Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gondolkodjunk el!

Érdekességek2024. április 02.

Festmény: Vészabó Noémi: A szentély homálya (100cmx100cm, vászon)

„Nincs mit felvenni” – e megállapítás után pánikszerűen rohanunk egy plázába, és – mintha az életünk függne tőle – szorgalmas vásárlásba kezdünk.

Elfog a vásárlási láz, de valójában valami jutalmat akarunk adni magunknak, vagy pedig nincs megfelelő önbizalmunk. Azt hisszük, hogy az új ruha majd megadja mindazt a hiányt, amitől szenvedünk? Lehet, hogy pillanatnyilag enyhíti, de ez egy ördögi kör.

Vannak, akik teljesen rákapnak az állandó vásárlásra és halmozzák a szerzeményeiket. Vannak olyanok is, akik nem is veszik fel, csak címkével együtt gyűjtik a gardrób-szekrényben. Akkor meg minek az új ruha? Mert bizonytalanok, és annak ellenére, hogy komoly készletet halmoznak fel, akkor is érezhetik úgy, hogy nincs mit felvenniük. Az üzletek hatalmas áradattal csalogatnak minket, és szinte rákényszerítenek a vásárlásra. Ömlik a sok műszálas ruha mindenhol, azután pedig szeméthegyek lesznek a kidobott cuccokból. Komoly gondot okoz az országoknak, hogyan tüntessék el a sok millió tonnányi műanyagot. Azt már nem is írom, hogy mi van az óceánokban…

Az élelmiszerekkel ugyanez a helyzet. Mindenki halomra vásárol, mintha mindig attól rettegne, hogy éhen hal. A kosarukba válogatás nélkül dobálják be a tartósítószerrel, műanyagokkal, aromákkal és különböző vegyi anyagokkal dúsított termékeket, ahelyett, hogy kicsit tudatosan vásárolnának. Aztán csodálkoznak, hogy különböző intoleranciával, allergiával küzdenek, hiszen a feldolgozott és ízfokozóval kezelt élelem sok problémát okozhat az ember szervezetében. A cukros és értéktelen édességek helyett érdemes lenne inkább gyümölcsöt enni, a sok szénhidrát helyett inkább rostos zöldségeket beiktatni az étkezésbe, azzal csak jót tehetünk. Idényjellegű zöldségeket érdemes fogyasztani.

Ennek az őrületes vásárlási láznak kemény következménye is van: nagyon gyakran a kukában landol a drága pénzért hazavitt ételek egy része. Lejár a szavatossága, nem ízlik, megszárad.

Az emberek tömik magukba a rengeteg ételt, elhíznak, betegek lesznek, majd orvosra és gyógyszerre költenek vagy fogyókúrás termékekre. Pedig a táplálkozással megalapozhatnák az egészségüket, életüket és gyermekeik jóllétét is. Van egy régi mondás, miszerint:„az vagy, amit megeszel”, és tényleg! Ha tartósítószerrel tömjük tele magunkat, akkor nem számíthatunk egészséges emésztőrendszerre, ha tiszta élelmet fogyasztunk, otthon főzött, jóízű ételt – és nem az egyes éttermek hamis hamburgerét és „nem romló” krumpliját –, akkor az étel áldássá válhat és az egészséget táplálja. Továbbá kevesebb eséllyel kerül a kukába, és máris sokat tettünk önmagunkért. Ha tudatosan vásárolunk ruhát, ételt, akkor nem a szemétdombok felhalmozott hegyeit pénzeljük, hiszen szomorú belegondolni abba, hogy a keményen megkeresett munka gyümölcse az lenne, hogy végül a kukában landol a megvett termék!


Olyan gyönyörű ez a Föld, ahol élünk, és itt folytatják utódaink is az életüket.

Hiába figyeljük óvó tekintettel gyermekeinket, unokáinkat, ha közben megmérgezzük a bolygónkat.

Az ő jövőjüket tesszük tönkre, hiszen mi egyszer elmegyünk, de gyermekeink küzdeni fognak a felhalmozott szeméttel, a műanyag palackokkal, a műszálas ruhák nem bomló állapotával, bűzével. Mi lesz akkor a világgal? Mi lesz a gondosan felnevelt utódaink sorsa? Tanítsuk meg nekik, hogy sokszor becsapják őket az állandó vásárlást ingerlő reklámokkal, és csak a szemetet termelik, ha bedőlnek ezeknek a reklámfogásoknak. Virágokat, fákat, tudatosságot, bölcsességet, a nagyi bevált receptjeit, az otthon ízét és illatát, a frissen sült piskóta örömét, a ruháink tiszteletét hagyjuk rájuk, ne a szemét-dombokat!

Vinci- Vészabó Noémi

Leonardo da Vinci díjas festőművész, író
Megyeri Art Management


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.