Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hány éves korodban maradtál otthon először egyedül?

Érdekességek2024. augusztus 11.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.És most, ha már szülő vagy, mit gondolsz erről? Helyes volt? Te hány éves kortól hagynád egyedül a gyereked? Fontos kérdés ez elsősorban a vakáció idején, amikor a munkaidő és a meghatározott szabadságkeret határt szab az együtt tölthető időnek. Az NN Biztosító friss felmérése szerint a magyar szülők többsége 10-13 évesen hagyná otthon először felügyelet nélkül gyermekét, szabadidős programra pedig csak 14 éves kor felett engednék el őket egyedül.  

Komoly fejtörést okoz ez a vakációs kérdés a családok nagyrészénél, hiszen az óvodák három-öt hétre, az iskolák pedig idén tizenegy hétre zárják be kapuikat. Ez az időszak a legtöbb családtól logisztikai bravúrok sorozatát kívánja meg a szabadnapokkal, a mozgósítható rokonokkal és szomszédokkal való tervezés kapcsán. Azonban ennek tudatában is a megkérdezett szülők 83%-a gondolja saját feladatának, hogy vigyázzon gyermekére, és csak 17% szerint bízható rá a csemete családtagokra vagy bébiszitterre.

Én 12 évesen hagytam először egyedül kiskamasz fiam, de ehhez – józan mérlegelés után úgy döntöttem – minden körülmény megfelelő: csendes, nyugodt, fővárosi parkos részen volt a lakás, ahol a környéken mindenki ismerte egymást, és ha egy gyerek egyedül megjelent a színen, tudták ki ő, hol lakik, kik a szülei. És a fiam is érett volt már a helyzetre: imádott olvasni – ahhoz meg nem kellett – a könyvön kívül – más társaság. Ja meg persze, ott volt mellette a kutyusa is!

A felmérés szerint a résztvevők 24%-a úgy nyilatkozott, hogy csak 14 éves kor felett érik meg az idő a felügyelet nélküli otthonmaradásra, míg 17% már 10 évesnél fiatalabb csemetéjére is rábízná a lakást.

Az önálló szórakozás tekintetében is megoszlanak a vélemények: a szülők 43%-a nem engedné a gyermeket 14 éves születésnapja előtt semmilyen szabadidős programra kíséret nélkül, főként nem egy esti bulira, amire 79% mondana nemet. A 14 éves kor a külföldi táborozás esetén is vízválasztó: a válaszadók 45%-a ekkor látja elérkezettnek az időt egy országhatárokat is átszelő, önálló utazásra.


A nyári szünetben a logisztikai kérdések kicsúcsosodnak, de a digitális eszközök használatának kérdése is felmerülhet az otthon töltött napok vagy épp egy nyaralás során. Tízéves kor felett ugyanis már teljesen általános, hogy a gyerekek saját okoseszközzel rendelkeznek. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy mennyire kell a szülőnek korlátoznia ezek használatát. Bár a válaszadók 60%-a szerint egy szülőnek folyamatosan ellenőriznie kell, kikkel találkozik csemetéje, a virtuális világban már kevésbé tartanak a rossz társaságtól. Pedig kellene! Gondoljunk csak Momora! A szülők 52%-a követné a gyermek közösségimédia-aktivitását, sőt akár bele is olvasna a levelezéseibe, míg 48% inkább nem sértené meg a privát szféráját.

A nyári szünidőben mindezek mellett a szülőknek számolniuk kell azzal is, hogy a gyermekbalesetek fele-kétharmada ebben az időszakban történik, legyen a gyermek egyedül otthon, táborban vagy akár a nagyszülőknél. Az NN Biztosító Életkapu programjával nemcsak gyermekünk jövőjére, de ezekre a váratlan helyzetekre is felkészülhetünk. A konstrukció a rendszeres megtakarítási lehetőséget a gyermek biztosítási védelmével kombinálhatja.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

„Bár a gyermekbalesetek minden életkorban előfordulnak, és szinte nincs is olyan gyermek, aki ne szenvedne valamikor valamilyen sérülést, a tapasztalat szerint mégis elsősorban a 3-6 és a 10-14 éves korosztály a leginkább veszélyeztetett, ezen belül is elsősorban a fiúk. A balesetek okai nagyban összefüggnek a gyermekkor lélektani sajátosságaival, ezért a megelőzéshez nem árt ezeket legalább nagy vonalakban ismerni” – tudtuk meg dr. Sárközy Sándortól, a Heim Pál Kórház osztályvezető főorvosától.
„Azok a 10-14 évesek, akiknek a szabadidejében helyet kap valamilyen rendszeres önálló elfoglaltság (hobbi, sport, zene, színjátszás stb.), statisztikailag ritkábban szenvednek balesetet. Ha vannak célok, amiket ő tűz ki maga elé, és amik elérése érdekében önállóan dönthet, és dönt is; akkor a felelősségérzet korán kialakul, és ez minden téren jobban védi őt, mintha örökké mellette lennénk.”

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.