Fekete nadálytő és árnika: zúzódások, rándulások kezelése is
Érdekességek2024. február 21.
Az izom- és ízületi fájdalmakat, sérüléseket rohanó világunk leggyakoribb egészségügyi panaszai közé sorolhatjuk. Csak Európában évente mintegy másfél millió orvos-beteg találkozás jön létre a mozgásszervek akut sérülései vagy krónikus megbetegedései miatt.
Kit ne ért volna már kisebb-nagyobb végtagsérülés, akár sportolás, akár a mindennapi teendők elvégzése, vagy az utcán egy véletlen mozdulat miatt? Leggyakrabban a boka, a térd, esetleg a kar ízületei szenvednek különböző mértékű károsodást. Leggyakoribb tünet a fájdalom, a duzzanat, a bőr kipirosodása és meleg tapintásúvá válása.
Amennyiben a sérülés környékén csak a hajszálerek sérülnek, véraláfutás keletkezik – ekkor zúzódásról beszélünk. Az erekből kiszabaduló vér a környező szövetekbe szivárog, és a balesetet követően akár hetek is kellenek hozzá, hogy a vérömleny felszívódjon. A friss vér folyamatos alvadása és lebomlása okozza a véraláfutások jellegzetes, piros, kék, majd zöldessárga színváltozását.
A zúzódásnál komolyabb fájdalommal jár a rándulás, ami tulajdonképpen az ízületek rövid ideig tartó elmozdulása a szabályos anatómiai helyzetükből. A sérülést követően az ízületek ugyan visszatérnek az eredeti pozíciójukba, de az ízület körüli szalagok időlegesen megnyúlnak és a rövid időn belül érkező újabb terheléseknek nem tudnak ellenállni. Ilyen esetekben az érintett testrész pihentetése javasolt, esetleg hideg borogatás vagy rugalmas pólyából készített fáslival történő rögzítés segít a gyógyulásban. Amikor az ízület a sérülést követően nem tud visszatérni az eredeti helyzetébe, ficamról van szó, ami általában együtt jár az ízületet borító tok és az ízületet alkotó szalagok szakadásával. Az ízületi szalag(ok) szakadása és a ficam komoly fájdalommal jár, és azonnali orvosi ellátást igényel.
Egyszerűbb esetekben (zúzódás vagy rándulás) nem feltétlenül szükséges az orvosi vagy műtéti beavatkozás, elegendő a fájdalomcsillapítás és a sérült végtag pihentetése, vízszintes pozícióba helyezése. A fájdalom csillapításában gyógyszerésze szakszerű tanácsokkal szolgál, és segítségére van. Ma már nagyszámú, különféle hatóanyagot vagy azok kombinációit tartalmazó tabletta és gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító kenőcs, gél sorakozik a gyógyszertárak polcain. A szintetikus fájdalomcsillapítóknak és gyulladáscsökkentőknek hatásos alternatívái lehetnek a gyógynövényalapú készítmények is.
A fekete nadálytő kivonatával készülő kenőcsök, borogatások évszázadok óta ismertek és használtak. Egy 2005-ben végzett klinikai vizsgálatban az egyik leggyakrabban használt hatóanyaggal, a diclofenáckal hasonlították össze a növényből készített kivonatot. Bokaízületi húzódásban vizsgálták a készítmények fájdalomcsillapító, duzzanatcsökkentő és mozgásképességet javító hatását hét napon keresztül. A fekete nadálytő a legtöbb vizsgálati szempontban nemcsak elérte, hanem felül is múlta a diclofenac hatásosságát, miközben annál kevesebb mellékhatást okozott.
A fekete nadálytő (Symphytum officinale L.) és változatai Európában és Ázsiában is őshonosak. Leginkább mocsarakban, lápréteken, nedvesebb ligeterdőkben érzi jól magát a májustól szeptemberig virágzó, bíbor- és rózsaszínű virágokat hozó 30–100 centiméter magas növény. A lándzsa alakú nagy levelei szőröktől érdesek csakúgy, mint az egész föld feletti hajtása. Gyógyászati célra gyökere és a májustól a fagyok beálltáig gyűjtött és szárított levelei használhatók.
A gyógynövény allantoint, C- és A-vitamint, B-vitaminokat, közülük is jelentősebb mennyiségben B12-vitamint tartalmaz. Megtalálható még benne 18-féle – köztük több esszenciális – aminosav, kalcium, jód, vas és szelén. Az utóbbi időben napvilágot látott néhány vizsgálat, ami a növény egyes alkaloidjainak májkárosító hatásait sejteti: ezért terhesség és szoptatás idején nem ajánlott a fekete nadálytő kivonatait tartalmazó készítmények használata!
A növény gyógyászati értékét már az ókori hellének is ismerték, erős vérzések, csonttörések kúrálására, belsőleg pedig tüdőbaj kezelésére használták. A magyar népnyelvben forrasztófű, kövesnadály, madárgyökér, madárlevél, sarkosfű, fekete gyopár néven is nevezik a csontok és ízületek gyógyítóját. A szakirodalom csonttörések utáni idegfájdalmak, rándulások, zúzódások, vérömlenyek, trombózis, izom- és ízületi gyulladás, köszvény esetén is hatásosnak tartja.
A gyógynövény különböző hígítású készítményeit a fentiekhez hasonló tünetek kezelésére használja a homeopátiás orvoslás is.
Sérülések, zúzódások kapcsán szót kell még ejteni egy másik gyógynövényről is: a Magyarországon ritka és egyben védett árnikáról (Arnica montana L.), ami a fekete nadálytőhöz hasonlóan értékes tulajdonságokkal bír a sport- és egyéb mozgásszervi sérülések gyógyításában. Az Európa hegyvidékein honos, 30–60 cm magas, áprilisban-májusban virágzó, sárga sziromlevelű, fészkes virágzatú növény gyulladáscsökkentőként és fájdalomcsillapítóként ismeretes a népgyógyászatban. A bőrfelszíni sérülések esetén fertőtlenítő, sebgyógyító és hámosító hatású. A gyógynövény összetevői (flavonoidok és illóolajok) javítják a kezelt testfelület vérellátását, és így csökkentik a reumás fájdalmakat, az izomzúzódás okozta panaszokat, valamint elősegítik a véraláfutások felszívódását. Az árnika segít a felületi visszérgyulladás gyógyulási folyamatában is. Jó tudni, hogy a rovarcsípés okozta kellemetlen tüneteket is hatásosan csökkentik a sárga virágokból készült kenőcsök és tinktúrák.
A homeopátiában a túlerőltetés okozta izomfájdalmak kezelésére alkalmazható az árnika.
Zúzódás, sérülés, ficam bármikor, bárkivel megtörténhet, ezért megéri a házipatikában feketenadálytő- vagy árnikakrémet tartani. Bármennyire is kiváló doktora a csontok, ízületek, szalagok és horzsolások gyógyításának a fekete nadálytő és az árnika, belsőleges, azaz teaként történő alkalmazásuk kerülendő, mert egyes hatóanyagaik májkárosítók lehetnek vagy szívpanaszokat okozhatnak! Bőrön keresztül történő használatuknál ezekkel a mellékhatásokkal nem kell számolni. Nyugodtan lehet válogatni a gyógyszertárak polcain található külsőleges készítmények között.
Dóczi István
szakgyógyszerész
forrás: Patika Magazin
