Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fontos, hogy anya fejben is jól legyen!

Érdekességek2024. január 25.

Január 27-e a Szülői Mentális Egészség Világnapja. Ezzel a témával érdemes és fontos foglalkozni, mivel a szülők lelki egészsége az egész család jólléte és teljesítménye szempontjából meghatározó.   

A szülők számára komoly kihívást jelent az egyensúly megtalálása a családi és munkahelyi kötelezettségeik között, különösen a pandémia utáni időszakban. Az édesanyák esetében külön figyelmet kell fordítani az egészségükre, beleértve az agyi egészséget is. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az egyensúly fenntartásának fontosságára, valamint arra ösztönöz, hogy lépéseket tegyünk a családunk mentális egészségéről való gondoskodás terén, és a munka és pihenés egyensúlyának megteremtése érdekében. 

Pandémia utáni megélhetési krízis

A világjárvány során megváltozott körülmények sok esetben súlyos terheket róttak a szülőkre, a szülői feladatok még nagyobb erőfeszítéseket követeltek. A pandémia súlyos gazdasági következményekkel járt, ami sok családot érintett a megélhetés szempontjából. A gazdasági válság, amely szorosan követte a világjárványt, valamint a digitális ártalmakkal kapcsolatos növekvő aggodalmak, a mentális betegségek növekvő aránya és az egészségügyi szolgáltatások szűkülésének hatása tovább növelte a szülők és a gondozók szorongását, és egyes esetekben a tehetetlenséget és a reménytelenséget.

Feszített munkatempó és hosszú munkaidő

A legtöbb szülő mindennapjait feszített munkatempó és hosszú munkaidő jellemzi. Az édesanyák esetében ez különösen igaz, mivel a munkahelyi elvárásokat nem könnyű a családi kötelezettségeikkel egyeztetni. Ez a folyamatos stressz és túlterheltség kimerítheti az agyat, hozzájárulva a mentális kimerültséghez és a szorongáshoz. Az időmenedzsment és a határok meghúzása, beleértve a pihenési időt is, kulcsfontosságú lehet a mentális egészség megőrzése érdekében.

Digitális túlterheltség

A folyamatos digitális kapcsolattartás, a munka és a személyes élet határának elmosódása, valamint az állandó online jelenlét mind hozzájárulhatnak a digitális túlterheltséghez. Fontos, hogy az édesanyák tudatosan szabjanak időt a digitális eszközök nélküli pihenésre és a családi időre. Az online platformok korlátozása segíthet a valós kapcsolatok erősítésében és a mentális egészség megőrzésében. 

Sosem volt tehát indokoltabb a gyermekeik igényeinek kielégítésén, munkahelyi és családi kötelezettségeik elvégzésén túl az édesanyáknak saját mentális egészségünkre koncentrálni.



Íme, 4 tipp, ami mindannyiunk hasznára válhat a magunk egészsége, ezáltal a család jövője érdekében: 

  1. Egyél jól a jó egészségért!

A kutatások egyre inkább megerősítik a mediterrán típusú étrend hatékonyságát az agy egészségének és a test fittségének biztosítása terén. Egy friss NeuroImage tanulmányban a kutatók nemcsak a memóriát és más kognitív funkciókat értékelték, hanem a vérben található táplálkozási biomarkereket valamint az agyi kapcsolódási mintákat is funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével. Mindhárom terület javult és erősödött azoknál a résztvevőknél, akik a mediterrán étkezési stílust követték.

  1. Tartsd az agyad jó formában!

Az agyunk rendkívül rugalmas: képes új idegsejtek létrehozásának és sejtkapcsolatok kialakításának révén újrarajzolni a saját térképét. Az agyi plaszticitáson alapuló terápia hazánk 11 városában elérhető a világszerte elismert BrainRX program formájában, amit számos területen alkalmaznak, többek közt az agy frissen tartására. Az agytréning program néhány hónap alatt akár 15-20 IQ pontot tud javítani a kiinduló helyzethez képest.

  1. Nevess sokat!

Azt már régóta tudjuk, hogy a növekvő stressz szint pusztítást végezhet a testben és az agyban. De mi a helyzet az ellenkezőjével? A pozitív életszemlélet és a sok nevetés gyógyulást hozhat? Egy új, a Brain, Behavior, and Immunity című folyóiratban publikált kutatás során tudósok olyan résztvevők immunitáscsökkentő gyulladásmarkereit értékelték, akik a vérvétel előtt morcos vagy vidám hangulatról számoltak be. A negatívabb hangulatúaknál végeredményben magasabbak voltak a gyulladásra utaló értékek, szemben a vidám résztvevőkkel. 

  1. Mozogj!

Az évek múlásával az emberi test természetes módon lassabbá és kevésbé hatékonnyá válik. Ahogy idővel az izmok és ízületek gyógyulása is hosszabb időt vesz igénybe, úgy az idősödő agy is nehezebben regenerálódik stresszt, kevés alvást, gyulladást vagy traumát követően. Mindannyian tudjuk, hogy a fizikai aktivitás jót tesz a testnek, és az új kutatások meggyőző bizonyítékokkal szolgálnak a neurológiai előnyökről is. Az aerob testmozgás mindössze hat hónap alatt bizonyítottan lassítja a kognitív hanyatlást.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.