Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogy vezessünk álomnaplót?

Érdekességek2018. április 13.

Az álomnapló egy sajátos kézikönyv az álmok világában tett utazáshoz. Feljegyzéseket tartalmaz a problémamegoldás folyamatáról, megmutatja azokat a területeket, ahol nehézségekkel kell számolni. Az álomnapló belső énünk "enciklopédiája" egy bölcsességkönyv.  

Mindenki álmodik, csak nem biztos, hogy vissza tudunk rá emlékezni. Az álmok hatalmas jelentőségűek ehetnek, de csak akkor, ha vissza tudjuk őket idézni és megértjük őket. Ebben remek segítségünk lehet az álomnapló.

Jung tanácsai

Egy álmot magában megérteni nem elég, ez csak kis része az egésznek, ezért C.G. Jung sosem bízott pusztán egy elkülönített álom megfejtésében. Azt gondolta, hogy érdemesebb egy meghatározott időszak álmait sorozatban vizsgálni. Jung ugyanannak a szituációnak változatos nézőpontjain keresztül képes volt megérteni az egyén küzdelmének hátterében meghúzódó gondolatokat és elméleteket. Álmaink jegyzetelésével tehát lehetőséget kapunk megismerni személyiségünk rejtett motívumait.


Az álmok leírása

A gyakorlott álomnapló vezetők egy nagy alakú, nem kockás-csíkos, hanem teljesen sima füzetet javasolnak erre a célra, aminek nincsenek kiugró élei, vagy bökős spirálja. (Egy spirálkötéssel összekötött fehér géppapírokból álló köteg ideális erre a célra!) Ez azért fontos, hogy ne korlátozzuk magunkat csíkok és kockák köz, legyen sok szabad terünk. Az álomnapló akkor igazán beszédes, ha színes. Ezért a füzet mellett érdemes színes filctoll készletet, ceruzákat és tollakat tartani. Az álomnaplót érdemes kitartóan vezetni, mivel ha nem jegyezzük le az álmokat szinte azonnal az emlékek megfakulnak, vagy semmivé foszlanak. Legjobb, ha azonnal ébredés után feljegyezzük őket. Ilyenkor tudjuk a legszebben felidézni az álom színeit, részleteit, és később esetleg a rajzos-képes emlékeztetőre pillantva még kiegészíthetjük emlékeinkre támaszkodva a feljegyzésünket.

Álomjegyzetek

Az álmokból – főleg akinek rémálmai vannak – gyakran éjjel is felriadunk. Ilyenkor tesz jó szolgálatot egy kis lámpa, amivel akár a takaró alatt is feljegyezhetjük néhány szóban azt, amit álmodtunk, és reggel visszatérve az álomhoz kibővítjük azt. Az nagyon fontos, hogy ilyenkor ne essünk ki az álomhoz szükséges jótékony nyugalmi állapotból, minden a kezünk ügyébe essen, amire szükség van és ezzel a tevékenységgel ne zavarjuk meg a velünk egy szobában/ágyban alvókat.

Mit rajzoljunk és írjunk le?

Az álom történetét, a jelképeket, amik megjelentek az álmokban, a színeket, helyszíneket, hangulatokat érzéseket, érzelmeket. Igen fontos, hogy ilyenkor ne az elménkből, hanem a mélyebb szintű szabad tudatból feljövő dolgokat írjuk le a papírra. Érdemes egyes álmainkat a feljegyzés után legalább néhány órát „pihentetni”, és újra elővenni, felidézni az álom élményeit. Lehet, hogy új dolgok bukkannak felszínre esetleg olyan élettel való összefüggések világosodnak meg, amire korábban még csak nem is gondoltunk. A legárulkodóbb és legbölcsebb az az álomnapló, amelyben helyet hagyunk az álommal kapcsolatos élményeknek, fejtegetéseknek is.

Próbáld ki magad is!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.