Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Európában nő az antibiotikum rezisztencia

Érdekességek2018. április 16.

Az ECDC az EU tagországok legfrissebb adataira támaszkodva állította össze tájékoztatóját az antibiotikum-rezisztencia és az antibiotikum-fogyasztás témakörében az 5. Európai Antibiotikum Nap alkalmából.

Az antibiotikum rezisztencia jelentős európai és globális közegészségügyi probléma, amelyet nagy részben az antibiotikumokkal való visszaélés, a helytelen alkalmazás okoz. Az ECDC adatai alapján az EU tagállamok egyharmadában az elmúlt négy évben szignifikánsan növekedett a több antibiotikummal szemben kombináltan rezisztens kórokozók száma, közöttük a Klebsiella pneumoniae és az E. coli. Számos tagállamban az összes esetszámot tekintve 25% körüli, ám egyes tagállamban 60%-ot is eléri a kombináltan rezisztens Klebsiella pneumoniae által okozott véráramfertőzések aránya.

Figyelmeztető tény, a multirezisztens baktériumokkal fertőződött betegek számára korlátozottak a kezelési lehetőségek, mert mindössze néhány, a közelmúltban törzskönyvezett antibiotikum áll rendelkezésre.

Az antibiotikum rezisztencia fenyegető veszély az európai polgárok egészségére

Növekvő egészségügyi költségeket, a betegek számára extra megnövekedett kórházi bennfekvési időt jelent és számos esetben halált okoz. Marc Sprenger, az ECDC igazgatója, az ECDC és az Európai Bizottság által szervezett sajtótájékoztatón elmondta: „Az ECDC adatai azt mutatják, hogy az elmúlt néhány évben Európa szerte jelen van az antibiotikum rezisztencia, megnövekedett a multirezisztens Gram-negatív baktériumok – mint a Klebsiella pneumoniae és az Escherichia coli (E. coli) – száma. Ez azt jelenti, hogy akik a fertőződnek e baktériumokkal, azok gyógyítására csak néhány, a közelmúltban kifejlesztett antibiotikum áll rendelkezésre, mint például az ún. karbapenemek."


A karbapenemek – amelyek ma a legújabb fejlesztésű antibiotikum csoportok többségét alkotják – használata az ECDC adatok alapján szignifikánsan emelkedett 2007-2010. között az EU tagállamokban. A Gram-negatív multirezisztens kórokozók által okozott véráramfertőzések és pneumóniák számának növekedése összefüggésben van a karbapenemek felhasználásának megnövekedésével, hiszen gyakran használják az említett fertőzések kezelésére. A karbapenem rezisztens Klebsiella pneumoniae által okozott fertőzések aránya magas és növekvő tendenciát mutat az EU egyes tagállamaiban.   

Marc Sprenger, az ECDC igazgatója közölte: „Van a fentiekkel szemben jó hír is: az elmúlt években, a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) jelenléte csökkenést illetve stabilizálódást mutat a legtöbb uniós országban. Ám éberségünk nem csökkenhet, mivel még mindig 25% felett van az MRSA aránya a jelentést tevő országok egynegyedében, első sorban a Dél-és Kelet-Európában.  Az antibiotikum rezisztencia elleni küzdelem sokoldalú megközelítést igényelő komplex probléma és ezt rögzítette az elmúlt évben az Európai Bizottság Cselekvési Tervében. Mindannyiunknak folytatni kell az ott megfogalmazott feladatok megoldását. Nagyon fontos, hogy erőinket világméretű összefogásban egyesítsük a fenyegetettséggel szemben. Ebben az évben a WHO Europe is támogatja a kezdeményezésünket, számos programot is szerveztek az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában. Bárhol vagyunk ezen a bolygón, és bármi is a foglalkozásunk, mindannyiunknak szerepe van ebben a küzdelemben. Az ECDC elkötelezettsége továbbra is töretlen az Európai Antibiotikum Nap célkitűzései mellett.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.