Hogyan bánsz a tárgyaiddal?
Érdekességek2026. szeptember 05.
A feng shui - és a modern pszichológia - szerint alaptétel, hogy úgy bánunk a tárgyainkkal, ahogyan önmagunkkal. Ez oda-vissza ható folyamat. Ezért nagyon árulkodó, hogy ki mit tesz a tárgyaival, egyáltalán: mikkel veszi körül magát, miből mennyit tart, hogyan rendezi el őket.
Minap láttam például egy könyvelő lakását. Nyitott polcrendszer borította a falakat, azon műfaj szerint rendezve a tárgyak dobozokban, dossziékban. A nyitott polcrendszer pont olyan, mint egy táblázat, rubrikákkal… vagyis, mint a könyvelő napi munkája. Íme a túlzott rend és pedantéria! Természetesen ő igyekezett a lelki dolgait is „rendesen, rubrikákba” sorolni, és épp az okozta a problémát, hogy az élet némely dolgai nem férnek bele a rubrikákba…
Nézz szét otthon: mi az a tárgyi környezetedben, amivel mostohán bánsz? Van-e régóta halogatott javítanivaló, vagy rendbe rakásra váró kisebb-nagyobb kupac? Nagyon érdekes lehet az üzenet: vajon miért pont azt a dolgot nem gondozod méltó módon? Láttam már olyat, hogy az egyébként szépen felújított lakásban épp a világítóeszközök nem voltak még (évek óta) bekötve, csupasz drótok álltak ki a falból, néhol – ahol nagyon muszáj volt – egy-egy árva villanykörte lógott a dróton. A kilógó elektromos vezetékek erős jelképként üzenték: itt az idegrendszerrel van gond, az itt lakónak „kilógnak az idegei”, vagyis rengeteg a feszültség az életében. Hiszen a feszültség szót is egyaránt használjuk elektromos és idegfeszültség értelemben! Csakugyan, válás, munkahelyi krízis, számtalan magánéleti probléma, „feszültség” nehezítette az illető életét.
Természetesen ilyenkor a segítő megoldás is kínálja magát: a tárgyak szintjén aránylag egyszerű változtatni, legalábbis könnyebb, mint évekig analizáló-feltáró terápiákra járni. Természetesen az utóbbi is hasznos lehet, ám árulkodó, ha valaki, aki „dolgozik a lelkén”, egyáltalán nem változtat az életén, még annyira se, hogy felszerelje a rég megvett szekrénygombokat vagy feltegye a lámpaburát... Az elvonulásról, tudatosság-fejlesztő tréningről, ezoterikus életmódtanfolyamról, lelkigyakorlatról, delfintudat-táborból ugyanabba a környezetbe tér vissza. Ugyanabba az életbe. Röviden: változatlan környezet = változatlan élet. Másképp: ha változást szeretnél az életedben, akkor változtatnod kell. A legegyszerűbb a tárgyi szinttel kezdeni.
Még az is előfordul, hogy valakiben ugyan nagyon erős a változtatás vágya, de nem tesz semmit – erre az Élet megunja a tehetetlenkedést, és közbeszól, például kigyullad a lakás, megszűnik a munkahely, vagy jön egy tényleges életmód-változást követelő betegség. Nem biztos, hogy ezt meg kell várni!
Az is előfordul, hogy valaki rejtélyes módon önmagát akadályozza a változtatásban. Például megveszi a festéket-ecsetet a spájz kifestéséhez, majd úgy elrakja az ecsetet valahová, hogy sose találja meg, a festékes vödröt pedig felrúgja. Ilyenkor jó sokáig lehet várni a következő elhatározásig, de legalább addig se kell tenni semmit… Különben is, jó lesz az még, arra a kis időre, úgyis el fogok költözni, mihelyt…” (vagyis: soha). Vajon hogyan is bánik az illető önmagával? Pontosan tudja, hogy milyen változtatásokat kéne tennie egy jobb, színvonalasabb, boldogabb életért, de valahogy mégse teszi meg, csak ígérget önmagának, és „okos magyarázatokkal” áltatja önmagát. A legutóbbi illetőnek, aki így bánt a tárgyaival, feltettem a kérdést: ki bánt így veled? Ki volt az, aki folyton ígérgetett, boldog élményekkel kecsegtetett, aztán nem tartotta be? Több se kellett: könnyek között emlékezett vissza arra, hogy kisgyerek korában hetekig súlyos betegen kórházban feküdt, és hogy nyugton maradjon, a felnőttek – főleg az anyuka – hitegették, hogy „holnap hazaviszünk”, meg „elmegyünk az Állatkertbe is”, aztán persze se haza, se az Állatkertbe nem mentek …
Egy másik végletes eset, amikor valaki folyton változtat, miközben sóvárogja az állandóságot, a biztonságot, a békés növekedést. Ehelyett állandóan költözködik, feldúlja az otthonát, félévente más színűre festi át a hálószobáját, átpakolja a bútorokat. Nem találja a helyét. A tárgyainak keres helyet, pedig ő nincs a helyén. Kit is keres valójában? Az ilyen ember önmagát nem találja, a saját stílusát, életmódját keresi. Gyakran az emberi kapcsolataiban is hasonló a káosz. Ha az ilyen ember az otthonában képes rendet, békét, harmóniát teremteni, varázslatos módon rendeződnek az emberi kapcsolatai is…
A feng shui célja a testi-lelki harmónia megteremtése. A harmónia a békés fejlődés, gyarapodás alapja, és enélkül elképzelhetetlen az egészség. Így nem kis tétje van annak, hogy hogyan bánunk a közvetlen környezetünkkel. A feng shui egy visszatükröző, önismeretet segítő módszer.
A lakás életed tükre – te mit látsz benne?
Halász Alexandra
forrás: Harmonet
