Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezek a tünetek utalhatnak demenciára

Érdekességek2024. szeptember 16.

Fotó: 123rf.com

A szellemi hanyatlás lehet egy előrehaladó, egyre romló betegség vezető tünete, de számos idegrendszeri működési zavar is járhat átmeneti szellemi hanyatlással. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint a vizsgálatok célja azon betegségek felismerése, amelyekre elérhetők terápiás eljárásokat.

A demenciáknak több típusa ismert

A progresszív demencia (előrehaladó elbutulás) az agysejtek elvesztésével járó neurológiai betegség, melynek számos oka lehet. 

A legismertebb demenciával járó betegség: az Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór általában fokozatosan jelentkezik: először csak enyhe memória zavarokkal, tanulási nehézségekkel. Jel lehet a „megfelelő szó” használatának nehézsége, probléma megoldó képesség hanyatlása, döntéshozatalok nehezedése, vagy a tárgyak 3 dimenzióban történő érzékelésének zavara.

Alzheimer-kórban (és más típusú demenciákban is) az első fő tünet a rövidtávú memória romlása: az érintettek elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, de a régmúlt eseményeire még teljesen tisztán emlékezhetnek.

A mindennapi „rutin” feladatok (pl. tisztálkodás, öltözködés, evés) egyre nehezebb, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Inkontinenssé válhatnak, az esetek többségében magatartásuk, személyiségük is megváltozik. Összességében a teljesítőképesség mind mentális, mind fizikális szinten folyamatosan csökken; a betegek egy idő után önellátásra is képtelenné válnak, egyre nagyobb mértékű – 24 órás- felügyeletet igényelnek, végül legtöbbször valamilyen testi betegség szövődménye okozza a páciensek halálát – pl. tüdőgyulladás.


Fotó: 123rf.com

Milyen tünetekkel forduljunk neurológushoz?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.