Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyszer vagy kábítószer? Mire jó a kenderolaj?

Érdekességek2019. október 04.

Minden kornak megvan a maga csodanövénye. Ami az 1990-es években az aloé volt, az ma a kender: gyakorlatilag nincs olyan betegség, amire a kétes ajánlások alapján ne lenne jó, és akik nem ismerik, vagy alábecsülik a lehetséges kockázatokat, azok teljesen biztonságosnak gondolják.

Fotó: 123rf.comA kender hasznos ipari gyógynövény: megfelelően előállított, állandó összetételű készítményei egyes országokban gyógyszerként engedélyezve vannak forgalomban.

A kender valószínűleg soha nem lesz a klasszikus értelemben vett gyógynövény, és ennek csak egyik oka, hogy termős virágzatát, a kannabiszt elterjedten használják kábítószerként. A hallucinogén hatást a tetrahidro-kannabinol (THC) nevű vegyület alakítja ki, de ez csak az egyik a kender hatóanyagai közül. Újabban intenzíven kutatott vegyület a kannabidiol (CBD), amelynek hallucinogén hatása nincs, számos egyéb központi idegrendszeri hatása viszont van.

A kannabigerol (CBG) hatásait, amely sok kendermintában jelentős mennyiségben van jelen, alig ismerjük – és ugyanez a helyzet azzal a több mint 100 kannabinoiddal (kenderhatóanyaggal), amelyet eddig kimutattak a növényből. Ezek szerkezetileg rokon vegyületek, hatásaik részben hasonlók, de esetenként nagyon eltérők lehetnek. Ha részleteiben sikerül megismerni egy vegyület hatásait, akkor az tiszta formában, gyógyszerként forgalomba kerülhet – amint az a THC esetén meg is történt.

A kender kémiailag igen változékony növény: számtalan változatában a fent említett soktucatnyi vegyület aránya igen eltérő lehet, ami a hatásban is megnyilvánul. Éppen ezért a pontos összetétel ismerete nélkül nem mondható meg, hogy egy adott kenderminta pontosan milyen hatással rendelkezik. A gyógyszerként forgalomba hozott készítmények esetén pontosan ismert az összetétel, mivel ezek ellenőrzött körülmények között termesztett növények tisztított kivonatait tartalmazzák.


Napjainkban a legnépszerűbb legális kendertermék a kenderolaj. A helyzet itt is egy kicsit bonyolult, gyakran nem a kender magjainak préselésével nyert zsíros olajat nevezik kenderolajnak. A kendermagolaj egyébként kedvező összetételű, telítetlen zsírsavakban gazdag, alacsony kannabinoidtartalmú és különösebb hatásokkal nem rendelkezik. Manapság kenderolajként leggyakrabban a kannabisz szerves oldószeres kivonatának olajos oldatát árulják.

Az így nyert „kenderolaj” hatása alapvetően attól függ, hogy milyen összetételű kannabiszból készült kivonatból gyártják. Jelenleg a CBD-hez társítják a legtöbb kedvező hatást, ezért a forgalmazók ezt a vegyületet emelik ki, ugyanakkor ezek az olajok sok tucat egyéb kannabinoidot is tartalmaznak. Ezek hatása jórészt még ismeretlen. A kenderről, két kiemelt vegyületéről (CBD és THC), ismeretlen összetételű extraktumairól számtalan tudományos cikket publikáltak már eddig is, s ezek gyakran félreértett, eltorzított formában jelennek meg a laikus sajtóban.

Az összkép alakulásához hozzájárulnak azok az „esetleírások”, anekdotikus beszámolók, amelyek mögött néha forgalmazói érdekek, de még gyakrabban kontroll nélküli tapasztalatok állnak. Hiányoznak a kevésbé fókuszban lévő kannabinoidok pontos hatásait feltáró kutatások, illetve ismert összetételű kivonatokkal végzett klinikai vizsgálatok, különös tekintettel a biztonságosságukra is. Ha több ilyen áll rendelkezésre, akkor a kenderolaj is megtalálhatja a helyét a gyógyászatban, s „mindenre jó csodaszerből” egyes készítmények célzottan használható szerekként szolgálhatják a gyógyulást. Egyelőre azonban jóval több a kérdőjel, mint a megalapozott állítás a kender dúsított termékeivel, kannabinoidjaival kapcsolatban.

Dr. Csupor Dezső
egyetemi docens


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Bőrdaganatokról röviden

2025. május 30.

A napozás bármely évszakban jólesik, de vigyázat, a mértéktelen napozás a melanoma kialakulásának valószínűségét növeli! Bár mindenki fél a bőrdaganatoktól, mégis sokan nem veszik komolyan a megelőzést.

A bőrdaganatok között szerencsére sok jóindulatú is van, a leggyakoribbak a következők:

Anyajegyek – sokszor veleszületett, máskor később megjelenő elváltozások, melyek színben és felszínben is eltérnek a környezetüktől. Legnagyobb jelentősége a festékes anyajegyeknek van, mivel egy részük rosszindulatúan átalakulhat, különösen a sérülésnek kitett helyeken. Ha méret-, alak- vagy színváltozást, az anyajegy környezetében csomóképződést észlelünk, azonnal szakemberhez kell fordulni.

Papillomák – inkább idősebb korban jelentkeznek, főleg a nyakon és a karon. Ez egy eleinte sárgásbarna, majd egyre sötétebb, morzsalékony, szemölcsös felszínű növedék. Elsősorban esztétikai problémát okoz, és megfelelő módszerrel könnyen eltávolítható.

Keloid – főleg fiatal felnőtteken, valamilyen sérülés vagy műtét helyén keletkező, tömött tapintatú, vörös, a környező bőr felé rákollószerű „lábakat” képező, fényes felszínű daganat, ami időben kezelve jó eredménnyel gyógyítható. Vannak olyan elváltozások is, melyek szövettanilag már rosszindulatúak, de korai felismerésük a gyógyulás esélyét jelentősen növeli! Ilyenek:

Alapsejtes bőrrák – eleinte kis fénylő, széli részén értágulatokkal tarkított növedék. Áttétet nem képez, ám a környező szöveteket roncsolhatja. Sebészi módszerrel, röntgenbesugárzással és egyéb, speciális módszerekkel kezelhető.

Elszarusodó laphámrák – legtöbbször az arcon, nyakon, kézháton alakul ki, enyhén kiemelkedő, sárgásbarna színű, elszarusodó felszínű daganat. Gyorsan növekszik és áttétet is képez, ezért mielőbbi sebészi eltávolítása ajánlott.

Melanoma – a bőr festéktermelő sejtjeiből, általában ép területen alakul ki, de meglévő festékes anyajegyekből is elfajulhat. Száma az utóbbi években növekszik, középkorúakon és fiatalokon is előfordul, színe világosbarnától a kékesfeketéig terjed. Áttétet képez, kezelése műtéti, kiegészítve más lehetőségekkel, besugárzással és infúziós kezeléssel.

Csak egy kis fejfájás?

2025. május 30.



Nem szabad bagatellizálni!

Mi, emberek eléggé kényelmesek vagyunk. Ha fáj a fejünk, bekapunk egy pirulát, és kész. A reklámok is ezt sugallják. Ha hetente fáj a fejünk, hetente tesszük ugyanezt. Pedig nagyobb körültekintéssel kellene kezelni ezt a tünetet.

Miért van az, hogy egy fogfájásnál előbb-utóbb elmegyünk a fogorvoshoz, egy fejfájásnál, akár legyen az hetente többször is, nem megyünk? Dr. Szok Délia neurológus, az egyik legismertebb fejfájás-specialista mondja el erről a véleményét.

– A fejfájás egy panasz. Mégpedig nagyon gyakori panasz. Mindenkinél előfordul az élete során. A kérdés az, hogy milyen gyakorisággal és milyen erősséggel. Ha nem elviselhetetlen, akkor jön a fájdalomcsillapító. Mert ezeket recept nélkül meg lehet venni, de ezzel a kontroll is eltűnik, és kialakulhat egy hozzászokás, ami már igen veszélyes egészségügyi probléma. A fejfájással élő személyek akár egész életük során sem jutnak el amiatt orvoshoz. Nem is említik az orvosnak, hogy ilyen panaszuk van, hanem öngyógyítással kezelik a fájdalmat. Pedig már az sem mindegy, milyen típusú a fejfájás. Lehet féloldali, lüktető, hányingerrel társuló – ez migrénes jellegű, vagy kétoldali, körkörös, feszítő-nyomó – ez a tenziós típusú fejfájásra jellegzetes.

Van, amelyik hirtelen kezdetű, főleg egy nem fejfájós egyénnél, vagy időskorban jelentkezik először – ezek veszélyre felhívó jelek. Hirtelen kezdődő, erős fejfájás fokozódó fájdalommal, amely fájdalomcsillapítókra nem múlik. Ez egy tipikus tüneti fejfájás, aminek valamilyen szervi ok állhat a hátterében. Ez lehet valamilyen agyi betegség, de lehet akár zöldhályog, vagy magas vérnyomás is. Ezt mindenképpen ki kell deríteni, mert magát az okot kell kezelni, és akkor a fejfájás mint kísérő tünet is elmúlik. Ilyenkor kivizsgálás javasolt. A háziorvos utalja majd tovább a beteget a szakterületekre, köztük a neurológiára, ami a fejfájás vizsgálati helye.

Az allergia Önnel utazik!

2025. május 29.



Az asztma az arra hajlamos egyénekben a légutak krónikus gyulladásos betegsége, mely azok kisebb-nagyobb mérvű elzáródásával jár. A gyulladás fokozza a légutak érzékenységét a sokféle irritáló anyaggal szemben. Sokszor nem is deríthető fel az asztma kóroka. A betegség leggyakoribb megjelenési formája az allergiás asztma. Némely ember szervezete a környezetben lebegő porra, füstre, virágporra, állati szőrre olyan reakciókkal válaszol, mintha az valamilyen ártó anyag, betegségkeltő mikroorganizmus lenne: a szervezetben ezek az anyagok immunválaszt váltanak ki.

Az immunválasz része egy olyan anyag felszabadulása (hisztamin), mely izgatja a szöveteket: kivörösödést, a szövetek duzzanatát, könnyezést, a torok nyálkahártyájának izgalmát, köhögés, tüsszentést, orrfolyást vált ki. Nemcsak a szálló porra, hanem ételekre, vegyi anyagokra, gyógyszerekre is allergiás lehet valaki. Ugyanilyen reakciót vált ki a méh- és szúnyogcsípés, egyes tengeri csalánozók szúrása.

Az egészséges ember hörgőjének – mely a légcső folytatása és a tüdő-léghólyagocskákba vezet – keresztmetszete tág, mert a hörgőcső körül az izmok ellazultak és a hörgő nyálkahártyája is vékony. Ez könnyű, gyors levegőáramlást tesz lehetővé. Az asztmás ember gyulladt hörgőjének átmérője szűk, mert a körülötte levő izmocskák görcsösen összehúzódnak, a hörgő nyálkahártyája duzzadt, és a járatot nyák tölti ki. Emiatt a levegő beáramlása a tüdőbe nehezített.

Az asztmás roham kiváltó okai

A betegség akut fellobbanása legtöbbször az utazási stressz hatása, de kiválthatja azt vírusos fertőzés is. Nincs azonban elegendő bizonyíték arra nézve, hogy az asztmás beteg influenza elleni védőoltása előnyös hatású.