Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha elfogy a tetterõ

Érdekességek2026. november 12.

Fotó: gettyimages.comA motiváció energia, mely felpezsdít és tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek tûnik... és nincs kedvünk a céljaink megvalósításához. De hogyan találjunk ismét rájuk, ha elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... A motiváció olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton "hajtásként", pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer azonban lehetõvé teszi, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.


Van azonban egy másik fajta, nem kevésbé jelentõs mozgatórugó is, mely cselekvési szándékunkat és kedvünket nagymértékben befolyásolja: ez mindnyájunknál az a valami, amit a legfontosabbnak tartunk saját, személyes szemszögünkbõl. Ez a valami lehet akár szerelem, szeretet, hatalom, pénz, családalapítás vagy bármi más - azzal a feltétellel, hogy döntõ jelentõséget tulajdonítsunk neki Így értékeink megtartása céljával összhangban cselekedni olyan erõt, motivációt jelent mely megsokszorozza energiánkat.

Ki-ki merítsen a maga motivációs forrásából

Minthogy mindnyájan más és már igényekkel rendelkezünk, eltérõ vágyakat helyezünk elõtérbe (kivéve a létszükségleteket) és az általunk legfontosabbnak tartott értékek sem azonosak, magunknak kell felfedeznünk, mi kösse le, vagy mi ne merítse ki energiáinkat. Motivációs forrásaink sajátosak, többnyire csak ránk jellemzõek. De ha rátaláltunk, tartós a motivációnk és megmarad a számunkra fontos értékek megõrzésének célja az a nagy horderejû tervek végrehajtása felé indíthat minket. Az így véghezvitt tettek alapértékeinket tükrözik és örömünkre szolgál foglalkozni velük.

Mikor veszíthetjük el motivációnkat?

Biztosan hiányzik a motivációnk, amikor cselekedeteink ellentétben állnak mindazokkal az értékekkel, melyek számunkra fontosak. Számos körülmény közrejátszhat benne, így többek között.

Külsõ tényezõk:

- Hirtelen változás szakmai vagy magánéletünkben.

- Csalódás vagy fájdalmas veszteség.

- Ösztönzés csökkenése vagy megszûnése.

- Túlságosan sok személyes gond.

- A felelõsség hiánya vagy túlzott mértéke.

Belsõ tényezõk:

- Amikor túl magasra tesszük a "lécet" adott lehetõségeinkhez képest.

- Mély, pszichikai változásokat élünk meg, melynek során értékeink és magasabb igényeink jogossága megkérdõjelezõdik.

Az is megtörténhet, hogy egy új vállalkozás kezdetén egy régi, rosszul feldolgozott élmény hatása ismét felbukkan a jelenben, fékezve energiánkat és a jövõbeli építkezést. Ha ez esetben az egyéni elmélkedés, töprengés nem bizonyul elegendõnek a lelki probléma leküzdésére, kérjük szakember segítségét. Õ lehetõvé teszi a kérdés elmélyítését és az új, motivációs felfogás irányába történõ nyitást.

Hogyan találjunk rá ismét?

Ahhoz, hogy ismét kapcsolatba kerüljünk azon belsõ forrásainkkal, melyek mintegy mozgatórugóként mûködnek, hasznos lehet, ha rendszeresen felteszünk magunknak néhány alapvetõ kérdést. Mint például: mire van ma leginkább szükségem? Mit tartok a legfontosabbnak életem jelenlegi szakaszában (mi a legnagyobb érék számomra)? Napi munkámban és magánéletem során végzett tevékenységeim összhangban vannak-e alapvetõ értékeimmel és igényeimmel? Ha nem, mit tehetek annak érdekében, hogy javítsak ezen a negatív elõjelû helyzeten? A pszichológusok szerint olykor elég csak egy kis változtatás életvezetésünkben ahhoz, hogy visszanyerjük tetterõnket és úgy érezzük, van értelme energiát fektetnünk egy adott terv megvalósításába, a kitûzött cél elérésébe.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aki folytatja a tanulást, fiatal marad

2026. november 02.



Idegen nyelvek, pszichológia, történelem, csillagászat, zene… Tanulhatunk bármit, csak térjünk le megszokott életünk kitaposott ösvényéről, és kezdjünk valami újat elsajátítani. Akár régen hagytuk el az iskolapadot, akár a közelmúltban, az újbóli tanulás számos szempontból is javunkra válik. Többek közt serkenti az agyműködést, új távlatokat nyit meg előttünk, és javítja önértékelésünket.

Tudásunk és készségeink, melyekre az évek során szert tettünk, a leggyakrabban közvetlenül kapcsolódnak szakmai vagy családi életünkhöz. Olykor azonban másra vágyunk: megtanulni egy újabb idegen nyelvet (pl. hogy eredeti nyelven olvassuk kedvenc könyvünket), jobban megismerni egy festészeti irányzatot, megérteni klímánk hatásait vagy a technológiai fejlődést…és sorolhatnánk. Ne ingadozzunk, ha érdeklődésünk megmutatkozik, kezdjünk bele a tanulásba, hiszen csak előnyünkre válhat.

„Bárki, aki abbahagyja a tanulást, akár 20, akár 90 éves, öregszik.  Aki viszont továbbra is tanul, fiatal marad.” – mondta egy bölcselő. Ez akár az egész életen áttartó tanulás egyik motívuma is lehet. Akkor is érdemes belevágni az újbóli tanulásba, ha korábbi tanulmányaink már nagyon távolinak tűnnek, hiszen régen befejeztük az iskolát, jelenleg pedig sokat dolgozunk, vagy pl. már idősnek tartjuk magunkat hozzá. 

Egyébként a COVID-19 járvány miatt történt bezártság idején megnövekedett a távoktatás iránt érdeklődők, vagy az abban résztvevők száma. Vajon az unalom enyhítése lehetett az ok? Kétségtelenül közrejátszott benne, de az új készségek elsajátítása, az ismeretlen (szak)területek megismerése iránti vágy minden időben csodálatos és hasznos eszköze lehet a mindennapok rutinjából való kilépésnek – igazi örömöt okozhat. Nincs semmi okunk, hogy megfosszuk magunkat tőle: a tanulás későbbi folytatásakor nemcsak ismereteinket gazdagítjuk, hanem többek közt agyunk „karbantartásához” is hozzájárulunk. Ennek módja és további előnyök:

A tudás hatalom

2026. november 02.



„Úgy látom, ebben három helyesírási hibát is vétettek.” Állítólag ez volt Marquis de Favras márki ironikus megjegyzése, amikor elolvasta a halálos ítéletét tartalmazó dokumentumot 1790-ben, a francia forradalom idején.

Aki tanult ember és méghozzá intelligens is, ezeket a megszerzett tulajdonságokat soha nem tudja – és nem is akarja – levetni magáról.

A tudás hatalom – szól a mondás. Mert biztonságérzetet ad, habár a mai világban ugyanezt tartják a pénzről is. Csak a hatalmas különbség a kettő között az, hogy a tudást nem lehet ellopni, elverni, elveszíteni, és nemigen tud elértéktelenedni sem.

Egy emberi agy másodpercenként 10 milliárd műveletre képes. De vigyázat! Egy szuperszámítógép 360 milliárdra!

Csak figyeljünk, hogy a gépek felül ne kerekedjenek rajtunk! Vagy már meg is tették?

Ezért veszélyes az ülőmunka

2026. november 01.

Az ülőmunka nem csak a mozgásszervekre veszélyes, hanem a belső szervekre is rossz hatással van. A gerinc fájdalmas betegségei mellett az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívnagyobbodás és a vesebetegségek rizikófaktorát is növelheti az ülő életmód. A veszélyekre Dr. Darabosné Tim Irma, a Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiai Tanszék oktatója és Dr. Werling Klára belgyógyász figyelmeztet.



Ön tudja, hogy kell helyesen ülni?

A gyógytornász tapasztalata szerint az emberek többségének nincs kellő információja a helyes ülésről. Aki naponta több órát ül, jó ha tudja, hogy az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás.

A helytelen üléskor majdnem kétszeresen (180 százalékosan) terhelődnek a porckorongok, az álláshoz képest. Ha mindez a nyomás állandóan féloldalasan és egyenetlenül jelentkezik, kialakulnak a mozgásszervi betegségek, például a porckorongsérv vagy a meszesedés.

A helytelen ülés súlyos következményei

A gyógytornászok azt is hangsúlyozzák, hogy a rossz tartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is rossz hatással van, amely szintén fájdalmat okozhat. A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, amely elváltozáshoz vezet, mindez veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét, kialakulnak a degeneratív elváltozások.

A megoldás: a rendszeres mozgás

Mindezek elkerülésére a célzott aktív mozgás a megoldás. Mozgással jó vérellátást biztosítunk az izmokban, ami a szív és a tüdő egészségének megőrzéséhez is hozzájárul. A mozgás azt is elősegíti, hogy a csontállomány ne épüljön le (ne degenerálódjanak a csontfelszínek, amelyeket egyenetlenül terhelünk), a mozgás hiánya pedig számos belgyógyászati problémát okozhat.