Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért fázékonyabbak a nők, mint a férfiak

Érdekességek2019. december 02.

A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa arra is felhívta a figyelmet, hogy mikor kell a fázékonyságot komolyan venni, milyen betegségeket jelezhet.

Fotó: 123rf.comJáték a hőfokkal

Épp csak elcsendesedtek a nyári viták a légkondicionáló körül, máris komoly nézeteltérésre ad okot a fűtési szezonban a termosztát beállítása. A férfiak rendszerint az alacsonyabb hőmérsékletet kedvelik, a nők pedig inkább a meleget. Ennek oka egy, a Nature Climate Change folyóirat korábbi számában közölt kutatás szerint pedig nem más, mint az anyagcsere.

A nők nyugalmi anyagcseréje lassabb, emiatt fázósabbak lehetnek. A férfiak gyorsabb anyagcseréje miatt pedig a testük melegebb, ezért alacsonyabb hőmérsékletű szobában érzik jól magukat. A tanulmány szerint a nők többségének a 25oC, a férfiak számára pedig a 22oC volt az ideális.

Fázékonyság: betegséget jelez?

Influenza, légúti fertőzések kezdetén fázósabbak lehetünk, a magas láz mellett is jelentkezhet vacogás, hidegrázás. Ez egy természetes jelenség, az első pár napot követően, ahogy a gyógyulási folyamat zajlik, rendszerint el is múlik.  Problémát az jelez, ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy látszólag minden ok nélkül a korábban beállított hőmérséklet mellett fázunk, egyre vastagabban öltözünk

„Jellemzően a nőket érintő panasz a pajzsmirigy alulműködés, gyakran ez áll a fázékonyság hátterében. Okozhatja vérszegénység, alultápláltság és érszűkület is – ilyenkor jellemzően az adott végtag hidegebb, zsibbadhat, fájhat is. Ha a fázás mellett az adott végtag hideg hatására elfehéredik, akkor Raynaud-jelenség lehet, ami autoimmun betegséget jelezhet.”


Raynaud-jelenség

Az elsősorban 40-60 év közötti nőket érintő jelenség során a hideg (vagy stressz) hatására az ujjakban a vérkeringés gyakorlatilag leáll. A pár perces rohamokat követően az elfehéredett ujjakba az élet lassan visszatér, normál színezetűvé válnak, a zsibbadás, fájdalom is megszűnik

Ha a fázósság mellett ilyen tüneteket tapasztalunk, akkor mindenképp forduljunk orvoshoz! A Raynaud-jelenség nem mindenkinél okoz szövődményeket, de folyamatos utánkövetés szükséges azért, hogy idejében felfedezzék, ha mégis. 

„Az ujjakon látható bőr és a bőr alatti kötőszövet megkeményedése, megvastagodása idővel a belső szerveken is végbemehet, tulajdonképpen a túlzott kollagén termelődés megfojtja a szöveteket. Ahhoz, hogy ezt idejében felismerjük és kezeljük, panaszok esetén fontos az évenkénti – vagy állapottól függően ennél gyakoribb – kontroll.”


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

D-vitamin? Itt az ideje pótolni!

2025. november 14.

A nyári D-vitamin-készleteink hat hét alatt kiürülnek a szervezetünkből. A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvető vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez, és a nyári hónapok valóban feltöltik-e D-vitamin-raktárainkat.

Itt az ősz, amely hazánkban közismerten esős évszak, a vénasszonyok nyarát leszámítva kevés napsütéssel. Ilyenkor az idős emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó lakosság is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik.

A magyar lakosság több mint 60%-ánál ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin-hiány pótlásáról kell gondoskodni.

A legfrissebb hazai ajánlások szerint egy átlagos felnőtt embernek körülbelül 2000–4000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való
tartózkodással biztosítani tudunk. Azonban a nyár elmúltával a D-vitamin-készletek 6 hét alatt lemerülnek, és a téli időszakokban egy egészséges szervezet sem tud elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni.

Ősszel és télen mindössze 80 (!) nemzetközi egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000–4000 NE/nap a felnőtteknek ajánlott napi dózis.

A hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig 10-ből 9 (!) magyar ember szenved D-vitamin-hiányban.

Laktulóz kilégzési teszttel igazolható a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO)

2025. november 13.

A kontaminált vékonybél szindróma, vagyis a SIBO diagnosztizálásának egyik sarokpontja, hogy elkülöníthető legyen más betegségektől, elsősorban a hasonló tüneteket produkáló IBS-től, vagyis az irritábilis bél szindrómától. Ugyan mindkettő olyan funkcionális betegség, amely mögött nincs szervi eltérés, mégis fontos tudni, pontosan mi okozza a panaszokat.
– A SIBO diagnosztizálása az úgynevezett laktulóz kilégzési teszttel történik. Ez egy közel 3 órás vizsgálat, amelynél megfelelő előkészítés után éhgyomorra végez a páciens hidrogén kilégzési tesztet, majd egy laktulózzal elkevert pohár víz elfogyasztása után ezt 20 percenként megismétli. Ilyenkor azt elemezzük, milyen tüneteket produkál a páciens (főként hasfájásra, feszülésre, puffadásra számíthat) és mennyi idő alatt jut el az anyag a vastagbélbe. A vékonybélben kialakuló bakteriális túlnövekedést jelzi a kilélegzett levegőben körülbelül 90 percen belül megemelkedő hidrogéngáz-koncentráció.

A SIBO kezelése nem csak az antibiotikumot jelenti


A mikrobióta összetett rendszer, működése és felépítése elválaszthatatlan a bél ideg-hormon-és immunrendszerétől – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – Mindig figyelembe kell vennünk, hogy a bél-agy tengelyt érő stressz-hatások, étrend és életmód egyaránt befolyással vannak a bél állapotára, ezért a mikrobióta elváltozásainak kezelése sem épülhet csupán gyógyszerre.

Borozgatunk, iszogatunk?

2025. november 13.

Sorozatunkban kedves, mosolyogni való, humoros, netán túlzásokba eső régi reklámokból, szövegezésekből szemezgetünk.

A reklámok egyfajta korjelzők. Jellemzőek az adott korra, amikor azok készültek, mert a háttérben ott búvik egy adott szakma, hivatás általános története, fejlődésének pontjai. A reklámábrázolás fejlődése során nyomon követhetjük a betűvonás stílusjegyein, a nyomtatási technikák fejlődésén túl a szájhagyomány, a képi ábrázolás és az írásbeliség időbeli alakulását.

A szakemberek szerint a reklám csírái már az ókorban fellelhetők. Kialakulását és a reklámeszközök használatát jól végigkísérhetjük a gyógyszerészet fejlődésének mezsgyéjén. Szinte a gyógyszertárak létrejöttének pillanatától megfigyelhetőek azok a jelek, amelyekkel az orvosgyógyszerész, majd később az önállóvá vált patikus felhívta a betegek figyelmét a szolgáltatása iránt. A bútorzat, az edényzet, a csomagolóanyagok, az ajándék- és reklámtárgyak mind-mind az adott gyógyszertár ismertségét voltak hivatottak fokozni és terjeszteni. A gyógyszerészet – kialakulása és története során – élen járt a reklám fejlesztésében és a reklámeszközök kialakításában.

Régen is a különböző reklámok közül a termékreklám volt a legmarkánsabb. A termékreklám a kommunikáció része. Reményt ad és ígéretet tolmácsol, leginkább, hogy döntésre, vásárlásra ösztönözzön. Így volt ez régen is, és így van ez ma is.