Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hangszalagbénuláshoz is vezethet a koronavírus?

Érdekességek2024. február 06.

Fotó: pixabay.com

A Pediatrics folyóiratban nemrégiben bemutatott tanulmány szerint a koronavírus ritka esetekben egy újfajta idegrendszeri szövődménnyel, a hangszalagok bénulásával is járhat. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa arra figyelmeztet, hogy a kezelésre nem javuló légzési nehezítettség esetén fül-orr-gégészeti kivizsgálásra is szükség lehet.  

A koronavírus okozta szövődmények

A koronavírus fertőzés a főbb tünetek megszűnését követően számos szervre vagy szervrendszerre gyakorolhat káros hatást, így az idegrendszer működését is negatívan befolyásolhatja. Gyermekek esetében az idegrendszeri érintettségre utaló tünetek közé tartoznak az elhúzódó fejfájás, görcsrohamok, stroke, perifériás neuropátia, demyelinizációs betegségek, valamint az encephalopathia. Az idegrendszeri tünetek között kell megemlítenünk a fertőzés okozta hangszalagbénulást is, melyre a Pediatrics folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány hívta fel a figyelmet. A tanulmány szerint nagy valószínűséggel koronavírus-fertőzés vezetett egy 15 éves lány hangszálbénuláshoz.

A koronavírus fertőzést követő hangszalagbénulás 

A tanulmányban közölt eset szerint a beteg a Massachusetts General Hospital sürgősségi osztályán jelentkezett légzési elégtelenség tüneteivel, kilenc nappal a SARS-CoV-2 fertőzés diagnózisa után. Mivel kórtörténetében asztma és szorongás is szerepelt, ezért szteroidokat és hörgőtágítót kapott, ám a gyógyszerek hatására sem javult állapota. Először paradox hangszálműködést állapítottak meg orvosai, tünetei azonban a logopédiai terápia hatására sem enyhültek. A stridor és a nehézlégzés mellett később nyelési nehézségek, féloldali gyengeség, bizsergés és zsibbadás is jelentkezett a betegnél. Ekkor került sor egy újabb fül-orr-gégészeti kivizsgálásra, ami a kétoldali hangszálbénulás diagnózisát vetette fel.

A páciensnél végül légcsőmetszést hajtottak végre, melynek hatására légzése elkezdett rendeződni. A tinédzsernél elvégzett lumbálpunkciót, labor-és képalkotó, valamint a fül-orr-gégészeti, neurológiai, pszichiátriai, logopédiai és idegsebészeti vizsgálatokat követően arra az eredményekre jutottak a klinikusok, hogy a kétoldali hangszálbénulás a SARS-CoV-2 fertőzés késői következményeként alakulhatott ki.


-Hangszalagbénulás akkor alakul ki, amikor a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. A hangszalagbénulás a légzést és a hangképzést is befolyásolja, de a rossz zárás miatt aspiráció, félrenyelés is kialakulhat. A bénulás érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. Ez utóbbi viszonylag ritkán következik be, de a fulladás veszélye miatt szükségessé válhat az egyik hangszalag lateralizációja vagy akutan akár a légcsőmetszés – mondja dr. Holpert Valéria.

Korábbi vizsgálatok már beszámoltak SARS-CoV-2 fertőzés miatt kialakuló hangszalagbénulásról azoknál a betegeknél, akik hosszan tartó orotracheális intubációt (szájon át a légcsőbe vezetett tubuson keresztüli gépi lélegeztetést) igényeltek. Ma már világossá vált, hogy olyan esetben is kialakulhat ez a betegség, amikor nem volt szükség intubálásra. A hangszalag bénulás a SARS-CoV-2 fertőzés neuropátiás szövődménye is lehet – ismerteti dr. Holpert Valéria. A bénulás általában átmeneti, de hónapokig eltarthat.

-A SARS-CoV-2 fertőzés okozta légzési nehézségek hátterében hangszalagbénulás is ronthatja a beteg állapotát, a sokkal gyakoribb légúti betegségek – például az asztma – mellett. Ha a beteg nem reagál a kezelésre, mérlegelni kell a mihamarabbi fül-orr-gégészeti kivizsgálást is, melynek során a szakember gégetükrözés segítségével méri fel a hangszalagok állapotát. Légzési, beszéd- vagy nyelési panaszok esetén is szakorvoshoz kell fordulni, hogy tisztázhassuk a háttérben meghúzódó okokat – hívja fel a figyelmet dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ orvosa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.