Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ez lehet a titka a földimogyoró-allergia elkerülésének?

Érdekességek2024. szeptember 27.

Érdemes minél hamarabb bevezetni a mogyorót a gyermek étrendjébe? Egy nemrégiben közzétett vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy a korai hozzátáplálás során adott földimogyoró hosszú távon is segíthet megelőzni a földimogyoró-allergia kialakulását. Dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológusa összegezte a földimogyoró korai bevezetésének előnyeit.

A korai allergénfogyasztás előnyei

A National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) által szponzorált és társfinanszírozott tanulmány eredményei meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a korai allergénfogyasztással hosszú távon megelőzhető a mogyoróallergia kialakulása. A klinikai vizsgálatba beválogatott, magas mogyoróallergia-kockázattal rendelkező 4 és 11 hónapos kor közötti gyermekek fele csecsemőkorától egészen ötéves koráig rendszeresen fogyasztott földimogyoró-termékeket (legalább heti 6 grammot), míg a másik fele ebben az időszakban kerülte az allergént.

A kutatók azt találták, hogy a földimogyorótartalmú ételek korai bevezetése 81 százalékkal csökkentette az allergia 5 éves korra történő kialakulását. A kutatás további érdekes adaléka, hogy ezt követően egy éven át valamennyi vizsgálati alany étrendjéből elhagyták a mogyorót. Az eredmények tanúbizonysága szerint azok a gyermekek, akik a korai hozzátáplálás során megismerkedtek a mogyoróval, 6 évesen is védettek maradtak a földimogyoró-allergiától. De vajon a földimogyoró korai fogyasztásával nyert védelem a későbbiekben megmarad? – erre a kérdésre is választ adott a vizsgálat.

Az eredmények szerint míg a földimogyorót kerülő csoportban a résztvevők 15,4 százaléka lett allergiás, addig a földimogyorót csecsemőkoruktól fogyasztó gyermekek mindössze 4,4 százaléka küzdött mogyoróallergiával kamaszkorára. Vagyis a rendszeres, korai földimogyoró-fogyasztás 71 százalékkal csökkentette a földimogyoró-allergia kockázatát serdülőkorban a másik csoporthoz képest. A korai földimogyoró-fogyasztás védő hatása pedig akkor is fennmaradt, ha a kisgyermekkor és korai serdülőkor során nem vagy eltérő mennyiségben fogyasztottak mogyorót az érintettek.


A hazai ajánlás is a földimogyoró korai bevezetést szorgalmazza

-Az ételallergia egyre nagyobb aggodalomra ad okot az egész világon, a mogyoró étrendbe történő bevezetése miatt pedig különösen nagy szorongás van a szülőkben – mondja dr. Moric Krisztina. A földimogyoróval kapcsolatos tévhiteket dr. Gideon Lack, gyermekorvos, allergológus, a londoni King’s College munkatársának vizsgálata oszlatta el. Ő volt az, aki felismerte, hogy az izraeli gyermekeknél alacsonyabb a földimogyoró-allergia, mint az Egyesült Királyságban élő, hasonló felmenőkkel rendelkező zsidó gyerekeknél. Vizsgálatai arra is fényt derítettek, hogy ellentétben az Egyesült Királyságban élő gyerekekkel, az izraeli gyermekek már korán elkezdenek mogyorótartalmú ételeket fogyasztani. 

Moric doktornő szerint alapjaiban változott meg az ételallergia-megelőzéssel kapcsolatos korábbi hozzáállás. Sokáig úgy hitték ugyanis a szakemberek, hogy a hozzátáplálás korai szakaszában kerülni kell az allergiákat okozó élelmiszereket, hogy megelőzhető legyen az ételallergia kialakulása. Ma már tudjuk azonban, hogy az allergének bevezetésének halasztásával fokozzuk az allergia kialakulásának kockázatát.  

-Az EMMI legújabb, 2019-es hozzátáplálási szakmai irányelve szerint a potenciálisan allergizáló ételek minden további nélkül bevezethetők az egészséges 5-6 hónapos gyermekek étrendjébe. Magas allergiarizikójú csecsemők esetében is elkezdhető az allergén ételek adása az 5. hónap kezdetétől, ám náluk mindenképpen szükséges az allergológussal történő előzetes egyeztetés, hogy a szakember felmérhesse földimogyoró́-allergia pontos kockázatát, és iránymutatást adjon az allergén bevezetésével kapcsolatban – hangsúlyozza dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont orvosa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.