2025. május 20.
Túl van a Vivicittán, az UltraBalatonon vagy más futóversenyen és azóta fáj a térde? Bár a pihentetés mindenképp jót tesz az akut fájdalom szakaszában, nem feltétlenül kell lemondania a teljes szezonról, ha idejében felismerik és kezelik a problémát. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája a futókat gyakran érintő futótérd kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Mikor lehet futótérdre gyanakodni?
Az úgynevezett futótérd igen gyakori probléma, jellemzően futók, ugrók és más ugrással, erős és gyakori földet éréssel járó sportolók panaszkodnak a tompa térdfájdalomra. Gyakrabban alakul ki ez a probléma kamaszoknál, fiataloknál és idősebbeknél, és nem kizárólag csak sportolóknál.
A térdkalács ín ugyanis viszonylag könnyen túlterhelődhet a gyakori és túl erős földre érkezéstől. A valóságos ok a combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése, ami nagyrészt a nem szakszerűen kivitelezett mozdulatok, a nem jól felépített edzés következménye, bár a fizikai munkát végzők terhelése és egy sérülés is lehet a fájdalom eredője. Eleinte egy „egyszerű” gyulladás alakul ki, ami azonban idővel állandósulhat, és akadályozza a szabad mozgást, sportolóknál a hatékony edzést.
– Akik éppen most futottak le egy számukra hosszabb távot, akár valamelyik nagy futóversenyen, tapasztalhatták, hogy a térdfájdalom sokszor hirtelen, mozgás, futás közben alakul ki, legtöbbször komolyabb fizikai terhelés után. Közvetlenül a térdkalács csúcs körül jelentkezik az éles fájdalom és a nyomásérzékenység, bár az ilyen tünetek forrása nem mindig egyértelmű, ezért minden esetben szükséges, hogy orvos állítsa fel a diagnózist, hiszen ki kell zárni például az olyan súlyos okokat, mint az ínszakadás, a porcleválás – hangsúlyozza Páll doktor.
Milyen tüneteket okozhat még a futótérd?
Akkor lehet futótérdre (vagy más néven ugrótérdre) gyanakodni, ha a kezdeti térdfájdalom tartóssá válik és az alábbi tünetek is kísérik:
– ha bizonyos mozgások fokozzák a fájdalmat, mint például a térdelés, a lépcsőzés, a guggolás,
– ha hosszabb ideig tartó üléskor is fájni kezd a térd,
– ha enyhe duzzanat látszik a térden,
– ha a láb kinyújtásakor súrlódó érzés jelentkezik,
– ha csökken a combizom ereje.
2025. május 20.
Sokfajta érv szól a kézírás tanításának megőrzése mellett, többek között az is, hogy a kézírás egészen másként aktiválja az agyunkat, mint amikor géppel írunk.
Az agykutatók a kézírás számos fejlesztő hatását felismerték. Amikor kézzel írunk, akkor az agyunk Broca-mezőnek nevezett része nagyon aktív lesz. A Broca-központ – amelyet Paul Broca XIX. századi francia neurobiológusról neveztek el – az ajkak, az állkapocs, a nyelv, a lágy szájpad és a hangszálak mozgását irányítja. Ha megsérül, a beszédképzés súlyos károkat szenved, mert a Broca-mező utasítja az ehhez szükséges izmokat, hogy legyenek szívesek dolgozni. Amikor tehát kézzel írunk, a Broca-mező nagyon aktív lesz. Ha viszont gépírással, akkor meg sem rezdül. Ez sok mindent megmagyaráz. A kézírás serkenti a kommunikációs készség kialakulását, hiszen amikor beszélgetünk egymással, a Broca-mező állandó aktivitásban van.
A kézírás tehát a beszédet és a kommunikációt is fejleszti, ezáltal pedig a kreativitást és a térérzékelést.
Nem beszélve arról, hogy a finommozgások kialakulása vagy fejlesztése ugyancsak kapcsolatban van a kézírással. Azt is kimutatták, hogy a finommozgások révén a precizitás – ami nem minden emberre jellemző – is tovább finomodik. Ha valamit megtanulunk, írjunk róla vázlatot, mert az lenne a jó tanulási módszer!
2025. május 19.
A horkolás még potenciazavart is okozhat?
Alvás közben fontos szerep jut a felső légutaknak (orrüreg, garat, gége, légcső), mivel ezeken keresztül jut el a levegő és a benne lévő oxigén a szervezet pihenése alatt is a tüdő és a keringés által a sejtekhez. A felnőtt férfi lakosság 40, a női lakosság 20%-a horkol. A kor előrehaladtával növekszik a horkolás előfordulási valószínűsége. A horkolás a szociális, partnerkapcsolati problémákon túl – mások nyugalmát zavaró horkolás – a horkoló szervezetére is negatív hatással van. A horkolásból adódó, alvás alatti jelentős oxigénhiány nappali fáradtságot, aluszékonyságot, teljesítménycsökkenést, a koncentráció zavarát, ingerlékenységet, férfiaknál potenciazavart okozhat. Mivel a horkolás által létrejövő oxigénhiány folyamatos stresszt jelent a szervezet számára, a horkolók esetében jelentősen megnövekszik az előfordulási valószínűsége a magasvérnyomás-betegségnek, a szívbetegségnek, a stroke-nak és egyéb keringési betegségeknek.
Lehetséges okok
A légutak szűkületének számos oka lehet, ezek közül a legfontosabbak/leggyakoribbak, a teljesség igénye nélkül:
Az orr kóros állapotai (melyek az orrüreg szűkületét okozzák):
Orrsövényferdülés
Az orrkagylók megnagyobbodása
Légúti allergia
Krónikus orrmelléküreg-gyulladás (rostasejtek, arcüreg, homloküreg)
Orrpolip
A garat kóros állapotai:
Megnagyobbodott orrmandula (leginkább gyermekkorban)
Megnagyobbodott torokmandula
Megnagyobbodott nyelvcsap
Tónusát vesztett, laza lágy szájpad
Anatómiailag szűkebb garat
Megnagyobbodott nyelvgyök
Élettani/kórélettani állapotok, melyek fennállása esetén nagyobb valószínűséggel fordul elő horkolás, illetve légzéskimaradás:
Túlsúly. A testtömegindex (BMI – Body Mass Index) alapján kategorizálható az emberi testsúly állapota. Kiszámítása során a kg-ban megadott testtömeget osztják a m-ben mért testmagasság négyzetével, mértékegysége: kg/m 2 . A normál testsúly 18,5–24,99 közötti tartományban található, 25–29,99-ig túlsúlyosságról, míg 30 feletti értékeknél elhízásról van szó.
40 évesnél idősebb egyén. Az életkor előrehaladtával a szervezet izmainak tónusa csökken, ez történik a felső légutak izmaival is. Ennek következtében a lágy szájpad és vele együtt a nyelvcsap tónusukat vesztett szövetei egyre nagyobb mértékben jönnek rezgésbe a beáramló levegő hatására, és az egyre hangosabbá váló horkolási hangot képezik.
43 cm vagy annál nagyobb nyakméret férfiaknál, 40,6 cm-nél nagyobb nyakméret nőknél. Általánosságban a nagyobb nyakkörfogat vastagabb nyaki zsírszövetet jelent, amely fekvő állapotban jelentősen szűkíti a felső légutakat.
Az alkohol izomrelaxáló hatása. Ha lefekvés előtt alkoholt fogyaszt valaki, az mennyiségtől és egyéntől függően relaxálja a felső légutak izmainak tónusát, ezáltal a légutak szűkülnek, ami horkolást eredményez.
Gyógyszerek, főként nyugtatók, altatók, melyek izomtónus-csökkenést okoznak.
Dohányzás.
A menopausa utáni hormonváltozások hatására a garatizmok nagyobb mértékben lazulnak el.
