Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hobbisportoló? Érdemes laborvizsgálatot végeztetnie

Érdekességek2024. augusztus 18.

A laborvizsgálatok nem csak az élsportolóknak lehetnek hasznosak, de nagyon sokat számíthat például egy középkorú hobbisportolónak is, hiszen így a még tünetmentes hiányállapotokat is felfedezhetők, vagy olyan rizikófaktorokat azonosíthatók, amelyek például szív-érrendszeri betegségekre utalhatnak, és akár a sportolást is befolyásolhatják. Dr. Molnár Dóra, a Sportorvosi Központ sportorvosa, háziorvos beszélt az izgalmas témáról.

Fotó: 123rf.comEgy hobbisportolónak elég a nagylabor vizsgálat?

A sportorvosok szerint fontos lenne, hogy egy amatőr sportoló is rendszeresen végeztessen laborvizsgálatot. De honnan tudhatja egy laikus, milyen értékeket lenne érdemes megnézetnie, elég-e esetleg csak egy ún. nagylabor vizsgálat?

– Sokkal költséghatékonyabb és gyorsabb is lehet, ha egy hobbisportoló is először egy sportorvossal konzultál, aki az állapot, az életkor, az edzések, a célok és az esetleges panaszok alapján állít össze egy olyan listát, amelyet a laborvizsgálatok során érdemes ellenőriztetni – hangsúlyozza Molnár doktornő.

– Akkor is érdemes ezen részt venni, ha nincs panasza a sportolónak, hiszen, ha az ember középkorú vagy akár idősebb, van egy munkája, családja és mellette még sportol is, a laborvizsgálat mindenféleképpen indokolt. Ilyenkor akár még tünetmentes hiányállapotokat is felfedezhetünk, vagy olyan kockázati tényezőket azonosíthatunk, amelyek például szív-érrendszeri betegségekre utalhatnak, és a sportolást is befolyásolhatják. Ez a sportolóknak talán még fontosabb, mint a nem-sportolóknak (akiknek szintén alapvető lenne az évenkénti laborvizsgálat), mert ők a szervezetüket többszörösen használják, esetleg túlterhelik.

Az általános válaszok helyett személyre szabott ellenőrzés szükséges

– A tudatos sportolók egyik fő kérdése, hogy pontosan milyen értékeket érdemes ellenőriztetniük a laborvizsgálatokkal – mondja dr. Molnár Dóra, a Sportorvosi Központ sportorvosa, háziorvos. – Ez mindig személyre szabott, de általánosságban érdemes ellenőriztetni a vasháztartást, a folsavat, a B12-vitamint, a D-vitamint, a pajzsmirigy funkciókat, a szervezet fehérjetartalmát és a kreatin-kináz értéket, ami szinte sosem ellenőriznek, holott éppen az izomterhelésre utal. A vasról például sokan tudják, hogy a hiánya többek közt a teljesítőképesség csökkenéséhez vezethet, de az kevésbé közismert, hogy a szervezet megfelelő vas-ellátottságának vizsgálatához a transzferrin és ferritin érték is hozzátartozik, a sima vas érték nem elegendő, mert ebből csak minimális véleményt lehet mondani a vasháztartásról. E téren a legfontosabb érték a ferritin, ami árulkodik a vasraktárak telítettségéről. 

Számos szempontot tekintetbe véve, a sportorvos olyan panelt rak össze, ami az adott sportoló személynek valóban releváns. A laborvizsgálatok után aztán számos irányba el lehet indulni. Kiderülhet például, hogy másképpen kellene felépíteni az edzést, ilyenkor továbblépés lehet a teljesítménydiagnosztika. Ha bizonyos hiányállapotok merülnek fel, szóba jöhet a dietetikai tanácsadás, mert esetleg a nem megfelelő táplálkozás a ludas.


Fotó: 123rf.com

Egy sportolót másként kell értékelni, mint egy nem sportolót

A laborértékekből gyakran már akkor látszik egy probléma, amikor még semmilyen tünet nincs. Nem ritka, hogy az első panasz egy későbbi sérülés lesz. Az is lehet, hogy csak olyan általános tünetek jelentkeznek, mint a gyengébben működő edzés, a kimerültség.
– A leletek elemzésekor egy háziorvos betegséget keres, de ez nem feltétlenül elég egy sportoló felmérésénél. A háziorvosok és a betegek számára az a legfontosabb, hogy hol van csillag a leletben. Mivel azonban egy sportolónak teljesen mások lehetnek a normál értékei, ez sportorvos másra is figyel. Nem feltétlenül számokban megjelenő konkrét értékekre, inkább például arra, hogy ha a sportolónak a normál tartomány alsó harmadán van a B12 értéke, az már egy felkiáltójel, ami arra figyelmeztet, hogy könnyen bele tud csúszni egy hiányállapotba. A hiányállapotokat és a kezdődő betegségeket pedig mindig jobb megelőzni – ismerteti Molnár doktornő.

– Amikor egy 12-14 éves gyerek belekezd egy komolyabb sportolásba, mindenképpen el kell kezdeni a laborvizsgálatokat, hiszen növekedési szakaszban könnyebben kialakulnak a hiányállapotok. 20 éves kor körül a beinduló versenysport indokolja a gyakori ellenőrzést. Hobbisportolóknak pedig évente fontos lenne folytatni a laborvizsgálatokat, ami kb. 40 éves kortól már csak azért is szükséges, mert akkor már a szív-érrendszeri rizikókat és más betegségek jeleit is fel kell mérni. A célzott laborvizsgálat pedig mindig fontos részét kell, hogy legyen a tervszerű felkészülésnek.  


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...

Inkontinencia

2026. szeptember 18.

Az inkontinencia akarattól független vizeletvesztés vagy vizelettartási elégtelenség. Meglepõen sok embernek, fõleg nõknek okoz problémát, megkeserítve az életüket.

Több oka lehet. Állhat strukturális, szerkezeti eltérés a háttérben. Ilyenkor stresszinkontinenciáról beszélünk. Ez esetben a panaszt a gátizomzat meggyengülése és ennek következtében a hólyagalap megsüllyedése okozza; ilyenkor a húgycsõ záróizma nem mûködik megfelelõen. Hasûri nyomásfokozódás (köhögés, tüsszentés, nevetés stb.) esetén néhány csepp vizelet akaratlanul eltávozik. Ez az elváltozás általában együtt jár a hüvelyfal süllyedésével. Kiváltó ok lehet több, általában nagyobb súlyú gyermek szülése, kötõszöveti gyengeség; de 50 éves kor felett gyakran elõfordulhat mindezek nélkül is.

Nem könnyen, de gyógyítható

A megoldás mûtéti. Végezhetünk hüvelyplasztikai mûtétet, melynek során a hüvelyfal süllyedését megszüntetjük, és a hüvely felõl alulról megtámasztjuk a hólyagalapot. Elõnye, hogy egyszerû beavatkozás, a mûtéti megterhelés kisfokú. Hátránya, hogy évek múltán az esetek 25-30 százalékában visszatérhetnek a panaszok.