Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hatalmas áttörés az Alzheimer-szűrésben: tünetmentes szakaszban felismerik a betegséget

Érdekességek2024. május 07.

Kelet-Közép-Európában egyedülálló, hogy elsőként Magyarországon van lehetőség az Alzheimer-kór korai diagnózisára egy olyan szűrővizsgálatnak köszönhetően, amely a vérből képes kimutatni a betegségben felszaporodó kóros fehérjéket. A rákdiagnosztikában is élenjáró, innovatív magyar egészségügyi cég, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ kognitív tesztsorozattal kombinált vérvizsgálatával már a tünetmentesség idején, 10-15 évvel a panaszok megjelenése előtt kimutatható a betegség. Fontos tudni, hogy a korai felismerés növeli a kezelések hatékonyságát, az életminőséget jelentősen képes javítani, és nem utolsósorban az egészségügyi ellátó rendszer terheit is csökkenti. De nézzük, mit mondanak erről a forradalmian új vizsgálatról a téma szakértői!

Ezért volt eddig nehezen kimutatható

„Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, idővel egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, amíg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már ellátni. Leghamarabb a rövidtávú memória károsodik, valamint a térben és az időben való tájékozódás képessége – hívta fel a figyelmet Dr. Sátori Mária, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológus főorvosa, az Alzheimer-kutatás elismert szakembere.

„A betegség következtében az agyban felhalmozódó kóros fehérjeszigetek (béta-amiloid nevű fehérje plakkok) elpusztítják az idegsejteket, valamint tönkreteszik az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatokat. A diagnosztikára eddig mentális tesztek, CT és MR-vizsgálatok, illetve lumbális agyvíz mintavételek szolgáltak. A kóros fehérjéket agyvízből kimutató invazív beavatkozások, a magas kockázat miatt azonban szűrővizsgálatként nem alkalmasak. A képalkotó diagnosztikai eljárások pedig rendkívül drágák, és egy vérvételhez képest lassabban, sok szakember bevonásával készülnek, ráadásul a várakozási rendkívül hosszú.” 

Akár 10-15 évvel korábban is felismerhető

A jelenleg elérhető vérvizsgálatok genetikai vizsgálatok, amelyek csak a betegségre való hajlamot mutatják ki. Ennek fényében érthető tehát, mekkora tudományos áttörést jelent az, hogy az új eljárásnak köszönhetően, akár 10-15 évvel a klinikai tünetek megjelenése előtt, vérteszttel is kimutatható az Alzheimer-kórt kiváltó kóros fehérje jelenléte. A neurológus főorvos úgy véli, ez az új vizsgálat forradalmasítja a betegség diagnosztikáját, ennek segítségével ugyanis a szakemberek jóval korábban és egyszerűbben felismerhetik az Alzheimer-kórt. 

Megtévesztő kórképek

„Az új vérvizsgálattal egyszerűen kiszűrhető az is, ha valaki a demenciához hasonló tüneteket produkál, de egyébként „csak” krónikus anyagcsere betegségben szenved. Feledékenységet okozhat például a stressz, a felszívódási zavar következtében kialakuló B12-vitaminhiány vagy a pajzsmirigy alulműködés is. Mivel ezek mind kezelhető problémák, ezért ezeket a tényezőket mindig ki kell zárni. Az Alzheimer-kór kialakulásának okait jelenleg is kutatják, a legelterjedtebb elmélet szerint a betegség autoimmun eredetű, és az életkor előrehaladtával gyakorisága és súlyossága is fokozódik” – emelte ki  Dr. Sátori Mária, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológus főorvosa. 

A korai diagnosztika elengedhetetlen a sikerhez

„A kezelés során az a legfontosabb, hogy minél előbb meglegyen a diagnózis. A fehérje plakkokat oldó gyógyszerek hatásait tekintve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a készítmények lebontják ugyan ezeket a kis szigeteket, és az abnormális fehérjék szintjét is majdnem a nullára csökkentik, a mentális képességek mégsem javulnak, és sajnos nem is térnek vissza. A jelenlegi gyógyszerek pedig csak másfél évig képesek szinten tartani az állapotot, utána folytatódik a hanyatlás. Tehát minél korábban diagnosztizáljuk a betegséget, annál több esély van arra, hogy megőrizzük a még meglévő képességeket, mert ami már elveszett, azt nem lehet visszahozni. A gyógyszerek mellett jelenleg, memória gyakorlatok és agyi tréningek segítenek a szinten tartásban. Természetesen folyamatosan zajlanak a betegség kezelését célzó kutatások, és szerencsére rendkívül biztatóak a különböző génterápiák és őssejt-beültetések eredményei. De bármelyik kezelési módot is alkalmazzák, a korai diagnosztika elengedhetetlen a sikerhez” – hangsúlyozta a neurológus főorvos. 


Összetett vizsgálati folyamat

A nagyobb hatékonyság érdekében a vérvizsgálatot kombinálják egy számítógépen, tableten és mobiltelefonon elvégezhető, úgynevezett predemencia teszt-sorozattal, amely önmagában is alkalmas a korai demencia szűrésre. Dr. Sátori Mária szakértői vezetésével tavaly fejeződött be a „PreDEM (Prevention Dementia Measuring System) – Prevenciós szűrő vizsgálati rendszer kifejlesztése a demencia korai fázisú vizsgálatához” tárgyú egészségügyi termékfejlesztés. A rendszer tudományos eredményeit az Európai Neurológia Akadémia (EAN) Kongresszusán is ismertették. A PreDEM a neurodegeneratív elváltozások korai fázisú vizsgálatában segít – ebben a szakaszban a betegségeknek még nincsenek egyértelmű tünetei. „A játékok és tesztek értékelése a neurológusokhoz érkezik, az eredményekből pedig megállapítható, hogy milyen tendencia látható a betegség lefolyásában. Baj esetén rengeteg feladat vár a páciensre: a hanyatlási folyamat lassításához legalább háromnaponta érdemes tréningezni.” – hangsúlyozta a szakorvos. 

Ingyenesen kipróbálható a teszt

„Az Alzheimer-kórra és a demenciára vonatkozó szűrő, vizsgálati és terápiás célú kognitív játékokat, teszteket a páciensek az otthonukban végezhetik, a platformon pedig rögzítik a kognitív viselkedésük digitális lenyomatát. A programban kifejlesztett tesztekkel, játékos formában lehet kiszűrni a demencia első, egyébként észrevehetetlen jeleit. A kialakult zavarok esetén a tesztek rendszeres elvégzése lassíthatja a hanyatlást, ezáltal javíthatja a beteg életminőségét. A kognitivtesztek.hu oldalon bárki ingyenesen ki is próbálhatja a feladatokat, eddig már 75 ezer tesztet végeztek el” – számolt be róla a főorvos. Hozzátette: „Fontos tudni, hogy az Alzheimer-kór ellen használt gyógyszerek és kezelések hatásosabbak azoknál, akiket korábban diagnosztizáltak, tehát a betegség leküzdésében is óriási előrelépést jelent a vérteszt. Bízunk benne, hogy amennyiben ezt a komplex korai Alzheimer szűrővizsgálatot elindítja a magánszektor, abban az állami szféra is meglátja a lehetőséget. Az 50 év feletti korosztályt rutinszerűen lehetne szűrni, a vizsgálat olyan általánossá válhatna, mint a koleszterin-szint mérése.” 

Rendkívül pontos eredmény

„A vérvizsgálat és a speciális kognitív tesztek együttes használatának eredménye 96-97 százalékos pontosságú. Ez az eredmény sokkal jobbnak számít az olyan, jelenleg használt diagnosztikai és meglehetősen drága eljárásoknál, mint például az agyszkennelés vagy a gerincvelői folyadék fájdalmas levétele. A módszer klinikai alkalmazása már idén széles körben elérhetővé válhat, a következő években pedig több ezres vizsgálati számmal tervezünk” – árulta el Kókay András, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ ügyvezető igazgatója. 

Döbbenetes számok

Az ügyvezető igazgató azt is kiemelte, hogy nem lehet tovább várni, lépni kell! Erre figyelmeztet az Alzheimer’s Disease International jelentése is, amely szerint globálisan 3 másodpercenként diagnosztizálnak új demenciás esetet. A statisztikák szerint ma a világon csaknem 50 millió ember szenved demenciában, az előrejelzések alapján ez a szám 2050-re akár a háromszorosára is nőhet. Magyarországon a 60 év felettiek mintegy 20 százaléka, a 70 év felettiek 30 százaléka, míg a 80 évnél idősebbek csaknem 50 százaléka érintett valamilyen demenciában. A demensek 60 százaléka pedig Alzheimeres. 2018-ban a demencia kezelésének globális becsült összköltsége 1 milliárd dollár körül alakult, ami 2030-ra várhatóan 2 milliárd dollárra nő, így a korai diagnózis világszinten is jelentős megtakarítást eredményezhet. A Nemzetközi Alzheimer Világszövetség legutóbbi adatai szerint a 65 év felettiek 10,7 százaléka szenved Alzheimer-kórban. A szakértők sajnos biztosak benne, hogy a következő 25 évben ez a szám meredeken emelkedni fog. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szerelmi üzenetek a húsvéti tojásokon

2026. március 29.

Nézzük, milyen jelképes értelme van a  húsvéti tojások díszítményeinek! A régi világban a leányok többféle tojást festettek a locsoló legények számára. Azoknak, akik közömbösek voltak számukra, mindegy volt, milyet adnak, de aki iránt érdeklődött a lány, ő kapta a legszebbet. Mit rejt a tojások titkos szimbolikája?  

Számtalan díszítés létezik, de egy biztos: ha a lány vonzalmat érez a fiú iránt, akkor minden szeretetével igyekszik a legszebb tojást festeni kedvesének.

Milyen színű a  húsvéti tojás?

Már a tojás színe üzenetet közvetít számunkra. A hagyományos magyar hímes tojások jellemzően pirosak, ritkán festettek más színeket. A barna, a lila, bordó színek néha megjelentek, de a kék, zöld és sárga színek nem jellemzőek. A magyar népi hagyományok szerint a húsvéti tojásokat pirosra kell festeni: a vörös szín Krisztus vérét jelképezi.

A piros szín a szerelem és az élet színe is, a Naphoz és a tűz elemhez kapcsolható, baj és betegségelhárító szín, szerencsét hoz. Nem véletlen kötöttek a kisgyermekek nyakára piros szalagot ill. a piros gyöngysort is ezért hordták. Ha egy lány piros tojást adott a fiúnak, az arra utalt, hogy szereti.

Ha tavasz, akkor szeplõ és májfolt

2026. március 28.

Mire ügyeljenek azok, akiknek bõrén ilyen festékzavarok vannak, és milyen módszerekkel halványíthatjuk a foltokat?

A tavasz érkezését csalhatatlanul jelzik az elõbújó szeplõk és májfoltok. Mire ügyeljenek azok, akiknek bõrén ilyen festékzavarok vannak, és milyen módszerekkel halványíthatjuk a foltokat? A részletekrõl dr. Boros-Gyevi Márta, az Oxygen Medical bõrgyógyász –kozmetológusa, a www.ogygenmedical.hu szakértõje beszélt.

A bõrtípus sokat elárul
Tavasszal a nap állásszögének következtében a mi éghajlati viszonyaink között éri a legtöbb ultraibolya (UV-B) sugárzás a Föld felszínét. Nem mindegy tehát, hogy testi adottságainkat figyelembe véve milyen mértékû sugárzásnak tesszük ki magunkat.
Természetesen az egyes bõrtípusok másképpen alkalmazkodnak a napfényhez, a mediterrán típusúak nyilván jobban, mint az északiak. A bõr jellegzetes színét a felhámban mûködõ speciális sejtek tárolják és juttatják el a felhám sejtmagvai fölé, mintha napernyõvel védenék a sejtekben osztódó fehérjéket. Döntõ tényezõ, hogy ismerjük a bõrünk fénytûrését, fototípusát.

Hidegtálat húsvétra: füstölt sajtos csirkerolád

2026. március 28.

Igazi finom csemege, amit kezdőknek is jó szívvel ajánlunk, mert nem igényel különösebben nagy tudást, viszont isteni íze van és mindenféle  salátával, körettel tálalható.   

Hozzávalók:

4 db csirkemellfilé
12 szelet húsos  bacon
4 ujjnyi darab füstölt  sajt

durvára őrölt színes bors

Elkészítése:
A húst megmosom, leszárítom, és az oldalába egy mélyedést vágok. Kicsit megsózom, belehelyezem a mélyedésbe a sajtot. Ezután baconbe tekerem mindegyiket, és egy tűzálló tálba vagy tepsibe teszem. Megszórom a színes borssal, és fóliával lefedve 180 fokon kb. 45 percig sütöm. Ezután leveszem a fóliát, kicsit megpirítom és hagyom kihűlni.

Hidegen szépen szeletelhető, hidegtálakon saláták mellett is jól mutat és nagyon finom!

Tipp: Melegen burgonyapürével, párolt zöldséggel vagy akár friss salátával is nagyon jó fogás.