Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hány éves korodban maradtál otthon először egyedül?

Érdekességek2024. augusztus 11.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.És most, ha már szülő vagy, mit gondolsz erről? Helyes volt? Te hány éves kortól hagynád egyedül a gyereked? Fontos kérdés ez elsősorban a vakáció idején, amikor a munkaidő és a meghatározott szabadságkeret határt szab az együtt tölthető időnek. Az NN Biztosító friss felmérése szerint a magyar szülők többsége 10-13 évesen hagyná otthon először felügyelet nélkül gyermekét, szabadidős programra pedig csak 14 éves kor felett engednék el őket egyedül.  

Komoly fejtörést okoz ez a vakációs kérdés a családok nagyrészénél, hiszen az óvodák három-öt hétre, az iskolák pedig idén tizenegy hétre zárják be kapuikat. Ez az időszak a legtöbb családtól logisztikai bravúrok sorozatát kívánja meg a szabadnapokkal, a mozgósítható rokonokkal és szomszédokkal való tervezés kapcsán. Azonban ennek tudatában is a megkérdezett szülők 83%-a gondolja saját feladatának, hogy vigyázzon gyermekére, és csak 17% szerint bízható rá a csemete családtagokra vagy bébiszitterre.

Én 12 évesen hagytam először egyedül kiskamasz fiam, de ehhez – józan mérlegelés után úgy döntöttem – minden körülmény megfelelő: csendes, nyugodt, fővárosi parkos részen volt a lakás, ahol a környéken mindenki ismerte egymást, és ha egy gyerek egyedül megjelent a színen, tudták ki ő, hol lakik, kik a szülei. És a fiam is érett volt már a helyzetre: imádott olvasni – ahhoz meg nem kellett – a könyvön kívül – más társaság. Ja meg persze, ott volt mellette a kutyusa is!

A felmérés szerint a résztvevők 24%-a úgy nyilatkozott, hogy csak 14 éves kor felett érik meg az idő a felügyelet nélküli otthonmaradásra, míg 17% már 10 évesnél fiatalabb csemetéjére is rábízná a lakást.

Az önálló szórakozás tekintetében is megoszlanak a vélemények: a szülők 43%-a nem engedné a gyermeket 14 éves születésnapja előtt semmilyen szabadidős programra kíséret nélkül, főként nem egy esti bulira, amire 79% mondana nemet. A 14 éves kor a külföldi táborozás esetén is vízválasztó: a válaszadók 45%-a ekkor látja elérkezettnek az időt egy országhatárokat is átszelő, önálló utazásra.


A nyári szünetben a logisztikai kérdések kicsúcsosodnak, de a digitális eszközök használatának kérdése is felmerülhet az otthon töltött napok vagy épp egy nyaralás során. Tízéves kor felett ugyanis már teljesen általános, hogy a gyerekek saját okoseszközzel rendelkeznek. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy mennyire kell a szülőnek korlátoznia ezek használatát. Bár a válaszadók 60%-a szerint egy szülőnek folyamatosan ellenőriznie kell, kikkel találkozik csemetéje, a virtuális világban már kevésbé tartanak a rossz társaságtól. Pedig kellene! Gondoljunk csak Momora! A szülők 52%-a követné a gyermek közösségimédia-aktivitását, sőt akár bele is olvasna a levelezéseibe, míg 48% inkább nem sértené meg a privát szféráját.

A nyári szünidőben mindezek mellett a szülőknek számolniuk kell azzal is, hogy a gyermekbalesetek fele-kétharmada ebben az időszakban történik, legyen a gyermek egyedül otthon, táborban vagy akár a nagyszülőknél. Az NN Biztosító Életkapu programjával nemcsak gyermekünk jövőjére, de ezekre a váratlan helyzetekre is felkészülhetünk. A konstrukció a rendszeres megtakarítási lehetőséget a gyermek biztosítási védelmével kombinálhatja.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

„Bár a gyermekbalesetek minden életkorban előfordulnak, és szinte nincs is olyan gyermek, aki ne szenvedne valamikor valamilyen sérülést, a tapasztalat szerint mégis elsősorban a 3-6 és a 10-14 éves korosztály a leginkább veszélyeztetett, ezen belül is elsősorban a fiúk. A balesetek okai nagyban összefüggnek a gyermekkor lélektani sajátosságaival, ezért a megelőzéshez nem árt ezeket legalább nagy vonalakban ismerni” – tudtuk meg dr. Sárközy Sándortól, a Heim Pál Kórház osztályvezető főorvosától.
„Azok a 10-14 évesek, akiknek a szabadidejében helyet kap valamilyen rendszeres önálló elfoglaltság (hobbi, sport, zene, színjátszás stb.), statisztikailag ritkábban szenvednek balesetet. Ha vannak célok, amiket ő tűz ki maga elé, és amik elérése érdekében önállóan dönthet, és dönt is; akkor a felelősségérzet korán kialakul, és ez minden téren jobban védi őt, mintha örökké mellette lennénk.”

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...

Inkontinencia

2026. szeptember 18.

Az inkontinencia akarattól független vizeletvesztés vagy vizelettartási elégtelenség. Meglepõen sok embernek, fõleg nõknek okoz problémát, megkeserítve az életüket.

Több oka lehet. Állhat strukturális, szerkezeti eltérés a háttérben. Ilyenkor stresszinkontinenciáról beszélünk. Ez esetben a panaszt a gátizomzat meggyengülése és ennek következtében a hólyagalap megsüllyedése okozza; ilyenkor a húgycsõ záróizma nem mûködik megfelelõen. Hasûri nyomásfokozódás (köhögés, tüsszentés, nevetés stb.) esetén néhány csepp vizelet akaratlanul eltávozik. Ez az elváltozás általában együtt jár a hüvelyfal süllyedésével. Kiváltó ok lehet több, általában nagyobb súlyú gyermek szülése, kötõszöveti gyengeség; de 50 éves kor felett gyakran elõfordulhat mindezek nélkül is.

Nem könnyen, de gyógyítható

A megoldás mûtéti. Végezhetünk hüvelyplasztikai mûtétet, melynek során a hüvelyfal süllyedését megszüntetjük, és a hüvely felõl alulról megtámasztjuk a hólyagalapot. Elõnye, hogy egyszerû beavatkozás, a mûtéti megterhelés kisfokú. Hátránya, hogy évek múltán az esetek 25-30 százalékában visszatérhetnek a panaszok.