Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Félnem kellene, ha alacsony a trombocitaszám?

Érdekességek2022. május 27.

Fotó: 123rf.com

Várandósság alatt több eltérés is előfordulhat a laboreredményeknél, melyek aggodalommal töltik el a kismamákat. Ilyen például a trombociták (vérlemezkék) normálisnál alacsonyabb mennyisége, ami gyakran kezelést igényel. Hogy mit kell ilyenkor tenni, azt dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője árulta el.

Trombociták szerepe

A trombociták, vagyis a vérlemezkék igen fontos szerepet töltenek be a véralvadásban. A csontvelőben képződő nagy sejtek (megakariocyták) plazmájából fűződnek le és különböző enzimeket tárolnak- főleg a véralvadás elindítását segítőket.Képesek egymással összekapcsolódni és kitapadni a sérült erek felszínéhez, ily módon dugót képeznek azérsérülés helyén, ezzel elindítják a véralvadást.

Ebből kiindulva trombocitáknak, mind a túl magas, mind a túl alacsony száma, vagy a nem megfelelő működőképessége komoly betegséget okozhat: az előbbinél fokozódhat a véralvadás és életveszélyes vérrögök alakulhatnak ki, míg csökkent mennyisége a vérzéses szövődmények esélyét növeli meg.

Alacsony trombocitaszám terhesség során 

A váradósság alatt több kötelező laborvizsgálat is van, melynek során többek között a trombociták (vérlemezkék) mennyiségét is ellenőrzik. Normál értéke 140-440 G/l. Előfordulhat, hogy a terhesség alatt ez szám lecsökken, mely igen megijesztheti a kismamáka. Többnyire csak kis mértékben csökken a trombocitaszám és vérzékenységet sem okoz. Ez a gestaciós thrombocytopenia, mely egy jóindulatú állapot, és csak rendszeres ellenőrzést igényel a terhesgondozás során. Fontos az elkülönítése a többi vérlemezkeszám-csökkenéssel járó kórképtől, ami azonnali orvosi beavatkozást igényelhet.

Ezen utóbbiak  hátterében több ok is húzódhat: terhességi hipertónia, a terhességhez társuló súlyos állapot HELLP szindróma, vagy a már korábban is fennálló ITP (immun trombocitopénia) aktiválódása,esetlegmás autoimmun és hematológiai betegségek. Fontos azt is tudni, hogy trombózis megelőzésére alkalmazott heparin készítmények (LMWH)ritkán ugyan, de szintén okozhatnak vérlemezkeszám csökkenést – ez aHIT–k nevezett (Heparin Indukálta Thrombocytopaenia), súlyos vérzékenységet okozó állapotot.

Az alacsony vérlemezkeszám nagy veszélye a vérzés, így értéke jelentősen befolyásolja a szülés módját (természetes szülés vagy császármetszés), ugyanis előfordul, hogy a kisbaba vérlemezke száma is csökken az anyáéval együtt.


Mit lehet tenni?

Először is legfontosabb a várandósság során,a rendszeres terhesgondozáson való részvétel, mert ott rendszeres vérkép, vizelet és vérnyomás ellenőrző vizsgálat történik. Fontos a kismama gondossága is, hogy a bőrön megjelenő elváltozásait (gombostűfejnyi, tűszúrásnyi piros pöttyök megjelenése elsősorban a bokánál, esetleg kék foltok, vagy piros foltok észrevétele a bőrén, továbbá bármilyen vérzés észlelése) észrevegye és időben jelezze az orvosának- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.

Fotó: 123rf.com

Gyógyszeres kezelés attól függ, hogy mi okozta a trombocitaszám csökkenését és milyen mértékben csökkent a mennyisége. Bizonyos esetekben ugyanis szteroidot, immunglobulint és trombocita szuszpenziót is kapnia kell a kismamának.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.