Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Február, Böjtelő hava - Népi megfigyelések és teendők

Érdekességek2024. február 15.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Számos népi megfigyelés és hagyományos teendő kötődik februárhoz. Őseink még összeköttetésben éltek a természettel és az isteni renddel. Ünnepeink ennek a kapcsolatnak a jelentőségéről adnak bizonyságot. A február még nevében is hordozza az elmúlást és a megtisztulást, felkészülést az újjászületésre.  

Február neve

Február a rómaiaknál a legősibb időkben az utolsó hónap volt, a végzés, a befejezés ünnepe. Ez magyarázza, hogy részben a halállal, részben a termékenységgel kapcsolatos kultuszok fűződnek hozzá. Az ókorban pedig az engesztelés hónapjaként tartották számon. Ovidius által a római naptárban fellelhetők a február ünnepei. Februa névvel illettek minden olyan anyagot, ami a tisztító szertartásokhoz kell. A hónap latin neve, Februarius, ami lehetséges, hogy a szabin februm, azaz tisztulás szóból ered. Való igaz, hogy február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki megtisztulás idejének számított.

A régieknél Böjtelő hava

Február régi magyar (katolikus) neve Böjtelő hava. A farsang utáni és húsvét előtti időszakot jelöli, mivel ez a katolikus vallásban böjti időszak. Vannak írások, ahol télutó néven tartják számon. A régi székely-magyar naptár szerint Jégbontó havának nevezik, illetve őseink Szarvastor havának is nevezték februárt.

Népi megfigyelések

Ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni. Ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni. Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja.

Ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fénylik az idő, hideg lesz, tartja a mondás, de ha keményen fagy, vége a télnek. Ugyanez vonatkozik Péter és Mátyás napjára is.


Jövendölések

Szép és állandó idő következik, ha délkeleti szelek vannak, ha a hold igen fehér, és ha az esti pír igen magasra terjed a nyugati égen. Rossz vagy enyhe idő lesz, ha nyugati szelek vannak, ha huzamosabb hideg után a hó jégalakban esik, amit könnyű észrevenni, midőn az ablakhoz csapódik.

Közhiedelem szerint, ha a medve gyertyaszentelőkor meglátta árnyékát, elnyúlt a tél - de ha nem, korai tavaszra lehetett számítani. Mit jelent ez? Ha gyertyaszentelőkor telihold van, akkor még messze esik a böjt végét jelentő tavaszünnep, a Húsvét. Újhold esetén, azonban az orráig sem lát a mackó tehát hamarosan beköszönt a csillagászati tavasz.

Gyógy- és fűszernövények ültetésének előre elgondolása

Már a tervezésnél érdemes átgondolni mit, hova szeretnél ültetni. Ugyanis nem mindegy, hogy milyen növények kerülnek majd egymás mellé, mivel hatással vannak egymásra. Egyik növény serkenti a mellette levőt a növekedésben, a másik viszont gátolja azt. Jól érzi magát az uborka a borsfűvel, bazsalikommal, a szamóca a hagymafélékkel, a paprika a zellerrel, borsó a cickafarkkal. A kertünkből nem hiányozhat a büdöske és a körömvirág sem bogárűző és gyógyhatásaiknál fogva.

Zöldségtermesztés

Ügyelj a vetésforgóra! Ott, ahol tavaly paprika, paradicsom, káposztaféle volt, most nem szükséges komposztot tenni, ha ide borsót, hagymát, sárgarépát, zöldbabot ültetsz az idén. A petrezselyem közé sorjelzőnek érdemes retket vetni, amit fokozatosan szedegethetsz.

A borsó alá durvára gereblyézzük el a földet, de a sárgarépa, petrezselyem, hagymamagok alá sima, finom magágyat készítsünk. Ez utóbbiak védőnövénye a büdöske, kapor, saláta, retek.

Pasztinák: Ez a növény olyannyira télálló, hogy egész évben bent lehet a földben, nem fagy meg, és bármikor szedhető, friss zöldségünk van. Felhasználása a petrezselyemével azonos. Az íze azonban édeskésebb.

Szőlő-gyümölcs 

El lehet kezdeni a metszési munkákat először az almatermésűeknél később a szőlősben. A nagy sebeket kenjük be sebkezelő anyaggal (ez lehet olajfesték, mész vagy sebkezelő).

 

A hó végén kezdheted a lemosó permetezést (pl. bordóilével, káliszappannal). A bogyósokat, ha túl sűrű a bokor, ritkítsd meg!
Ekkor a mezőgazdaságban dolgozók készülnek már a tavaszi munkákra várva az olvadás beálltát. Ilyenkor kell a gyümölcsösökben az ágakat lemetszeni vagy többek között a hernyófészkeket kiírtani. Ha a tehenek ekkor borjadzanak, akkor gyakran és bőven kell almozni.

Isten rendet teremtett a világban. A magyar ember jól tudta ezt, s ehhez a rendhez, isteni törvényhez igazította életét. De honnan tudta, mi a rend? A régi ember a természetben - vele együtt - élt. Közelről tapasztalta Isten rendjét, amikor magot vetett, majd ezt a magot látta kibújni, szárba szökkenni, virágot, s gyümölcsöt hozni. Tapasztalta aratáskor, szüretkor, vagy amikor az állatait gondozta. De tapasztalta, mikor gyermeket nemzett-fogant-szült-nevelt. A régi ember sokat ünnepelt. hatalmas máglyákat rakatnak, hogy a tűz megtisztítsa a földet, s bátorítsa a Napot, hadd erősödjék melege.

A természet örök körforgásában benne van a teremtés maga, s az élet alaptörvénye. Az elmúlás a szűkösség, az új és a bőség születése egyaránt. Februárban mindkettő megtalálható, az elején még bőség, mulatozás és jó remények, a végén pedig a böjti időszak. A böjt idején megtartóztatjuk magukat, nem mulatozunk, böjtölünk, a természet még nem született újjá. Ennek a varázsnak az előszele érezhető. Az elmúlás. A böjttel pedig visszahúzzuk energiáinkat, megtisztulunk és új erővel, megújult vitalitással születünk újjá húsvétkor, mit a természet tavasszal. A régi emberek ezekkel az ünnepekkel együtt élve biztosították egységüket a világgal, istennel és az egészségükkel

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.