Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Figyelj már ide! – ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar)

Érdekességek2024. május 11.

Ez egy olyan állapot, ami azt jelenti, hogy a gyerek nehezen tud sokáig egy helyben maradni vagy figyelni.

Gyakran úgy érezhetik a szülők, mintha a gyerekben rengeteg energia lenne, és ezért nehezen tudja visszafogni magát. Nehéz neki csendben ülni az iskolában vagy várakozni egy sorban.

Fotó: 123rf.comEmiatt lehet, hogy figyelmetlenebb vagy hiperaktívabb lesz, mint más gyerek. Az is lehet, hogy hamarabb unatkozik olyan helyzetekben, ahol nem történik sok izgalmas dolog.

Fontos megjegyezni, ez nem azt jelenti, hogy a gyerek rossz vagy rosszul nevelték őt.

Az ADHD egy olyan zavar, amit az emberek agyában egy adott rész okoz. Ez nem a gyerek hibájából ered. Sok gyereknél megfigyelhető. Sokszor a megfelelő támogatással és néhány kis trükkel a gyerek nagyon sikeresen tud boldogulni az életben.

Melyek lehetnek a tünetek?

Az ADHD különböző módon jelentkezhet, és a tünetek mértéke is eltérő lehet. Az alábbiakban olyan lehetséges tüneteket sorolok fel, amelyek arra utalhatnak, hogy egy gyereknek ADHD-ja lehet.

Ezeken kívül fontos megjegyezni, hogy a tünetek kombinációja és súlyossága nagymértékben változhat egy gyereknél a másikhoz képest. Minden esetben érdemes szakember segítségét kérni az ADHD-diagnózis felállításához és a megfelelő kezelési terv kidolgozásához.


Mit tegyünk?

Miután már ismerjük a tüneteket, mit tegyünk, ha észreveszünk ADHD-s jeleket a gyerekünkön?

Amikor a szülőknek ADHD-s gyerekük van, fontos megérteni, hogy ez egy olyan állapot, amelynek kezelése és támogatása hosszú távú folyamat. Íme, néhány tanács a kezeléssel kapcsolatban.

Miért fontos a mozgásos terápia?

A következő helyzetek feldolgozásában, megfelelő kezelésében nagy segítség a gyereknek a mozgásos terápia. A következő pontok nem minden ADHD-s gyerekre vonatkoznak.

Összességében a mozgásos terápia számos előnnyel járhat az ADHD-s gyerek számára, és hozzájárulhat a jobb életminőség és a sikeres fejlődés eléréséhez.

Fontos azonban megjegyezni, hogy minden gyerek egyedi, és a terápia eredményei eltérhetnek. Ezért ajánlott szakemberrel konzultálni, hogy a gyerek szükségleteihez a legmegfelelőbb megközelítés legyen kiválasztva.

Simon Bence

óvodapedagógus,­

Longikid ­(TSMT-belépő) ­vizsgáló

komplexsensoryfitness@gmail.com

https://f360.hu/tsmt/


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...