Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hajritkulás – mikor forduljunk immunológushoz?

Érdekességek2019. november 13.

Fotó: 123rf.com

Ősszel természetes, hogy több hajszálat vesztünk fésülködés vagy hajmosás közben. Mivel a haj folyamatosan megújul, ezekben a hónapokban és tavasszal is intenzívebb hajhullást tapasztalhatunk. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyére nem nő új, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. Arról, hogy milyen esetben forduljunk ezzel a problémával immunológushoz, dr. Kádár Jánost, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Hormonális oka is lehet
Ha a hajszálak elvesztésének ütemével egyenes arányban nem nőnek újabb hajszálak, a haj megritkul. A férfiakat és nőket is érintő folyamat jellemzően a fejtetőn jelentkezik először. A panaszok kivizsgálása ez esetben is indokolt: a háttérben például hormonális problémák mellett vitamin-, ásványianyag hiány, gombás fertőzés is állhat. Stressz hatására hirtelen hajvesztés is bekövetkezhet, mely az egész fejbőr területét érintheti, de bizonyos gyógyszerek, vagy kezelések, például kemoterápia miatt a haj- és szőrszálak elvesztése akár az egész test területére kiterjedhet.

Amikor immunológiai kivizsgálásra van szükség
Immunológiai szempontból jelentősége a foltokban kialakuló hajhullásnak van, ez esetben komplex kivizsgálás szükséges a panaszokat okozó eltérések felderítésére. A foltos hajhullás korra és nemre való tekintet nélkül bárkinél jelentkezhet. A tünetek rendszerint hirtelen, egyik napról a másikra alakulnak ki. Az alopecia szó eredete az ókori görög nyelv szerint „róka betegséget” jelent, utalva ezzel a ragadozóknál évente kétszer lezajló vedlés folyamatára. Az areata jelentése: foltokban vagy kör alakban megjelenő. A foltos hajhullás érintheti a szemöldök, bajusz, szakáll területét is. A hajszálak elvesztését az adott bőrterület égő, viszkető érzése is kísérheti. Az alopecia areata autoimmun betegség, melynek lényege, hogy a hajtüszők sejtjeit az immunrendszer testidegen anyagként azonosítja és sejtes védekezés folytán pusztítja őket. 


Öröklődhet
A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, az érintettek többségénél megfigyelhető azonban családi halmozódás: ötből egy érintettnél jellemzően a családban is előfordult a betegség. Más autoimmun betegségek is növelhetik a kialakulásának kockázatát: az érintetteknél, vagy a családjukban rendszerint jelentkezett már valamilyen egyéb kórkép – például SLE, vagy atópia – formájában. A betegség érzelmileg megterhelő, nagy pszichés stresszel jár. A stressz pedig tovább súlyosbítja a meglévő panaszokat, ezért is fontos a kezelés mielőbbi megkezdése.

Góckutatás?
A hozzám forduló páciensek többsége rendszerint már több szakorvosnál is járt a háttérben álló okok felderítése végett – számol be tapasztalatairól az Immunközpont főorvosa. Foltokban jelentkező hajhullás kapcsán a betegek a szervezetükben rejtőző gócra, gyulladásra gondolnak elsősorban. Többségük már megjárta az urológust, nőgyógyászt, fül-orr-gégészt, a fogorvost. Esetleg mandulaműtét elvégzésére is sor került, a gyógyulás azonban mégis elmaradt.

Kezelési lehetőségek
Mindenképpen vizsgálni kell, hogy fennáll-e gyulladásos folyamat, vagy allergiás eredet, illetve milyen egyéb okok merülhetnek fel a leletek, a beteg kórelőzményei, családban előforduló betegségek kapcsán. Sokszor a kiváltó okot nem is sikerül felderíteni, és nem marad más, mint a helyi, lokális immunológiai gátlás: lehet ugyanis olyan szert választani, mely a szervezet egészét nem érinti, szisztémás hatása nincs, mégis az alkalmazás helyén hatásos koncentráció alakítható ki. A kivizsgálás és a kezelés mielőbbi megkezdése különösen fontos, amennyiben időben sikerül megfelelő gyógymódot találni, a haj elvesztése megállítható.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Az allergia Önnel utazik!

2025. május 29.



Az asztma az arra hajlamos egyénekben a légutak krónikus gyulladásos betegsége, mely azok kisebb-nagyobb mérvű elzáródásával jár. A gyulladás fokozza a légutak érzékenységét a sokféle irritáló anyaggal szemben. Sokszor nem is deríthető fel az asztma kóroka. A betegség leggyakoribb megjelenési formája az allergiás asztma. Némely ember szervezete a környezetben lebegő porra, füstre, virágporra, állati szőrre olyan reakciókkal válaszol, mintha az valamilyen ártó anyag, betegségkeltő mikroorganizmus lenne: a szervezetben ezek az anyagok immunválaszt váltanak ki.

Az immunválasz része egy olyan anyag felszabadulása (hisztamin), mely izgatja a szöveteket: kivörösödést, a szövetek duzzanatát, könnyezést, a torok nyálkahártyájának izgalmát, köhögés, tüsszentést, orrfolyást vált ki. Nemcsak a szálló porra, hanem ételekre, vegyi anyagokra, gyógyszerekre is allergiás lehet valaki. Ugyanilyen reakciót vált ki a méh- és szúnyogcsípés, egyes tengeri csalánozók szúrása.

Az egészséges ember hörgőjének – mely a légcső folytatása és a tüdő-léghólyagocskákba vezet – keresztmetszete tág, mert a hörgőcső körül az izmok ellazultak és a hörgő nyálkahártyája is vékony. Ez könnyű, gyors levegőáramlást tesz lehetővé. Az asztmás ember gyulladt hörgőjének átmérője szűk, mert a körülötte levő izmocskák görcsösen összehúzódnak, a hörgő nyálkahártyája duzzadt, és a járatot nyák tölti ki. Emiatt a levegő beáramlása a tüdőbe nehezített.

Az asztmás roham kiváltó okai

A betegség akut fellobbanása legtöbbször az utazási stressz hatása, de kiválthatja azt vírusos fertőzés is. Nincs azonban elegendő bizonyíték arra nézve, hogy az asztmás beteg influenza elleni védőoltása előnyös hatású.

Kutatás: a társas támogatás 30 százalékkal növeli az edzésidőt

2025. május 29.

Ezért működik jobban a közösségi edzés

A legfrissebb kutatások szerint azok, akik közösségben sportolnak, motiváltabbak, kitartóbbak, sőt, lelki támogatást is kapnak. A közösség ereje nemcsak a sportban, hanem a mindennapi életben is érezhető. A szakértő szerint a siker kulcsa az őszinte törődés, a rendszeres visszajelzés és a közös kihívások.

Egy 2024-es tanulmány szerint a társas támogatás 30%-kal növeli az edzéssel töltött időt, és a tagok önbizalma is nő általa. Az online közösségek hatékonyságát szintén alátámasztják a kutatások.

„Talán mindenki ismeri az érzést, amikor a nyár közeledtével elhatározzuk, hogy rendszeresen edzünk, életmódot váltunk. Sokszor azonban a kezdeti lelkesedés hamar elfogy, különösen, ha egyedül próbálkozunk” – emlékeztet Fodor Réka fitneszedző, a Barackcsapat alapítója.

Miért olyan nehéz egyedül edzeni?

„Amikor egyedül edzünk, könnyebb elveszíteni a motivációt, hiszen senki nincs mellettünk, aki egy nehezebb nap után segítene új lendületet találni” – magyarázza Fodor Réka, aki történelem és kommunikáció-média szakos végzettsége mellett kezdett bele az edzői karrierbe. Hosszú éveket töltött azzal, hogy farizmát építse, egyedi módszertant fejlesztett ki a nők számára. A Covid-járvány idején alapította meg a Barackcsapatot, amely mára több mint 10.000 + nő számára nyújt nemcsak edzéseket, recepteket és életmódváltást, hanem valódi közösségi élményt is. Réka módszerének sikeressége révén elérte, hogy a Barackcsapat Magyarország legnagyobb női online edzés közössége és platformja. De mint elmondja ez több, mint egy edzésprogram, vagy életmód platform…

„Egy jól működő közösségben a fejlődés túlmutat a fizikai változáson. Azt látom, hogy a közösségi támogatás hatására a tagok önbizalma is növekszik. Többen elmesélték, hogy ennek köszönhetően más életcélokat is kitűztek, bátrabbak lettek, jobban hisznek önmagukban. Amikor másokkal együtt edzünk, egy láthatatlan energiamező jön létre, ami mentálisan is támogat.”

A halállal kapcsolatos tabutémák ledöntése is feladata az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoportjának

2025. május 28.

Mindenkit érint, de senki sem szeret beszélni róla. Az elmúlás és annak körülményei vannak az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoport tevékenységének fókuszában, amely júniusban konferenciát szervez a témában.

A WHO definíciója alapján a palliatív ellátás: „a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat.”

Magyarországon az életvégi támogatás egyik szervezett formája a hospice-palliatív ellátás, amely elsősorban daganatos betegek számára biztosítja életük utolsó szakaszában a méltóságteljes, fájdalommentes életet, figyelembe véve testi, lelki, szociális és vallási szükségleteiket és a hozzátartozók támogatását. Az Életvégi Méltóság Munkacsoport a Szegedi Tudományegyetem több intézetében, illetve klinikáján dolgozó, az életvégi ellátás fejlesztésében elkötelezett önkéntesekből jött létre, feladata az életvégi ellátás különböző aspektusának fejlesztése, egyebek mellett  képzések elősegítése, kutatás, jogi segítségnyújtás megszervezése, etikai kérdések felvetése, társadalmi párbeszéd elősegítése a témáról, a betegellátás fejlesztésére irányuló lobbitevékenység, társadalmi érzékenyítés.

– Fontos célunk még, hogy az oktatásban is egyre inkább megjelenjen az életvégi méltóság kérdése, hogy az egyetemi hallgatók már a képzésük során halljanak az életvégi tervezéssel, haldokolással, halállal kapcsolatos témákról. Ha képzésről beszélünk, akkor a kutatás sem hagyható figyelmen kívül. Egyre több szakdolgozó és TDK hallgató keres meg minket, hogy szívesen vizsgálná ezt a témát. Alapvetően kevés a hazai vizsgálat ebben a témában, így bőven van mit feltárni – tudtuk meg Dr. Kassai Szilviától, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet adjunktusától.

Közös célként fogalmazódott meg egy intézményesített fekvőbeteg hospice ellátás létrehozása. Ennek megvalósításához az erőforrások előteremtése komoly kihívást jelent, de a szakmai összefogás, az elköteleződés és a hosszú távú tervezés lehetővé teheti, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljenek ennek a fontos ellátási formának a megvalósításához Csongrád-Csanád vármegyében.