés segítségkérésben is

Érdekességek2025. július 13.

Coach, pszichológus, pszichiáter, vagy más szakember? Honnan tudhatja a segítségkérő, hogy kihez forduljon a problémája megoldásában és mire érdemes odafigyelni a választásnál? Erre kerestük a választ Kasza Zsuzsannával, a Budai Pszichológus Központ szakmai vezetőjével. 

Fotó: www.freepik.comA pszichológiai segítségnyújtás iránti igény napjainkban egyre természetesebb jelenség, ugyanakkor sokak számára továbbra is kérdés marad: kihez forduljanak a problémájukkal? Kasza Zsuzsanna szakpszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus szerint a szakember kiválasztásának számos tényezője van: személyes tapasztalataink, a minket körülvevő közeg és a pszichés nehézségekhez való viszonyunk mind befolyásolják, hogy milyen megoldást keresünk. Vannak, akik számára természetes, hogy szakemberhez fordulnak, mások előbb tájékozódni szeretnének, ismereteket gyűjtenek.  

A lelki támogatás területén igen széles a kínálat, a különféle képzettségű segítők eltérő mélységű és fókuszú támogatást nyújtanak. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy aki segítséget keres, tisztában legyen azzal, mire van szüksége, és milyen szempontok mentén érdemes választani a szakemberek közül.

Képzettségek és kompetenciák: mit jelent a szakértelem?

Amikor valaki segítséget keres, természetes, hogy szeretné megtalálni azt a szakembert, akiben megbízhat, és aki valóban alkalmas arra, hogy támogassa őt a nehézségeiben. Ehhez azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy mit is jelent pontosan a „pszichológus” megnevezés, és milyen képzettségi szintek, specializációk léteznek ezen a területen.

A pszichológusi alapvégzettség megszerzése öt év egyetemi tanulmányt jelent. Ezt követően a pszichológusok többféle irányba szakosodhatnak – például klinikai, tanácsadó, egészségpszichológiai vagy pedagógiai területekre. Ha valaki lelki zavarokkal, szorongással, hangulati problémákkal küzd, érdemes olyan szakemberhez fordulnia, aki rendelkezik klinikai szakpszichológusi képesítéssel. Ez egy államilag elismert, négy évig tartó képzés, amely már célzottan a pszichés betegségek felismerésére és kezelésére készít fel.


A pszichológusok egy része a szakirányú képzés után pszichoterápiás végzettséget is szerez. A pszichoterapeuta nemcsak diagnosztizálni és kezelni tud, hanem egy adott terápiás módszerben is elmélyült. Ez a képzés általában több évig tart, és gyakorlati, szupervíziós tapasztalattal is jár. Aki ilyen szakembert keres, győződjön meg arról, hogy a terapeuta szerepel a hivatalos névjegyzékben – ez garantálja, hogy megfelelő szakképzettséggel rendelkezik.

Ezen kívül léteznek még módszerspecifikus képzések is, amelyek során a szakemberek egy adott terápiás irányzat elméletét és gyakorlatát sajátítják el, gyakran több éves tanulási és szupervíziós folyamat keretében. Ilyen módszer lehet például a sématerápia, a kognitív viselkedésterápia és a hipnoterápia is. 

Fontos tisztázni a pszichológus és pszichiáter közötti különbséget is. A pszichológus alapvégzettsége pszichológiai, míg a pszichiáter orvosi diplomával rendelkezik, és pszichiátriai szakképzést végez. Ez azt is jelenti, hogy csak a pszichiáter jogosult gyógyszeres kezelést alkalmazni. A pszichológus elsősorban verbális eszközökkel – tanácsadás, terápia – dolgozik, a diagnózisalkotásban és terápiás ellátásban pedig képzettségétől függően vesz részt. 

Fontos megjegyezni, hogy nem minden pszichés nehézség igényel pszichoterápiás mélységű beavatkozást. Egy élethelyzeti krízisben például hatékony lehet egy rövidebb távú pszichológiai tanácsadás is. Ugyanakkor például egy súlyosabb, hosszú távon fennálló függőség vagy személyiségzavar már komplexebb és hosszabb távú terápiás vagy rehabilitációs ellátást igényelhet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élet a digitális és a való világ között

2026. szeptember 16.

Z generációsként a gyógyszertárban



A „generációs bumm” minden munkahelyen megjelenhet, akár együtt dolgozásról, együtt gondolkodásról, vagy – mint a gyógyszertárban – a különböző generációk kiszolgálásáról van szó. Más a nyelvezet, az élethelyzet és a motiváció. Mindegyik félnek törekednie kell a különbségek megértésére és a kommunikációs hidak felépítésére. A gyógyszertárban ez kulcsfontosságú, hisz az egészségünkről van szó.



A Z generáció szülötteként egyszerre élsz a digitális világ pörgésében, ugyanakkor fontos számodra, hogy minél tudatosabb életmódot alakíts ki. A gond csupán az, hogy a közösségi médiában nem mindig egyértelmű, hogy mi működik ténylegesen, és mi az, ami csak egy újabb trend. A patikában viszont valódi, személyre szabott tanácsot kapsz, nem általános tippeket. A gyógyszertár nem csak akkor hasznos, ha már baj van, a szakemberek megelőzéssel, bőrápolással és mentális jólléttel kapcsolatban is hiteles infót adnak számodra.

Használd ki, hogy itt kérdezhetsz!

Nem kell kísérletezned vagy bizonytalanul vásárolnod, a patikai dolgozók segítenek abban is, hogy melyik vitamin, étrendkiegészítő vagy szépségápolási termék passzol hozzád, és mi az, ami nem ajánlott az életmódod vagy az egészségi állapotod függvényében.

Itt nemcsak eladnak neked valamit, hanem meghallgatnak, kérdezhetsz és választ kapsz. Úgy, hogy biztos lehess benne, hogy amit hazaviszel, az tényleg jót tesz neked.

Gondolj a megelőzésre is! Ne várd meg, amíg baj lesz. Jöhetsz tanácsokért is, hogy energikusabbnak érezd magad, hogy még szebb legyen a bőröd vagy hogy jobban aludj.


Z generáció: Hogyan hat a digitális élet a mozgásra?

2026. szeptember 15.

A Z generáció életének természetes része a digitális jelenlét. Az okostelefonok, a közösségi média és az online kommunikáció gyakorlatilag a születésük óta körülveszik őket. A tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és sokszor még a kikapcsolódás is a képernyőkhöz kötődik. Bár a technológia számos előnnyel jár, az egyre inkább ülő életmód a test működésére is hatással van.



A hosszú ideig tartó képernyőhasználat, a kevés mozgás és a tartós statikus testhelyzetek miatt a Z generáció tagjainál is egyre gyakrabban jelennek meg olyan panaszok, amelyeket korábban inkább az idősebb korosztályokra voltak jellemzőek. A nyakfájás, a vállfeszülés, a derékpanaszok vagy az általános fáradtság ma már nem ritka a fiatalok körében sem. Ezek a tünetek azonban nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem fokozatosan, a mindennapi szokások következményeként.

A digitális élet új testtartása

A modern technológia használata gyakran együtt jár az előrehajtott fejtartással, a görnyedt háttal és a hosszú ideig fenntartott ülőhelyzettel. Telefonhasználat közben sokan automatikusan lefelé néznek, míg a laptop előtti munka vagy tanulás során a vállak előreesnek, a hátizmok pedig folyamatos terhelés alatt maradnak. Ez a testhelyzet idővel fokozhatja:


a nyak- és vállövi feszülést,
a hátfájást,
a derékpanaszokat,
a fejfájás kialakulásának esélyét is.


A probléma tehát nem önmagában a technológia használata, hanem az, hogy a test hosszú időn keresztül kevés változatossággal, szinte mozdulatlan helyzetben marad.

A PCOS új változata a PMOS

2026. szeptember 15.

A korábban használt PCOS, azaz a policisztás ovárium szindróma új nevet kapott: poliendokrin metabolikus ovárium szindróma (PMOS).

Az új elnevezés pontosabban tükrözi a betegség komplex természetét, hiszen nemcsak a reproduktív rendszert, hanem az anyagcserét is érinti. A betegség a reproduktív korban lévő nők kb. 10–15%-ánál fordul elő.

Diagnosztikájához a három fő kritériumból kettő egyidejű megléte szükséges.


Hiányzó vagy ritka ovuláció, mely a gyakorlatban 35 napnál hosszabb ciklusokat jelent.
Kismedencei ultrahangvizsgálat során a petefészkek „policisztás” szerkezete, melyek tulajdonképpen nem valódi ciszták, hanem az érésben megrekedt, kis méretű tüszők.
Magas férfihormonszintek klinikai vagy laboratóriumi jelei. Ez lehet a hirsutizmus, mely erős, sötét szőrzet megjelenését jelenti férfiakra jellemző testtájakon, mint a bajusz, áll, mellkas, köldök alatti terület, derék, farpofák és belső combok. Idetartozik még a súlyos akne, valamint a fejtetőn jelentkező kopaszodás.


A minimum két kritérium megléte mellett azonban van még egy fontos kitétel: minden hasonló tüneteket okozó egyéb betegséget ki kell zárni. Ebből már látható, hogy a PMOS diagnosztizálásához komplex kivizsgálás szükséges:


részletes anamnézisfelvétel,
fizikális vizsgálat,
kismedencei ultrahang,
laboratóriumi vizsgálat.