Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha náthás az egész család…

Érdekességek2018. január 31.

Környezetünk rohamlépésekben történő változásai a légúti betegségek kialakulását és lefolyását is jelentősen módosították…
Azt tapasztalom, hogy a korábban mindennapinak tartott, néhány nap alatt lezajló nátha gyakran elhúzódik, még a leggondosabb ápolás mellett sem gyógyul meg néhány nap alatt. Különösen a gyerekek közösségbe kerülésének időszakában gyakori, hogy szűnni nem akaró orrfolyás, köhögés veszi kezdetét. Az éjszakai fülfájdalmak, orrdugulás, torokfájdalom, időnként fellépő láz tartja állandó izgalomban a családot.

Hogyan alakulnak ki a szövődmények?

Sokan kérdezik tőlem, hogy mi az oka a szövődmények kialakulásának, hiszen mindent megtesznek azért, hogy ez ne következzen be. Tisztáznunk kell, hogy a nátha nem azonos a megfázással, bár a köznapi szóhasználatban a két fogalmat sokszor azonosnak vélik. Előfordul, hogy az orrfolyás megfázással kezdődik, de ez csak hajlamosít a légutakat megbetegítő vírusok megtelepedésére az orrban, a torokban és a légcsőben.


A vírusfertőzés következménye a vízszerű orrfolyás, ugyanis az orrnyálkahártya fokozott váladéktermeléssel igyekszik megszabadulni a vírusoktól. Egyúttal az orrüreget bélelő nyálkahártya megduzzad, és ez is hozzájárul a gátolt orrlégzés és szájlégzés kialakulásához. A torok kiszáradása, „kicsit piros” színe az orrdugulás következménye. Nem tévesztendő össze a torokgyulladással. A csecsemők náthája sokszor jár lázzal, étvágytalansággal, az orrdugulás miatt a szopási készség romlásával.

Bölcsődés- és óvodáskorú gyermekeknél a nátha ritkábban jár lázzal, és az általános tünetek mérsékeltebbek. A közösségbe ilyen állapotban bekényszerülő gyermek önmagára és társaira is komoly veszélyforrást jelent.

A vírusos nátha gyengíti az ellenálló képességet, és a környezetben lévő baktériumok könnyen megtapadnak a hurutos légutakban. A szervezet védekezése kapcsán sűrű, sárgászöld orrváladék termelődik, amelyben már tenyésztéssel többnyire kimutatható, gennykeltő baktériumok vannak. Cseppfertőzéssel az egész gyermekközösségre ráterjedhetnek.

Ezért jó az orrszívó

Klinikánkon született meg mintegy három évtizeddel ezelőtt az orrhigiéné gondolata, és azt követően az orrhigiéné eszközei is. Klinikai vizsgálatok sora bizonyította, hogy az orrváladék leszívásával a betegség lefolyása meggyorsítható, hiszen a kórokozók millióit távolítjuk el a váladékkal együtt.
Tévhit, hogy a szívótechnikával a váladéktermelés fokozódik. (Nem azonos az anyatej termelődésével – ott a szopás és a hormonok segítenek.) Az orrváladék termelődését a kórokozók jelenléte, vagy más ingerek (pl. pollenek) indukálják.

A klinikán kifejlesztett orrszívók és az orrhigiéné fontosságának gondolata már messze meghaladta hazánk határait. Bár vannak kétkedők, de a gyógyult gyermekek sora bizonyítja, hogy korszakalkotó gondolat született. Megváltozott környezetünk a nátha gyógymódjának technikai fejlesztését is indukálta. Ezért is nevezte el klinikai főnökünk az orrszívót technikai zsebkendőnek.

Meg kell értenünk az idősebb korosztály kétségeit az orrszívás szükségességével kapcsolatban, hiszen ők is felneveltek bennünket, és akkor még nem volt porszívós orrszívó. Orrszívó valóban nem volt, de nagyon sok náthás eredetű fülszövődmény igen, ami az esetek egy részében fülműtétet tett szükségessé. Az utóbbi időben, az orrhigiéné eszközeinek bevezetése óta a fülszövődmények száma jelentősen csökkent, lefolyásuk megváltozott, de a légúti szövődmények még mindig nagyon gyakoriak.

Hogy ne legyen beteg az egész család?

Az elhúzódó nátha hátterében tünetszegényen zajló arcüreggyulladás állhat, ami több héten át fennálló orrfolyást és köhögést eredményez az alkalmazott gyógyszeres kezelés ellenére is. Az utóbbi néhány évben azt tapasztalom, hogy a szűnni nem akaró náthás-köhögős panasszal kezelt gyermekek szülei is hasonlóan betegek. A gyermekközösségekben többszörös gyógyszeres kezelés után megerősödött és szétszóródott kórokozók már a felnőtteket is megbetegítik. Sokszor eltűnődöm rajta, hogy a fiatal, életerős szülők immunitása sem elég erős a kórokozók bizonyos csoportjának leküzdésére.

Szükségszerűnek vélem, hogy ezeket a megfigyeléseket alapul véve fokozottan figyeljünk oda a betegség tovaterjedésének megakadályozására.

A legfontosabbak:

  1. Ne vigyük a náthás-köhögős kicsiket a közösségbe.
  2. Otthon ápolva nagyon figyeljünk a higiénére (gyakori szellőztetés, a piszkos papír zsebkendő gondos összegyűjtése, náthás szülőnek szájmaszk használata, vitamindús táplálkozás).
  3. Dohányzás mellőzése.

Ami még segít:

A fentieket – naponta többször – gondosan végezve a betegség lefolyását meggyorsíthatjuk, és a szövődmények elkerülhetők.

Dr. Somi Ildikó
Gyermek fül-orr-gége szakorvos
www.gyogysapka.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.