Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyümölcsfogyasztási kisokos cukorbetegeknek

Érdekességek2018. július 31.

A nyári szezonban az egyik legjobb, hogy a gyümölcsök és a zöldségek sokkal nagyobb választékban, ráadásul frissen állnak rendelkezésre. A nagy kánikulában az ember ki is van éhezve ezen lédús ételekre, így nem is csoda, hogy a melegebb hónapokban nagy mennyiségben fogyasztjuk őket. Azonban ha valaki cukorbetegséggel küzd, mindenképpen be kell tartania néhány fontos szabályt, ha gond nélkül szeretné élvezni a nyár ízeit! A témával kapcsolatban felmerülő kérdéskeben Szarka Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa igazítja el olvasóinkat.

Kerti vetemények és cukorbetegség

Azok, akik kénytelenek együtt élni a cukorbetegség valamelyik típusával, pontosan tudják azt, hogy nem mindegy, mikor, mennyi szénhidrátot is juttatnak be a szervezetükbe. A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaszolgáltatói, ám mivel az emésztés során minden szénhidrátot egyszerű cukorrá bomlik le, egyáltalán nem mindegy, mennyit is fogyaszt belőlük a cukorbeteg!

Fontos tudni, hogy a gyümölcsök, de bizonyos szénhidrát-tartalom felett zöldségek esetén is számolni kell szénhidrát-tartalommal, ráadásul előbbiek a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportjához tartoznak. Ez azt jelenti, hogy bár nagy a csábítás, mégsem lehet ezeket a nyári, lédús finomságokat egyszerre nagy mennyiségben fogyasztani, sőt, arra is figyelni kell, mikor falatozunk belőlük!

A cukorbetegek számára is mérvadó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már közel három évtizede közzétett ajánlása, amely napi ötadagnyi, összesen mintegy 40 dekányi zöldség és gyümölcs elfogyasztását javasolja. A WHO szerint ilyen mennyiségű zöldség és gyümölcs elfogyasztásával már jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, az elhízás kockázata. A tudományos társaságok ajánlásai azóta is ezt, vagy ennél egy kissé nagyobb napi mennyiséget javasolnak fogyasztani. Cukorbetegeknek azonban ezt a mennyiséget úgy el kell osztani, hogy arányaiban több legyen a zöldség, mint a gyümölcs, illetve ne egyszerre fogyassza el az ajánlott mennyiséget, hanem széthúzva azt az étkezések között (a reggeli, kora délelőtti órákban és késő este lehetőleg kerülje a gyümölcsöket).


Gyümölcsök szénhidráttartalma

Fontos azt is tisztázni, hogy a gyümölcsök összetételük alapján rendszertanilag a friss, lédús gyümölcsök (pl. alma, cseresznye, málna) és a száraztermésű, héjas gyümölcsök (pl. mandula, dió) csoportjába sorolhatók, és ennek megfelelően kémiai összetételük, tápanyagtartalmuk is különböző: előbbi csoport szénhidráttartalma 2-25% között mozog, míg a száraztermésű gyümölcsök cukortartalma ennél jóval alacsonyabb, 10% körüli.

Lehetőleg friss, szezonális kerti veteményeket fogyasszunk, illetve mindig tartsuk szem előtt a szénhidrát-tartalmukat.

Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 7 g vagy annál kevesebb a szénhidrát:
alma, citrom, grépfrút, málna, földieper, szeder, görögdinnye, ribizli

Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 8-10 g a szénhidrát:
egres, birsalma, őszibarack, sárgabarack, őszibarack, nektarin, sárgadinnye, narancs

Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 11-15 g a szénhidrát:
cseresznye, meggy, kivi, körte, mandarin, szilva, áfonya

Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 15 g vagy annál magasabb a szénhidrát:
szőlő, banán, datolyaszilva, gránátalma, mangó

Az fenti adatok tisztított mennyiségre vonatkoznak, vagyis barack magja nélkül, dinnye héja nélkül stb...

Gyümölcsfogyasztási kisokos

A gyümölcsöket lehet egy-egy étkezés befejező fogásaként, desszertként enni, de fogyaszthatók önállóan, délutáni kisétkezésre is. Érdemes egészben, darabolás, pépesítés, turmixolás nélkül elmajszolni őket (hiszen ezek az eljárások mind-mind emelik a glikémiás indexet, azaz gyorsítják a szénhidrátok felszívódását). Egy-egy étkezés alkalmával maximum 2 adagnyi gyümölcs elfogyasztása javasolt. 1 adag 1 maréknyi pl. málnának, meggynek vagy 1 ökölnyi pl. almának, narancsnak felel meg. Ettől függetlenül érdemes minden gyümölcsöt legalább egyszer lemérni, és kiszámolni, pontosan mekkora adag fogyasztható egy-egy étkezés alkalmával – tanácsolja a Cukorbetegközpont dietetikusa.

Kerüljük a cukrozott befőtteket, lekvárokat, aszalt gyümölcsöket, gyümölcspépeket, gyümölcsleveket.

Mindenképpen számolni kell azzal a ténnyel is, hogy minden ember más, így az ajánlott mennyiségek is eltérhetnek. Fontos a dietetikus szakember segítsége, aki személyre szabott tanácsadás során az egyéni paraméterekhez, adottságokhoz, szükségletekhez mérten alakítja ki a diétát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.