Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fáj a lába a magassarkúban? – Ez lehet az oka!

Érdekességek2022. március 15.

Fotó: gettyimages.com

Reggeli lábszármerevséggel leggyakrabban az aktívan sportolók szoktak találkozni, ám lényegében bárkinél előfordulhat lábszárfájdalom, különösképp azoknál, akik főleg magassarkút viselnek. A kellemetlen tünet hátterében gyakran az Achilles-ín problémája áll, mely szerencsére könnyen kezelhető. Dr. Váradi Éva főorvosnőtől, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistájától többet is megtudhat a problémáról.

Ín: hosszú és sérülékeny

Az Achilles-ín a lábszár izmait a sarokcsonthoz rögzíti, és a lábfej lefeszítésében, lábujjra állásban vesz részt – tehát a járásban, futásban, ugrásban játszik fő szerepet. Mivel ennyire sokat használjuk, esetleg túlerőltetjük, igencsak gyakran sérül. Bár leginkább azoknál okoz problémát, akik rendszeresen sportolnak – pl. futnak –, ám előfordulhat, hogy a magassarkú cipők miatt az ín megrövidül, rugalmatlanná válik, majd gyulladásba kerül, ami nagyfokú fájdalommal jár. Mindezeken kívül okozhatja egy egyszerű rossz mozdulat is, ugyanis ekkor hegszövet keletkezhet a felszínén, ami irritálhatja az ínt körülvevő védőburkot.

Az Achilles-ín gyulladás jelei:

Ezért nem szabad kihagyni a bemelegítést és a nyújtást

Mivel a környező izmok állapota, edzettsége nagyfokú védelmet jelent az Achilles-ín sérülési ellen, ezért fontos a lábszár megfelelő edzése – akár rendszeres sétával –, valamint sportolás előtti nyújtása, hogy az esetlegesen merevebb izmok ellazuljanak. Ennek hiányában lényegesen könnyebben sérül és kerül gyulladásba az ín – hívja fel a megfelelő bemelegítés fontosságára a figyelmet dr. Váradi Éva főorvosnő, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistája.


Fontos a pihentetés és a gyulladáscsökkentés

Bár vannak olyan állapotok, amikor érdemes a probléma ellen és a gyógyulás elősegítése érdekében mozogni, ám Achilles-ín gyulladásnál fontos az adott végtag pihentetése, akár fáslizása. Érdemes továbbá aktív fájdalomcsillapítást is igénybe venni, melyen belül injekciós kezeléssel a gyulladás gyorsan megszűntethető.

Tehát a felépülés két pilléren nyugszik: az egyik a pihentetés, a másik pedig a gyulladáscsökkentés.

Mindez természetesen más kiegészítő terápiák felgyorsíthatják – guna terápia, fizikoterápia, lézer-, ami leginkább azok számára bír nagy jelentőséggel, akik nagy fájdalmaik vannak, illetve rendszeresen sportolnak, és a probléma miatt nem szeretnének hosszabb szünetet tartani.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Zsíros falatok

2026. június 08.

Francia kutatók felfedezték: a szájban levõ szenzor szabályozza a szervezet zsíréhségét, mely egyúttal stimulálja a zsírtartalmú ételek emésztését is.
Ha csülökpörköltre, zsíros sültekre fáj a fogunk, ha úgy érezzük, hogy azonnal ennünk kell valamilyen tartalmas, laktató, és nem utolsó sorban zsírdús ételt, az nem véletlen: a szájunkban levõ szenzor – egy speciális protein – szabályozza a szervezet zsíréhségét, ugyanakkor stimulálja is a zsírtartalmú ételek emésztését is.

A Dijon Egyetemen dolgozó Phillippe Besnard vezette francia kutatócsoport a Journal of Clinical Investigation címû szaklapban publikálta vonatkozó eredményeit.

Korábban japán kutatók már kiegészítették a hagyományos íz-palettát: az édeset, a savanyút, a keserût és a sósat az umami-val, azaz a hús-ízûvel. Tudományos körökben már rég várható volt, hogy a zsírtartalmú ételek szenzorát is fel fogják fedezni – ez történt most meg.

Egyszer csak azt vesszük észre, hogy egy helyen vagyunk – mégsem kapcsolódunk egymáshoz

2026. június 07.

Balatonfüreden egy napra háttérbe kerülhetnek a képernyők, hogy újra előtérbe kerüljenek a közös családi élmények



„A színpadon egyszer csak saját magadra ismersz.”
Balatonfüreden szituációs családi színházzal mutatják meg a digitális hétköznapok konfliktusait

„Csak még öt perc.”
„Figyelsz rám egyáltalán?”
„Miért nem tudja letenni?”

A legtöbb családban ma már ismerősen hangzanak ezek a mondatok. A digitális világ a mindennapok természetes részévé vált, miközben egyre több szülő érzi úgy, hogy az együtt töltött időből lassan eltűnik a valódi figyelem, a kapcsolódás és a közös jelenlét.

Közös játék, mozgás és valódi jelenlét

Erre a jelenségre szeretne közérthető, emberi és élményszerű választ adni az EduTech Hungary által életre hívott és az EdTech Koalíció szakmai közösségével immár hatodik alkalommal megvalósuló „Alfáktól Omegáig” – Családi Piknik következő állomása, amelyet 2026. június 13-án rendeznek meg Balatonfüreden, a Gapa Terasz és Parkerdő területén.

Kefir: tényleg jót tesz a bélflóránknak?

2026. június 07.

A fermentált termékek évek óta az egészségtudatos étrend kedvencei, közülük pedig a kefir is újra egyre nagyobb figyelmet kap. Nem véletlenül: ez a karakteres, enyhén pezsgő ital nemcsak különleges íze, de az emésztésünkre és bélflóránkra gyakorolt pozitív hatása miatt is kitűnik a fermentált készítmények sorából. De vajon valóban olyan jól illeszkedik az egészséges életmódhoz, mint ahogy azt gondoljuk? A kérdésre a Danone Magyarország felkérésére a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna segít válaszolni.



Ital a Kaukázusból

A kefir története egészen a Kaukázus hegyeiig nyúlik vissza, ahol évszázadokkal ezelőtt kezdték készíteni tejből és úgynevezett kefirkultúrából. Ezek valójában baktériumok és élesztőgombák különleges együttesei, amelyek fermentáció során alakítják át a tejet savanykás, enyhén szénsavas itallá. Egyes feljegyzések szerint a kefirgombákat olyan nagy becsben tartották, hogy generációról generációra örökítették tovább őket.

Mitől különleges a kefir?

A kefir igazi ereje a benne található mikroorganizmusokban rejlik. A készítése során jótékony mikrobákat, többek között baktériumokat – például Lactobacillus kefirit – és élesztőgombákat alkalmaznak, így nem csak tejsavas, hanem alkoholos erjedés is végbemegy. Ennek köszönhető a kefir jellegzetes, kissé pezsgő íze, és az is, hogy élő baktériumkultúrákat, azaz probiotikumokat tartalmaz.

„A probiotikumok hozzájárulhatnak a bélflóra egyensúlyának fenntartásához, ami nemcsak az emésztési jóllét szempontjából fontos, de az immunrendszer működésére és így az általános közérzetre is hatással lehet. A fermentált tejtermékek rendszeres fogyasztását számos egészségügyi előnnyel összefüggésbe hozták, amelyek közül a legerősebb tudományos bizonyítékok a szénhidrát-anyagcsere és az inzulinérzékenység területén vannak” – mondta Szűcs Zsuzsanna.