Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Focizás a gyerekkel

Érdekességek2025. szeptember 18.

Az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb sérülés, ami egy futballistát érhet, az a térdsérülés.

Fotó: famveldman © 123RF.comA focisták egyik legsérülékenyebb pontja a térd. Akár ficamról, térdszalagszakadásról, akár porcsérülésről vagy -leválásról van szó, a térdet könnyen érheti baleset, ráadásul a komoly terhelés mellett a porckopás is jóval előbb jelentkezhet, mint egy nem sportolónál.

A focin kívül a kézilabda, a kosárlabda és a síelés azok a sportágak, amelyek jelentősen veszélyeztetik a térdet rögzítő szalagokat. Egy-egy csavarásos sérülésnél leggyakrabban a belső oldalszalagok és az elülső keresztszalagok sérülhetnek, szakadhatnak el.

Amikor a sportoló éles fájdalmat érez a térdében, azt tapasztalja, hogy nem tud guggolni, futni, esetleg instabillá válik a térde, mindenképpen felmerül a térdszalagszakadás gyanúja. Még súlyosabb esetben a porc is beszakadhat, ilyenkor a térd elakad.


Kezelési lehetőségek

A konzervatív kezelés tulajdonképpen a duzzanat és a fájdalom csökkentésére, külső térdrögzítő viselésére, mobilizációs gyakorlatokra és gyulladáscsökkentő gyógyszerekre, krémekre, eljárásokra épül.

Ha a sérülés kicsi, a fájdalom, duzzanat elmúltával erősítő gyakorlatok javasoltak, ami a későbbiekben a megelőzés egyik alapvető eszköze. A porc sérülése után végzendő gyakorlatokat feltétlenül gyógytornász irányítása mellett kell betanulni és végezni, mert a helytelenül végzett mozgás károkat is okozhat!

A megfelelő mozgásterápia nem kerülhető el, hiszen csak ezzel állítható vissza a stabilitás, az erő és a mobilitás, sportolók esetében pedig a teljes értékű edzésmunka.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A mozgás különböző formái

2025. szeptember 18.

A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kellene végeznie, hogy megőrizze az egészségét.

A mozgásforma típusai

Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket.

Fizikai aktivitás

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kcal-kban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a ház körüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint pl. a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás.

Testmozgás

A nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést.

Sport

A testmozgásnak az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül. Azzal kapcsolatban, hogy pontosan menynyi fizikai aktivitás szükséges az egészség megőrzéséhez, nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek ajánlásokat fogalmaznak meg a népesség számára, amelyekkel a világszerte terjedő mozgásszegény életmód és az abból adódó betegségek kockázatát akarják csökkenteni.

Focizás a gyerekkel

2025. szeptember 18.

Az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb sérülés, ami egy futballistát érhet, az a térdsérülés.

A focisták egyik legsérülékenyebb pontja a térd. Akár ficamról, térdszalagszakadásról, akár porcsérülésről vagy -leválásról van szó, a térdet könnyen érheti baleset, ráadásul a komoly terhelés mellett a porckopás is jóval előbb jelentkezhet, mint egy nem sportolónál.

A focin kívül a kézilabda, a kosárlabda és a síelés azok a sportágak, amelyek jelentősen veszélyeztetik a térdet rögzítő szalagokat. Egy-egy csavarásos sérülésnél leggyakrabban a belső oldalszalagok és az elülső keresztszalagok sérülhetnek, szakadhatnak el.

Amikor a sportoló éles fájdalmat érez a térdében, azt tapasztalja, hogy nem tud guggolni, futni, esetleg instabillá válik a térde, mindenképpen felmerül a térdszalagszakadás gyanúja. Még súlyosabb esetben a porc is beszakadhat, ilyenkor a térd elakad.

A kollagén titkai: mikor van valóban szükségünk rá?

2025. szeptember 17.

Fontos tudni, hogy bár a testünk folyamatosan lebontja és újra termeli a kollagént, fiatalabb korban ezek a folyamatok kiegyensúlyozottan zajlanak: amennyi lebomlik, nagyjából annyi újra is képződik. Az életkor előrehaladtával azonban a kollagénszintézis természetes módon lelassul, így a szervezet egyre kevesebbet képes előállítani ebből a kulcsfontosságú fehérjéből.

Azonban nemcsak az idő múlása, hanem más tényezők is jelentősen befolyásolhatják a kollagénszintünket. Ilyen például a stressz, a dohányzás vagy akár a helytelen táplálkozás. Emellett a rendszeres, intenzív fizikai terhelés hatására megnő a kollagént tartalmazó szövetek – például az inak, szalagok és ízületek – igénybevétele. Ilyenkor a szervezetnek fokozottan szüksége lehet arra, hogy megfelelően támogassa a kollagén újraképződését, hiszen ez kulcsszerepet játszik a szövetek regenerációjában és megerősödésében.

Mindezek mellett akkor is érdemes külső forrásból pótolni a kollagént, ha ízületi panaszokkal küzdünk, vagy ha úgy érezzük, hogy a bőrünk veszített a rugalmasságából, megjelentek az első ráncaink, esetleg töredezik a hajunk, körmünk. Mivel a kollagén a bélfal belső hámrétegének felépítésében is szerepet játszik, azok számára is hasznos kiegészítő lehet, akik a bélfal állapotának támogatását fontosnak tartják.